Józsefváros és Erzsébetváros határ útja, a Rákóczi út (1906-ig Kerepesi út) már akkor jelentős főútvonalnak számított, amikor nem létezett sem József-, sem Erzsébetváros, de még Kerepesi út sem. Fejlődése, kiteljesedése kicsiben Budapest fejlődése és kiteljesedése. Következzék néhány érdekes epizód az 1711-1849 közötti időszakból.
Egyház A Rákóczi út legrégebbi épülete az 1711-ben emelt Szent Rókus kápolna, amelyet az egy évvel korábbi pestisjárvány után építettek. Ez volt az első pesti kápolna, amely a városfalon kívül létesült. Körötte szántóföldek voltak. A barokk kápolna tervezője ismeretlen, ma is látható külsejét 1765-ben nyerte el, ám legizgalmasabb része pedig csak 1945-ben tárult fel; A templom helyreállításakor fedezték fel, hogy a szentély alapja eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú korakeresztény imahely (cella trichora), amelyet igyekeztek láthatóvá tenni.
Kórház A Szent Rókus kórházat 1795. augusztus 30-án kezdték építeni .A főhomlokzat 1796-ban, a teljes épületegyüttes 1798. május 28-án nyílt meg ünnepélyesen. Akkori főbejárata a mai Rókus-plébánia bejárata volt, fölötte a ma is olvasható szöveg: Pestanum Calamitosorum Domicilium, azaz Gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza. A kórház első neve „Pesti Polgári köz Ispotály” volt.
Közbiztonság Részlet dr. Göőz József: Budapest története, a magyar nép és ifjuság számára című könyvéből, amelyet 1896-ban adtak ki: „... esti 9—10 óra után nem igen botorkáltak az utczán. Ki-ki haza sietett, mert bizony sötét éjjeleken nem volt tanácsos hazafelé ballagni. Rendelet értelmében Budát 1777-ben, Pestet pedig 1780-ban kezdték világítani. 1790-ben már 375 utczai lámpa terjesztett volna világosságot, csakhogy az olaj drágasága s egyéb okok miatt ez a világítás inkább papíroson szerepelt. Késő éjjel hazamenők lámpáshordó fiúkat fogadtak, vagy önmaguk világítottak kézi lámpásokkal. Ily viszonyok között a közbiztonság sem a legjobb lábon állott. Félreeső helyeken akárkit hamar leütöttek lábáról.
Kapu A középkori városfal félkör alakban vette körül Pest városát; a városkapuk közül a Hatvani kapu volt a keleti kijárat. Akkoriban még a falon kívüli terület pusztaság volt, néhány idevezető földúttal. Amikor a 18, sázad végén Pest városa rohamos fejlődésnek indult, terjeszkedésének csakhamar a gátjává vált a városfal, amely szinte elzárta a külvilágtól. Előbb új átjárókat nyitottak, majd megkezdték a bástyarendszer és a városfal eltüntetését. A városkapuk közül utoljára került sorra a Hatvani kapu, amelyet 1808-ban bontottak le.
Tábla Az út 1804-ban kapta a Kerepescher Strasse nevet, amit csak 70 évvel később magyarosítottak Kerepesi útra.
Szolgáltatás A Hazai s Külföldi Tudósitások című lapban 1817. június 21-én jelent Eberhárd Henrik pesti polgári harangöntő mester, aki „a Kerepesi útsza megett a’ veres kereszt melletti 26З számú házban" rendezte be műhelyét és szaküzletét. Az eredeti ajánlat így hangzott: "Igen tiszta érczböl öntött harangjait (a’mellyekért jótáll), a’ legkissebbektől fogva egész 5 mázsás nehézségűekig, szabad tetszés szerént választani engedve, árúlgatja, minden hozzá tartozandókkal eggyütt;."
Ingatlan 195 évvel ezelőtt így nézett ki egy apróhirdetés: Pest várossában a’ Kerepesi úton az 1190-dik szám alatt lévő házban az első emeletben egy a’ legjobb ízlésre levegő fűtéssel felkészült, és csinossan kifestett nagy részént parketirozott 7 szoba. 1 elő szobával, 1 maschinás tűzhelyű ( sparacch ) konyha, 1 éles kamara, több osztályokra való padlás, és széna padlás, nyolcz lóra való istálló, 3 kocsi szin kapukra, több száz akóra való borra , és 1 fal pincze, és 1 jég veremmel a f. esztendei Sz. György napra árendába kiadandó. Bővebb Tudósítást lehet venni, vagy az említett házban, vagy pedig az Új Világ utszában az 553-dik szám alatt lévő házban a’Házmestereknél. Költ Pesten Martius 19-dikén 1830.
Színház Az első Nemzeti Színház a mai Múzeum körút/Rákóczi út sarkán nyitotta meg kapuit 1837-ben. Eredetileg Pesti Magyar Színház volt a neve. 1840-ben állami tulajdonba került, s ekkortól nevezték Nemzeti Színháznak.
Katasztrófa 1839. szeptember 26-án, a Regélö című lap Hírszekrény rovat arról számolt be, hogy 21-én a vámházhoz közeli Gábler (másként üveges) fogadó mindkét oldala leégett.
Csatorna „Halljuk azt is, hogy Pesten a' kerepesi utmelléki vám körül fekvő üresn telkek házhelyekre fognak nem sokára eladatni, mi, kivált, ha a’ Therézia és József külvárosokon huzatandó, hajókázható csatorna létesülend, Pest városának csak nyereségére ’s újabb diszére szolgáland", írta ugyancsak a Regélő Hírszekrény rovata egy héttel később.
Burkolat A Kerepesi út az elsők közé tartozott, amelyet leköveztek. Ám úgy tűnik, volt némi hiányosság a munkálatokat illetően, ugyanis az Életképek 1847. szeptember 26-án már arra figyelmeztet, hogy „igen czélszerű volna, ha a’ munkába vett kövezetjavitásokat a’ Kerepesi-út felé is elhoznák, mert nagyon furcsán veszi ki magát, az egyébiránt jó járdának mintegy hatvan lépésnyi rétege, minden kövezettől megfosztottan, igen alkalmatlanul meggyűlt sárhalom által eldísztelenítve".
Kondi Két héttel a forradalom kitörése után a Testgyakorlati Vállalat választmánya bejelentette, hogy a Nemzeti Testgyakorló Iskola április első szombatján nyílik a „Kerepesi úton fekvő Nemzeti Színház melletti gróf Beleznay-féle kertben. Közölték, hogy „a férfi gyermekek kedd, csütörtök és szombat napokon; a leánykák hétfőn, szerdán és pénteken egy ideig délutáni öt órától hetedféig nyerendnek oktatást. Valamint fölserdültek úgy fiatalabbak is mindkét nemből a napnak tetszésök szerint választandó óráiban nyerhetnek oktatást".
Toborzás 1849. május 1-jén közölték a lapok Reichart J. kapitány és toborzótiszt felhívását, melyben leszögezik, „hogy egyedül egy védhelyre találtak a bécsi szabadság harczosai, tudniillik Magyarhonra, hogy a szabadságért tovább is harczolhassanak". A felhívás kifejezetten a német nemzetiségűeket célozza, s a német gyalogezred felállítását. „Azért fel német testvéreink, egy pillanatot se késsetek magatoknak halhatatlan nevet szerezni az évkönyvek történeteiben. A czélzott karjaink csak mindig halál és rombolást eszközlöttek a tirannusoknak" , írta Reichart J. és arra kérte a leendő önkénteseket, hogy a Kerepesi út 14. szám alatti Hattyú vendégfogadóban jelentkezzenek. „Jelszavunk győzni vagy halni a szabadságért!"