Vitézy Dávid javaslatára a Fővárosi Közgyűlés élt a felterjesztési jogával, és azt szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium állítsa vissza a korábbi gyakorlatot, mely szerint a közterületi kamerák, valamint a közösségi közlekedési eszközökön található kamerák felvételei után is lehessen bírságolni.
A Belügyminisztérium elutasította a Fővárosi Közgyűlés felterjesztését, hogy rendszámfelismerő kamera felvétele alapján is lehessen szabálysértési bírságot kiszabni a közösségi közlekedés akadályozása miatt, jelentette be április 23-án Vitézy Dávid.
Ahogy a posztjában is írja, a Fővárosi Közgyűlés 2024 novemberben élt a felterjesztési jogával, és arra tett javaslatot, hogy
akár a közterületi kamerák, akár a buszok, villamosok elején található kamerák felvételei segítségével lehessen kiszabni bírságot
a közösségi közlekedést szabálytalanul akadályozó, vagy épp a piroson áthajtó, tilosban kanyarodó, buszsávot jogosulatlanul használó, a buszmegállóban várakozó járművek vezetőivel szemben.
Mint emlékeztetett, korábban erre megvolt a jogi lehetősége az önkormányzatoknak, míg Tarlós István korábbi főpolgármester – egy családi tapasztalata nyomán – kezdeményezte a közterület-felügyeletek kamerás szankcionálási jogának megszüntetését.
Ahogy az előterjesztésben Vitézy Dávid és Gál József, a Podmaniczky-mozgalom képviselője fogalmaztak, a Belügyminisztérium 2017 májusában arról tájékoztatta a polgármestereket és a jegyzőket, hogy a jövőben a közterület-felügyelet által üzemeltetett kamerafelvételek alapján, az objektív felelősség szabályai szerint jogszerűen nem bírságolható a szabályszegést elkövető.
A belügyminisztériumi állásfoglalás minden bizonnyal nem volt független attól az esettől – tették hozzá a javaslatban –, melynek kapcsán
Tarlós István főpolgármester az egyik Budapest infón kijelentette, hogy jogtalanul büntetnek a közterület-felügyelők, kizárólag kamerafelvétel alapján.
„A közterület-felügyelő bent ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret, és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet, és azt írják utána, úgy írnak utána, mintha a közterület-felügyelő ott lett volna a helyszínen. Hát ilyen a világon nincs” – fogalmazott ingerülten Tarlós.
Az önkormányzatok azóta tehetetlenek az, ugyanis a közterület-felügyelet az általa üzemeltetett térfigyelő kamerákkal rögzített szabályszegések esetén jelenleg nem jogosult az üzembentartó objektív felelősségén alapuló bírság kiszabására.
Az előterjesztés szerzői emlékeztetnek, hogy az Alapvető Jogok Biztosának egyik jelentése is megállapította, hogy a kialakult helyzet ellentmondásos.
„Meglátjuk, hogy számít-e bármit egy ilyen felterjesztés, de azt azért tegyük hozzá, hogy legutóbb a főváros kezdeményezésére történt a tiltás is” – vetette fel a novemberi közgyűlésen Vitézy Dávid.
A fideszes Radics Béla erre közölte, hogy a felterjesztéssel egyet tudnának érteni, mégis úgy érzik, hogy az előterjesztés egy bosszúhadjárat Tarlós István ellen. Erre Vitézy azt felelte, ha ez valóban bosszúhadjárat lenne a részéről, akkor az egész Tarlóssal kapcsolatos sztorit elmesélte volna.
A szintén fideszes Gulyás Gergely Kristóf is megerősítette, hogy a felvetése megfontolandó. Vitézy elmondta, hogy nagyon örül annak, ha a kérdésben szakmailag egyet tudnak érteni, hiszen a kormányon múlik, hogy lehet-e rendezni. Közölte azt is, hogy a felterjesztésben az összes Tarlós Istvánnal kapcsolatos említést törli, ha ez kell ahhoz, hogy a fővárosi fideszes képviselők támogassák, hogy a kormány meghozza a szükséges döntéseket, „és a budapesti közlekedésbiztonság érdekében ezeket a változtatásokat meg tudjuk tenni”.
Ahogy akkoriban sokat cikkeztek róla, Tarlós azután borult ki, hogy
2017 februárjában 50 ezer forintra bírságolták a feleségét, miután szabálytalanul kanyarodott a III. kerületi Bécsi útról a Szépvölgyi útra.
Az egykori főpolgármester ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs összefüggés a családot ért büntetés és a közterületesek által fenntartott kamerás rendszer elleni fellépése között. Ahogy a 24.hu-nak fogalmazott: „ő a közterületesek basáskodása ellen akar fellépni, ahol nem egyszeri 50 ezer, hanem évente több mint 200 millió forintos büntetésösszeg a tét”. A főpolgármester akkor annyira elragadtatta magát, hogy arra buzdította az autósokat, hogy ne fizessenek büntetést, ha egy kamera felvétele alapján bírságolják meg őket. Ezután született döntés arról, hogy a felvételek alapján ne bírságolhassanak.
Mivel a Belügyminisztérium elutasította a Fővárosi Közgyűlés felterjesztését, a nyolc évvel ezelőtti szabály egyelőre nem változik.
„Furcsa egy hely ez a Magyarország” – kommentálta a Belügyminisztérium döntését Vitézy Dávid.
„Míg egy betiltott gyülekezésen résztvevőket arcfelismerő kamerával lehet 200 ezerre büntetni, addig a közösségi közlekedés akadályozása miatt rendszámfelismerő kamerával nem lehet szabálysértési bírságot kiszabni továbbra sem.”