A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus a szokásos, közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésen beszélt erről. Szóba került az is, a következő közgyűlésen terveznek-e főpolgármester-helyettest választani.
A Rákosrendezővel kapcsolatban elmondta, hogy március 10-én, hétfőn kezdődtek meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) azok a technikai egyeztetések, amik
reményeik szerint holnap, azaz március 20-án le is zárulnak.
Úgy készülnek ugyanis, hogy a március 20-i egyeztetés után minden feltétel adott lesz, hogy az első vételárrészletet átutalják, ezzel pedig a BKM tulajdonjog bejegyzése előtt megnyílik az út.
Ezt követően állami tárgyalópartnert váltanak, hiszen ettől kezdve nem az MNV-vel kell tárgyalniuk, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) és a MÁV-val.
A következő, velük folytatott tárgyalásoknak két része lesz, maga a birtokba vétel és a fejlesztési megállapodás.
Az ÉKM, mint Kiss mondta, várhatóan addig kijelöli a tárgyalópartnert, azt a miniszteri biztost, akit a korábbiakban ígértek, mert személyéről a fővárosnak eddig semmi információja nincsen. Kiss külön is megjegyezte, hogy ennek azért itt lenne már az ideje, hiszen, ha megtörténik az utalás, és a tulajdonjogszerzés is megtörténik, az MNV kikerül a képből.
A birtokbevételhez
még 60 napon belül a MÁV-val egy használati megállapodást kell kötniük,
hogy a vállalat milyen területeket kíván a jövőben használni.
A közgyűlés februárban döntött, hogy júniusban érkezik annak a mestertervnek a kiírása, aminek reményeik szerint ez évben már kézelfogható eredménye lesz: megismerhetjük azokat a terveket, amelyek alapján a beruházást végigviszik.
Ahogy az előterjesztésben is írták, a Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat az ún. mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása.
A mesterterv tartalmazza a terület
- jövőbeli szerkezetét,
- beépítési intenzitását,
- alapvető építészeti karakterét,
- elhelyezhető funkcióit,
- zöldfelületi rendszerét,
- közlekedési rendszerét,
- közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját meghatározó városfejlesztési koncepciókat.
Ahogy az előterjesztésben is kiemelték, a terület fejlesztése során a budapestiek érdekének kell az elsőnek lennie, megelőzve mindenfajta befektetői érdeket. Ezen a kiíráson március eleje óta a BFVK Zrt. keretein belül egy projektiroda dolgozik, aminek vezetője Dományi Bálint. A vele készült friss interjúnk ide kattintva olvasható.
A háttérbeszélgetésen szóba került az, hogy főpolgármester-helyettes hiányában szabálytalanul működik-e a főváros. A Fővárosi Törvényszék a 2025. március 18-án meghozott ítéletében – annak kapcsán, hogy a közgyűlés nem választott meg a saját tagjai közül legalább főpolgármester-helyettest –
megállapította Budapest Főváros Önkormányzatának mulasztását.
A pert Budapest Főváros Kormányhivatala, mint felperes indította a Budapest Főváros Önkormányzat alperessel szemben.
Ahogy a közleményükben írták, az alperes a per során nem vitatta sem a határozathozatali kötelezettségét, sem annak elmulasztását, alaki jellegű védekezéssel viszont élt. Vitatta a bíróság hatáskörét, illetve álláspontja szerint a keresetet nem az Önkormányzattal, hanem a Közgyűléssel szemben kellett volna a felperesnek előterjesztenie.
Az ítélet, ahogy a háttérbeszélgetésen Kiss is kiemelte, nem jogerős, azzal szemben a felek a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthetnek be. Hogy fognak-e fellebbezni, nem tudta megmondani, mert még nem kapták meg az ítéletet írásban.
„Megnézzük, mi van ebben leírva. Az a tényállítás, hogy
nincsen főpolgármester-helyettes, nyilván nehezen vitatható
– bárhogy is számoljuk.”
Mint Kiss magyarázta, mielőtt a kormányhivatal jelölhetné ki a helyettest, még újra bírósághoz kell fordulnia.
A következő közgyűlésen nem fognak helyettest választani, a főigazgató megerősítette, hogy nem fog szerepelni a napirendek között.