Egyre nyomasztóbban érezzük a városban a saját bőrünkön a klímaváltozás hatásait, ám az instant pánik helyett érdemes meghallgatni a legjobb fővárosi és hazai szakembereket és aktív civileket, akik zöld megközelítésekről, folyamatokról és programokról beszélnek a hagyományteremtőnek szánt Föld Napi konferencián április 22-én a Városházán.
A konferencia a Díszteremben plenáris előadásokkal kezdődik, Karácsony Gergely megnyitója után Barsi Orsolya, a Budapest Főváros, Klíma- és környezetügyi főosztály vezetője nyitja az előadások sorát, aki a Mit tehet egy európai nagyváros a klíma- és környezetvédelemért? témában a budapesti kihívások és megoldásokról és nemzetközi példákról fog beszélni. Barsi Orsolya építőmérnök, aki a támogatáspolitika irányából érkezett a hivatalba. Olyan ember, aki egyaránt folyékonyan beszéli a mérnökök és a brüsszeli bürokraták bikkfanyelvét, s mindezt magyarra is képes lefordítani. Szívügye a mérnöki gondolkodás átállítása az “így szoktukról” az “így kéne csinálni, hogy ne pusztuljunk bele” irányába – írja róla Bardóczi Sándor főtájépítés. Rendületlenül térképezi, hogy hogyan alkalmazkodhatna a város és ehhez miként kellene változtatni jogszabályokon, szakpolitikákon, mérnöki megközelítéseken. Az előadása arról szól, hogy mi vár ránk a statisztikailag modellezhető jövőben és erre hogyan kéne felkészülnünk. Biztosan szó esik majd a hőszigetekről és hőhullámokról, a villámárvíz és a városi árvíz közti különbségről, a lefolyási tényezőről és az evapotraspirációról, valamint a szivacsvárosról, de nem kell megijedni, nem fog fájni. A klímaváltozás sokkal jobban fog.
A második előadó Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója, aki azt mutatja majd be, hogyan lesz zöldebb a fővárosi közlekedés a Budapesti Mobilitásfejlesztési Terv végrehajtásától. Bizonyosan szó lesz majd arról, hogy a Lánchíd buszsávvá alakítása milyen jótékony hatással volt a belvárosi forgalmi átrendeződésre, vagy hogy hogyan alakult a mögötte álló városlakói támogatottság. De téma lesz a covid idején taktikai urbanisztikai fogással bevezetett bringasávok utóélete, a pesti alsó rakpartok és a Kossuth Lajos - Rákóczi tengely tervezett átalakulása, a Bajcsy villamos, vagy a Nagykörút átalakulása, vagy éppen a szegedi úti csomópont fontossága Rákosrendező kiszolgálása és a Városliget forgalomcsillapítása érdekében. Meg még ki tudja mi mindenről, hisz ezek a BKK-s srácok mindig kitalálnak valamit.
Bardóczi Sándor a lassan öt éve elfogadott Radó Dezső Terv múltjáról és jövőjéről beszél majd. Amikor a Közgyűlés elfogadta a Fővárosi Önkormányzat zöldinfranstruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét, a közepesen optimista 10 éves forgatókönyvében még nem számolt a covid, az energiaválság és a kormányzati elvonás hatásaival, nem számolt azzal, hogy Észak-Csepelen leáll az új városi nagypark kormányzati előkészítése, számoltak viszont uniós források rendelkezésre állásával. Rengeteg dolog megvalósítása elindult a program mentén, s akad olyan, ami be is fejeződött, félúton az akcióterv 2030-ig terjedő idejében azonban muszáj számvetést csinálni, korrigálni, s ha kell váltókat átállítani, annak érdekében, hogy a valóság talaján álljon, amin dolgozunk. Elérkezett tehát a felülvizsgálat ideje. A monitorozáson túl vagyunk, gőzerővel dolgozunk az akcióterv felülvizsgálatának egyeztetési anyagán- írja előadása kapcsán a főtájépítész.
A fővárosi zöldfelületek fejlesztésénél van egy még ennél is fontosabb dolog – ez a meglévő zöldfelületeink fenntartása és megtartása, a zöld vagyonunk értékőrzése. Amelyet immár nem csak az emberi mohóságtól, a város néha igen aránytalanul értelmezett “fejlődésétől”, hanem az egyre extrémebb nyári hősokkoktól, az új jelenségtől, a kora tavaszi aszálytól, és az egyre jobban mélyülő klímaválság hatásaitól is meg kell védeni. A zöldfelületeink fenntartása az elmúlt évtizedekben igen forráshiányos volt és ez különösen a fasoraink állapotán látszik meg. Van mit javítani azon is, hogy a zöldfelületeinket fenntartó cégek milyen módszerekkel és mit ültetnek, kaszálnak, hogyan bánnak a talajjal, talajélettel, hogyan öntöznek, hogyan síkosságmentesítenek, mit tesznek a zöldhulladékkal, s mindezt milyen hatékonysággal, mekkora emberi erőforrással teszik – írja Bardóczi. A FŐKERT most abban a folyamatban van, hogy áttekinti minden mozdulatát és optimalizál, változtat, kísérletezik, gépesít, ökológiai szempontokat épít be. A folyamat már tart egy ideje, különösen a kísérletezés része, de ideje szintet lépni. Ennek részleteiről szól majd a negyedik – Dezsényi Péter, a FŐKERT főigazgatójának – előadása.
A de facto zöld dolgoktól, mint a növények és parkok a konferencia ötödik előadója kanyarodik el. Kevesen tudják, hogy nem a közlekedés a legnagyobb légszennyező és szén-dioxid kibocsátó a nagyvárosokban, hanem az épületek fűtése, amihez lassan a hűtés is hozzázárkózik energiafelvételben, s habár az utóbbi levegőszennyezése nem a városok levegőjét terheli elsősorban, a kültéri egységek tovább fűtik a város forró poklát kánikula idején. Emiatt fontos, hogy az épületenergetikai korszerűsítéssel, szigeteléssel, megújuló energiákkal foglalkozzunk, s ebben legégetőbbnek a családi házak és a panelek energiakorszerűsítése tűnik. A még nem egy éves fővárosi Klímaügynökség ennek a problémának a megoldására alakult meg, s első célja, hogy legyen újra panelprogram a fővárosban. Ennek részleteiről szól Ámon Ada előadása.
Az önkormányzati és a civil szférában nagy becsülete van az Európai Unió által finanszírozott LIFE pályázatoknak, mert közvetlen, a kormányzati irányító hatóságoktól és operatív programoktól nem függő uniós forrást biztosítanak a környezetvédelem, a klímaügy, a természetvédelem területén. Az egyik fővárosban jelenleg futó LIFE program a RUN OFF, amely a városi vizek megtartásának lehetőségeit kutatja. A programot a XII. kerület Zöld Irodája vezeti és több más kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi is a partnerek közé tartozik. Többek között ennek a programnak köszönhető a már megjelent Szivacsváros és a még megjelenés előtt álló Tetőkertek zöldinfrastruktúra füzet is. De a program vizsgál és megvalósít hegyvidéki, belvárosi, pesti síkvidéki kertvárosi mintaterületen vízmegtartó mintaprojekteket is. Ennek részleteiről szól majd Rózsa Zoltán, a XII. kerületi Zöld Iroda vezetőjének előadása.
Az utolsó plenáris előadás pedig szintén az egyik, a fővárosban jelenleg futó LIFE programról, a BIODIVERSE CITY-ről szól, amely jelenleg a legátfogóbb természetvédelmi élőhelyrehabilitációs program Budapesten. Ennek nyomán fog javulni a Mocsáros vizes élőhelyének és kaszálóinak, erdeinek, a Tétényi-fennsík legelőinek, s erdeinek valamint a Kőérberken és Őrmezőn található szikeseknek az ökológiai állapota. S társul hozzá sok más program is: hatással lesz a fővárosi vadvirágos területekre, lesz tőle a városnak Biodiverzitás Stratégiája, összekapcsol önkormányzatokat, civileket, vállalatokat. Ennek részleteiről szól Takács Noémi, a Tájépítészeti osztály Természetvédelmi csoportjának vezetőjének előadása, akinek közvetlen munkatársaival együtt óriási szerepe volt abban, hogy ezt a forrást elnyerte a város, ahogy a 7 éves program lebonyolításában is oroszlánrésze van.
A plenáris előadásokat szekcióelőadások és kerekasztal beszélgetések követik, összesen négy témában.
Kovács Tamás, Sain Mátyás, Barsi Orsolya, Bardóczi Sándor, Simon András