Elkészült a Városháza Park koncepcióterve

A Városháza Park kapcsán elsőként és leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy a park tervezése és megvalósítása miért egy több évig tartó folyamat? Ezt a tényt részben indokolja a területen az ütemezési kényszer és a kapcsolódó fejlesztések összehangolása – előbb a Városháza Károly körútra néző homlokzatának és a Merlin felújításának kellett elkészülnie. De a tervezési, az engedélyezési és a közbeszerzési folyamatok is időigényesek, de nem segíti a gyors ügymenetet az sem, hogy a tervezés közben változtak a fölöttes jogszabályok, azaz az építési törvény, valamint - több, mint 300 éves épületről lévén szó, a barokk Városháza egyes részei 1716-ban kezdtek el épülni - a környezetre szigorú műemléki előírások vonatkoznak.

Amikor parkot mondunk, elképzeljük a burjánzó zöld felületeket, az árnyat adó fákat és virágzó növényeket, a kényelmes padokat és esetleg valamilyen vízjátékot, és nem gondolunk arra az egyéb kék- és zöldinfrastruktúrára, ami mögötte/alatta/benne húzódik, vagyis húzódhat. Pedig a Városháza Park ebben is egy hatalmas paradigmaváltásra készül. Aki a mostani formájában ellátogatott már ide, láthatta, hogy ez az udvar  ma még egy nagy gödör, ahol a Városháza hátsó homlokzati földszintje egy fél emelettel feljebb van és a Merlin is sokkal magasabban áll. Viszont a terveken nyoma sincs már ennek a gödörnek. Ha valaki képzeletben összeköti a felújított Merlin melletti – akadálymentesség miatt kialakított – elfogyó támfal vonalát a Károly körút és a homlokzati udvarbejárat között, akkor egy nagyjából vízszintes, akadálymentes vonalat kap.

Nos az a cél, hogy a végleges közpark talajszintje ezen a nívón legyen, a gödröt pedig olyan a vízmegtartást, tetővizeket, csapadékot befogadó, és azt öntözési célra felhasználó közeggé alakítsuk, amely fenntarthatóbbá teszi a parkfenntartást

– írta bejegyzésében Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze már a jövendőbeli parkról. 

De mielőtt elmerülnénk a szivacsváros és a Vitézy Dávid által összehívott január 20-i Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli ülésén Erő Zoltán főépítész által prezentált koncepciótervek részleteiben, gyorsan összefoglaljuk, mi történt eddig a parkkal kapcsolatban.  

• A tervpályázatot a Városháza park megújítására 2021-ben írták ki, ennek 2022-ben született eredménye, ahol az I. díjas pályamű – “A KÖR” lett a Lépték-Terv Tájépítész Iroda munkája. 

• 2023-ban zajlott a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.

• 2024-ben kötötték meg a tervezési szerződést, ennek értelmében a fővállalkozó: a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, a Szolgáltató Kft. az alvállalkozó a Sporaarchitects Kft. lett. 

• 2024-2025-ben zajlott és zajlik a részletes tervezés. 

Azonban már ez idő alatt is, amíg a háttérben ezek a folyamatok zajlottak, megvalósult több szezonális esemény és működött egy ideiglenes park is, változatos funkciókkal. Az elmúlt évek Budapesti Tavaszi Vásárai, a Városháza Téli Élményparkok és a Majális után 2024 tavaszán egy izgalmas pop-up parkkal nyílt meg a budapestiek számára a Városháza évtizedek óta elzárt udvara és passzázsa, ahol többszáz fős közös meccsnézések, koncertek, szabadtéri programok is voltak a nyáron. 

A Pop-up park nyári használatának tapasztalatai is rávilágítottak arra, hogy a tervezés során milyen komplex kihívásokkal kell szembenézni. A belvárosi területen és a részben árnyék nélküli udvaron az erős hősziget hatás miatt bizonyos napszakokban élvezhetetlen volt a terasz, a jelenlegi körülmények között a locsolás is víz- és időigényes feladat, a megmaradt palánkfalakkal a hely elszigetelt maradt a városi áramlástól. 

A tervezés során a szivacsváros koncepció megvalósítása – ahogy arra Bardóczi Sándor is utalt korábban –  kiemelten fontos volt, a 7730 négyzetméternyi tervezett zöldfelület mellett 6966 négyzetméter csapadékvízgyűjtő burkolat és 850 négyzetméter vízáteresztő burkolat fog gondoskodni arról, hogy a végleges közpark a klímaváltozás kihívásai során is hosszú távon fenntartható és kellemes hely legyen az ide látogató embereknek, és annak a 80 Stockholm-módszerrel elültetett fának is, amelyek majd az árnyékot adják, a sok-sok évelőről nem is beszélve. A részletes koncepciótervben nemcsak a tetővizek gyűjtésének módja, hanem az esőkertek  és a párologtató zónákkal ellátott fásított részek pontos kialakításának tervezése is megtörtént. Ezek a megoldások blokkolják a hősziget effektus kialakulását. A csapadékvíz-tárolás és felhasználás olyan fontos és komplex feladat, hogy a szakemberek az V. kerülettel is egyeztettek, és próbálják összekapcsolni a koncepcióban szereplő megoldásokat a kerületi rendszerekkel.

A közparkon belüli funkciókról a bizottsági kérdésekre Bardóczi Sándor elmondta, hogy a klasszikus parkra jellemző funkciók mellett a tervezőkkel modellezték, hogyan nézne ki a terület, ha itt télen koripálya lenne, vagy köztéri kiállításoknak adna helyet a terület, esetleg a Merlin melletti részen színpad épülne a nyári időszakban. De akár a karácsonyi vásár vagy a könyvhét is új otthonra találhatna itt. 

Erő Zoltán főépítész prezentációjában kiemelte, hogy itt a fő cél – a tájépítészeti feladatokon túl – a városi szövet javítása, ami itt már hosszú évtizedek óta és jelenleg is egy roncsolt terület.

Ennek megfelelően ezek a koncepciótervek tartalmazzák a Városháza földszinti, megnyitni tervezett helyiségeinek (szintén 6000 négyzetméternél is nagyobb területről van szó) terveit és funkcióit is. Ugyanis a Városháza Park tervezésének része a Nyitott Városháza koncepció is, azaz a Városháza épületének a parkhoz kapcsolódó földszinti helyiségeinek átalakítása, megnyitása és átjárhatóvá tétele. Ezekben a terekben most még áldatlan állapotok uralkodnak, ahogy azt Erő Zoltán főépítész is bemutatta a prezentációjában

“Mérhetetlenül alulhasznosított, jelenleg raktárként működő részek ezek, elképzelhetetlen hogy bármelyik más európai főváros központjában ilyen állapotok uralkodjanak.”

Itt az egyik legfontosabb javaslat, megnyitni azt a keresztszárnyat, vagy keresztfolyosót a Gerlóczy és a Bárczy utca között, ami átjárhatóvá tenné a területet, ezzel egy új dizájnelemet hozna be a barokk térbe. Szintén a terv része az úgynevezett Ratskeller – a díszterem alatti hatalmas tér – felújítása és hasznosítása. A további funkciók kapcsán a terv számol kiülős kávézókkal, teraszokkal és vendéglátó egységekkel, de legalább ilyen fontos az Infó pont beköltöztetése, és egy olyan hely kialakítása, ahol a hivatal közvetlenül tud nyitni a városlakók felé. Az üzleti területek kialakítása nem lenne kulcsrakész, csak a szükséges gépészeti kialakítás épülne meg, a teljes befejezés magántőkéből történne – mondta el Erő Zoltán. 

A tervezés és kiépítés jövőbeni menetéről a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tervezői csapat összeállított egy forgatókönyvet, ahol számolva a megváltozott fölöttes jogszabályokkal és az engedélyeztetési folyamat elhúzódásával, – a műemléki engedélyeket is be kell szerezni, és az Országos Építészeti Tervtanács elé is be kell terjeszteni a terveket – optimális esetben az engedélyezési és kiviteli tervezési szakasznak a vége 2027 első negyedéve lehet. Vagyis a 2025-ös év az engedélyezés, 2026 a tervezés éve lesz, ahol a kiviteli közbeszerzés minimum 6 hónapot vesz igénybe. Azaz optimális esetben 2028-ban kezdődhet meg maga a kivitelezés, azaz a park végleges kialakítása.

A bizottsági ülésen, a prezentációban a tervezett projektköltségek is szerepeltek. Eszerint az alapprogram (Városháza Park, Nyitott Városháza kialakítása) 4,2 milliárdból valósulhat meg, és a javasolt további elemek (Bárczy és Gerlóczy utcai térsor és a Ratskeller felújítása, a keresztfolyosó kialakítása és a homlokzati zöldítés és kolonnád) megvalósításához további 1,6 milliárd forintra lesz szükség. Vitézy Dávid kérdésére Kiss Ambrus főigazgató elmondta, hogy a tervezés során vizsgálták, milyen EU-s forrásokat lehet bevonni,  a park kialakítása megfelel-e a TOP Plusz által támasztott elvárásoknak, azonban végül arra jutottak, hogy a főváros általános tartalékából kell majd forrásokat átcsoportosítani a következő évek költségvetései során. 

Erő Zoltán azzal zárta a beszámolót, hogy nagyon örülnénk, ha a Városháza Parknak ez a fent felvázolt komplex rendszere minden elemével együtt tudna megvalósulni, mert ez együtt ér valamit, a park a nyitott Városházával egymást erősítő elemekké tudnak válni. A most elkészült részletes koncepciótervek alapján a város új zöld főtere véglegesen felszabadítaná a Városháza udvarait, valamint egy sokkal nyitottabb, élhetőbb, sokszínű és többféle funkciót is ellátni képes közteret hozna létre Budapest szívében.