Egy egyszerűnek tűnő ötlet alapján gyűrhetjük majd le a pesti betondzsungelben nyaranta tomboló afrikai hőséget. Annyit elárulunk, fákat ültetni már nem lesz elég ötven év múlva.
Időjárás előrejelzés
A globális felmelegedés Budapestet, különösen a pesti belvárost, földrajzi elhelyezkedése és sűrű beépítettsége miatt a következő évtizedekben súlyosabban érinti majd, mint az európai városok többségét. Budapest további melegedésében azonban két faktor is súlyos szerepet játszik:
- a globális felmelegedés hatásaként a maximum hőmérséklet nyáron akár 13°C-kal is melegebb lehet 2071-re, 2100-ban nyáron pedig olyan meleg lesz, mint Marokkóban a ’90-es években.
- a városi hőszigethatás, ami a globális hőmérséklet növekedését még minimum plusz 3-5°C-kal növeli Budapesten
Ez azt is jelenti, hogy egyre kritikusabb mértéket ölthet a városi hőhullámok gyakorisága és mértéke, ami tovább gyorsítja azt a folyamatot, ami a belvárost élhetetlenné teszi, ami pedig tovább növeli az agglomerációba áramló tömegek nagyságát. Ördögi kör.
A zöldítés jó, de nem elég jó
Lapinskas Lilla a zürichi ETH-n végzett kutatási anyagából készített kiállításának apropójának szerveztek beszélgetést a FUGA-ban, Balogh Samu várostervező moderálása mellett.
A kutató kifejezetten a pesti belvárost érintő elmélete szerint a klímakrízis megoldására egy kizárólagos zöld stratégia már nem lesz elég. A zöldfelületekről általánosságban el lehet mondani, hogy szépek, oxigént adnak, megkötik a port, jó rájuk nézni, és mivel párologtató felületek, valóban hűtik a környezetüket. Sőt, városi szinten a legnagyobb erdőknek, parkoknak érezhető hűtő hatása van (a Városliget például ilyen), viszont a nagyobb zöldfelületek létrehozásának lehetősége Budapesten, és főleg a pesti oldalon véges: sem új zöldterület, sem zöldhomlokzatok, sem zöldtetők nem létesíthetők már végtelen mennyiségben. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire sűrűn beépített a város, illetve egy esetlegesen felbontott járdaszakasz alatt a közművek is csak minimálisan teszik lehetővé új fák ültetését. A járdaszigetek feltörése, kisebb facsoportok telepítése ugyan valóban enyhítheti a városi hőszigetet, de a szórványosan elhelyezkedő zöldterületek hatása kicsi és lokális marad, nem adódik össze, ha nem hálózatban gondolkodva valósulnak meg, így az összvárosi klímára nincsenek mérhető módón hűtő hatással. Ráadásul egy rosszul elhelyezett fasor még a ventillációs csatornát is blokkolhatja, amivel tovább rontunk a helyzeten – mondta el Lilla.
A Nagykörút környéki pesti bérházak nagyobb méretű, zöldített udvarainak viszont lehet klimatikus kiegyenlítő hatása – az évek óta sikeresen futó program, az Égig Érő Fű udvarzöldítési pályázat is ezt a célt segíti. Az udvarok további zöldítése viszont mindenképpen más intézkedésekkel együtt kell, hogy megjelenjen, mert ha a növények által kibocsátott friss levegő a gangos ház udvarának alján marad, és nem jut ki az utcára, mert például útját állja egy kapu, akkor ezek a hűtő hatások sem adódnak össze, és ezeknek sem lesz jelentős hatása az egész város klímájára. Jelenleg ez történik.
A szél – óriáshuzat a városban
A városi szél szerepe többszörösen fontos, mivel elősegíti a fokozott párolgási hűtést, hozzájárul a (valós és észlelt) hőmérséklet csökkentéséhez, erősíti a vízfelület illetve zöldfelület által lehűtött levegő eloszlatását, és csökkenti a levegő szennyezettségét is. A szél kritikus szerepet játszik egy város klímájában, Budapest ventillációja pedig kifejezetten rossz, melynek oka, hogy a belváros sűrűn beépített, szűkek az utcák és nagyjából egyforma magasak az épületek is.
A Duna ugyan láthatóan javít a helyzeten, de csak a folyóhoz nagyon közeli, merőleges utcákban. A városban így lecsökkent szélsebesség és a hűvösebb területek levegőjét nem tudja eloszlatni, ezzel csökken a zöldfelületek, vízfelületek párolgásának intenzitása és a várost tovább fűtő üvegházhatású gázokat sem söpri ki. Sőt, az is a kihívás része, hogy a városszövet sűrűsége, burkoltsága, az épületek szerkezete jól tárolja a hőt, ezek éjszaka sem hűlnek vissza, amivel a lakókat további klimatizálásra késztetik, amivel tovább fűtik a környezetüket és a várost. Amitől még több klímát fognak használni – ördögi kör újra.
A megoldás
A szél- és vízrendszer és ezeknek hálózatokba szervezése az egyik leghatékonyabb eszköz a budapesti klíma hűtésére. A párolgási hűtés a nyári, nappali komfortban töltött időt akár 40%-kal növelheti. Ha mindez árnyékban, vízfelület mellett, közepes szélben történik, az érzékelt hőmérséklet akár 10°C-kal is alacsonyabb lehet. Ezért – a kutató elmélete szerint – a víz, a szél, az árnyékos és gyalogos használatú terek hálózatát a zöldinfrastruktúrával összehangoltan kell kialakítani, az így létrehozott rendszer hatékonyabban hűtheti és szellőztetheti át a várost. Az elmélet alapján tervezhetővé kell tenni a szelet, az árnyékot, a csapadékot, ezek hálózatba szervezve pedig hűthetik a belvárost – de mindezt hogyan?
A szimulációkkal igazolt elméletben nyilván az is csodálatos, hogy semmi újat nem kellett hozzá felfedezni – mint a legjobb ötleteknél általában – korábban már elfelejtett tudásra épült vagy korábban meglévő, de másképp csoportosított információkból született.
Hűs udvarhoz a kapu a kulcs
A házak belső udvarait kell hűsítő zónákká alakítani, ez kulcsfontosságú lehet az egész város számára. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megtenni, hogy az udvarok zárt kapuit részlegesen vagy időszakosan meg kell ki kell nyitni vagy rácsos szerkezetre cserélni, esetleg az alagsori falakat kell kibontani. Zárt kapuk esetében az udvarban rendkívül lassan, körkörösen cirkulál a levegő, viszont nyitott kapuk, kapualjak esetén a légnyomás különbségének hatására erősebb cirkuláció alakul(hat) ki a közvetlenül a tetők felett elhelyezkedő légréteg, az udvar és az utca között. Így – a szimulációk alapján – egy szélrendszer jönne létre, ami az egész város átszellőzésére hatással lenne. Ezzel párhuzamosan úgynevezett széltornyokat és ezek rendszerét hoznánk létre a pesti belvárosban, amiket melegebb éghajlatokon már évezredek óta sikeresen használnak épületek hűtésére.
A kapualjak megnyitása a szélrendszer legegyszerűbb eleme, majdnem mindenhol alkalmazható, minimális költséggel megoldható, és nem is jelentene akkora újdonságot, hiszen a 19. században nagyjából ez volt a városkép. A bérházak nagyrészt üres alagsoraiban pedig lehetséges lenne a csapadékvíz megtartása víztározókban, és udvari medencékkel párolgással tovább lehetne fokozni a hűtő hatást.
Gyakorlatban az a kérdés, hogy ez igazolható-e. Bizonyítani kell, hogy a valóság alátámasztja-e a szimulációt. Vajon csak műszerrel mérhető vagy a saját bőrünkön is érezhető hatásra lehet így számítani?
A Következő 50 év kiállítássorozat Budapesti Klímakirakó című kiállítása még 2024. november 10-ig megtekinthető a Fuga - Budapesti Építészeti Központban.
A beszélgetésről készített videófelvételt itt lehet megnézni, a kutatást részletes ismertető cikksorozat itt érhető el.