Az Európai Bizottság elfogadta Budapest klímasemlegességi cselekvési és beruházási tervét, amely jelentős uniós forrásokat nyithat meg Budapest számára.
A világ válaszúthoz érkezett,
ahol a következő néhány évben meghozott intézkedések tartós hatással lehetnek a jövőnkre.
A globális felmelegedés riasztó ütemben gyorsul, a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest közelít az 1,2°C-os emelkedéshez. A természeti környezet megóvása és fejlesztése elengedhetetlen a gazdasági stabilitás megőrzéséhez és a társadalmi jóllét fenntartásához, ahhoz tehát, hogy a jövő generációk számára is méltó életkörülményeket biztosítsunk.
A városi lakosság számára a nyári hónapok során máris egyre több 35°C feletti hőmérsékletű napra lehet majd számítani, továbbá a hőhullámok várható hossza és gyakorisága is növekszik majd, ami különösen megterhelő mind az emberi szervezetre, mind a környezetre és az infrastruktúrára nézve.
Emellett a csapadék eloszlása is egyre kiegyensúlyozatlanabb lesz: az év egyes hónapjaiban jellemzően hosszabb száraz időszakok jelentkeznek majd két csapadékesemény között, valamint az extrém csapadékintenzitások növekedése, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esők és az ezek nyomán fellépő villámárvizek számának emelkedése is várható.
Ilyen tendenciák között fontos lépés, hogy
az Európai Bizottság elfogadta Budapest klímasemlegességi cselekvési és beruházási tervét,
jelentette be május 7-én, szerdán Karácsony Gergely főpolgármester. Mint mondta, ezzel az elismeréssel nagyon sok minden járhat még, reményeik szerint nagyon sok uniós forrás is, amiknek köszönhetően zöldíteni tudják a várost, a közlekedést, a társasházakat, energiahatékonysági felújításokat tudnak ösztökélni, és partnerséget építhetnek a lakossággal és a budapesti vállalkozásokkal.
Budapest régóta elkötelezett a környezettudatos városüzemeltetés gyakorlatainak megvalósítása iránt, több lépést is tett az elmúlt időszakban az éghajlatvédelmi intézkedések megvalósítására (Budapest Környezetvédelmi Program, Budapest Környezet Állapotértékelése, SECAP).
A főváros 2022 január 31-én kérvényezte, hogy csatlakozhasson az Európai Bizottság 100 Klímasemleges és Okos Város Küldetéséhez. A Bizottság nem sokkal később, 2022 április 28-án bejelentette, melyik 100 uniós város vehet majd részt abban a kezdeményezésben, köztük Budapesttel,
melynek célja, hogy 2030-ig klímasemleges és intelligens városokká váljanak.
A csatlakozással Budapest részeként a Fővárosi Önkormányzat egyúttal elköteleződött amellett is, hogy elkészíti Budapest klímaszerződését (Climate City Contract; CCC). A klímszerződéssel az önkormányzat célja, hogy megteremtse az alapokat, amelyek szerinte nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a főváros elérje célját, és 2030-ig klímasemlegessé váljon, azaz – átfogó útitervet állít fel a klímasemlegesség eléréséhez. A vállalás egyébként 80 százalékos kibocsátáscsökkentést, és a kibocsátások fennmaradó 20 százalékos elnyeletését feltételezi.
A Főpolgármesteri Hivatal a Klímaszerződés részeként kidolgozta a kibocsátáscsökkentési cél elérésének lehetséges irányait bemutató Cselekvési tervet, és a cél eléréshez szükséges erőforrásokat azonosító Beruházási tervet.
A folyamat egy – a különböző érdekcsoportok hatékony mozgósítását célzó – stratégia kidolgozásával, valamint az ezen feleket elérő meglévő csatornák azonosításával, új csatornák létrehozásával kezdődött. Ezt követte egy kiterjedt adatgyűjtési és elemzési folyamat, amely a Fővárosi Önkormányzat régóta fennálló környezetvédelmi jelentéstételi hagyományaira épült.
Azonban ahhoz, hogy a klímaszerződés teljes hatóköre lefedésre kerüljön, a rendszeresen gyűjtött adatokon túl további információkra, különösen a zöld költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok begyűjtésére volt szükség.
A beavatkozási portfólió kialakítására a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltató cégei – elsősorban a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a BKM Nonprofit Zrt. – munkatársainak bevonásával, rendszeres konzultációk alapján került sor annak érdekében, hogy a klímaszerződés összhangban legyen a városi érdekelt felek legfontosabb stratégiai célkitűzéseivel, valamint, hogy
a dokumentum minél nagyobb mértékben a már folyamatban lévő intézkedésekre épüljön.
Az üvegházhatású gázok háromnegyede városi eredetű, a kibocsátások főként az elavult épületek energiafelhasználásából, magáncélú közlekedésből és kereskedelmi szállításból származik.
A Fővárosi Önkormányzatnak viszont csupán a kibocsátások 5 százalékára van közvetlen befolyással (önkormányzati épületek, közösségi közlekedés, közvilágítás). A budapesti kibocsátások jelentős része, hozzávetőlegesen 61 százaléka a privát szektorhoz köthető, a fővárosban működő, elsősorban közepes- és nagyvállalatok bevonása ezért is kiemelt fontosságú a vállalás megvalósításához. Ezekről részletesen Barsi Orsolya, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője is beszélt a Föld Napján tartott konferencia keretében, előadása itt érhető el.
Ahogy az önkormányzat megfogalmazta, Budapest átállása a klímasemlegességre tehát összetett kihívás, amely nemcsak kizárólag a Fővárosi Önkormányzat cselekvését, hanem
a teljes városi ökoszisztéma érdekelt feleinek együttműködését igényli.
A klímasemlegességi törekvések elérése érdekében kulcsfontosságú az is, hogy a magánszféra és a Fővárosi Önkormányzat közösen gondolkodjon és összehangoltan cselekedjen, ezért kérte a városvezetés a közgyűlés megerősítését – legutóbb 2025 februárjában –, hogy olyan vállalatok is csatlakozhassanak, mint a Graphisoft Park, az OTP Bank, illetve a K&H Bank.
A Klímaszerződést Budapest Főváros Önkormányzata 2024. szeptember 16-án nyújtotta be az Európai Bizottság felé. Ahogy az eddigiekből következik, három egységből áll: I.) klímasemlegességi Cselekvési Terv, valamint II.) klímasemlegességi Beruházási terv, továbbá III.) a stratégiai célokat összefoglaló és támogató feleket felsorakoztató Szándéknyilatkozat.
Ahogy fentebb Karácsony Gergely is említette, a benyújtását követően számos pályázati lehetőség nyílt meg, és a városvezetés reményei szerint az elfogadásának köszönhetően a jövőben továbbiak is nyílnak, amelyek jelentős mértékben elősegíthetik európai uniós forrásokon keresztül a főváros klímasemlegességi átmenetének előmozdítását.