A rendszerváltás utáni első országgyűlési választásokat Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 35 évvel ezelőtt, 1990. március 25-ére és április 8-ára tűzte ki. Ahogy a Rubicon összefoglalta, a vegyes választási rendszer értelmében az Országgyűlés 386 mandátuma várt elosztásra. 176 mandátum a többségi elv alapján, egyéni kerületi rendszerben, kétfordulós eljárással, további 152 mandátum pedig az arányosság elve alapján, területi pártlistás rendszerben, egyfordulós eljárással. További 58 mandátumot országos pártlistákról, az arányosság elvén alapuló (a töredékszavazatokra épített) kompenzációs rendszerben osztottak szét. Országos listát 12 párt volt képes állítani: az Agrárszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Választási Koalíció, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók Pártja. A kommunizmust követő első szabad választás az MDF és az SZDSZ szoros versenyét hozta. Az első szabad választás első fordulójában 4,9 millió választópolgár – a szavazásra jogosultak 65,8 százaléka – élt a demokrácia adta szavazati jogával. A napjainkban is porondon lévő pártok közül az MSZP 10,89, a Fidesz 8,95, a KDNP 6,46 százalékot szerzett. A második fordulót követően az Antall József vezette MDF alakíthatott kormányt az FKGP-tal és a KDNP-vel.
Fotó: Pannóniai (Rajk László) utca, választási plakátok a Tisza (Tisza Antal) utca sarkán álló telefonfülkén. Ha ti is láttok valami érdekeset, küldjétek el a szerk@budapest.hu-ra!