Új helyszínen, a városligeti Biodómban nyílt meg a World Press Photo 2024 kiállítás. A megnyitón Désirée Bonis holland nagykövet, és Joumana El Zein Khoury, a World Press Photo Alapítvány vezetője és Karácsony Gergely mondott ünnepi beszédet. A főpolgármester Cseh Tamást idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy a valóságot a 18 éven aluliaknak is látniuk kell.
Negyvennyolc évvel ezelőtt Az 1975. év legjobb sajtófotói címmel nyílt kiállítás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szervezésében, a Kulturális Kapcsolatok Intézet Dorottya utcai kiállítótermében, 1977 első hetében pedig az akkor szinte vadonatúj Nemzeti Galériában rendeztek hasonló tematikájú, ám jóval nagyobb tárlatot. „A World Press Photo 1975. évi legjobb 220 képének – köztük több magyar fotós képeinek – bemutatásával nemzetközi sajtófotó-kiállítás nyílt. A kiállítást Pálfy József, a MÚOSZ elnöke nyitotta meg, majd Joop C. Swart, a World Press Photo elnöke szólt a jelenlevőkhöz” – írta a Népszabadság büszkén kiemelve, hogy „a tárlatot Hollandia, az NSZK, Japán és India után hozták most el Magyarországra”.
Kitették az utcára
Az 1977-es kiállítás hagyományt teremtett, túlzás nélkül állítható, hogy azóta a World Press Photo kiállítás Magyarországon kiemelt és nagy érdeklődéssel kísért kulturális eseménnyé vált, amelynek tavalyig tekintélyes budapesti múzeumok adtak otthont, 2018-2023 között már a Magyar Nemzeti Múzeum…
Csakhogy e tény ma már történelem, annak is az egyik abszurd fejezete. A tavalyi kiállítás rendezésébe ugyanis beleszólhatott egy szélsőséges politikai párt, a Mi Hazánk – ami önmagában is felháborító, ugyanakkor nevetséges –, és sikerült elérnie, hogy a teljes kiállításról tiltsák ki a 18 év alatti látogatókat.
Az esetet az koronázta meg, hogy az ímmel-ámmal végrehajtott intézkedés nyomán a múzeum akkori főigazgatóját L. Simon Lászlót kirúgta a felelős miniszter, Csák János.
Ennek fényében nem is olyan nagy meglepetés – bár mindenképpen szomorú fejlemény –, idén egyetlen olyan magyar állami közintézmény sem akadt, amely vállalkozott volna arra, hogy World Press Photo kiállításának helyszínt biztosítson.
„Az állami cenzúra hatása nem maradt el, és még mindig tart: sok intézmény nem merte idén befogadni az évről-évre, a világ számos nagyvárosában bemutatott kiállítást. A szervezők megkeresték Budapestet és mi örömmel vállaltuk, hogy helyt adunk a kiállításnak” – jelezte augusztus végén Karácsony Gergely főpolgármester, és igazából csak ekkor dőlt el, hogy a magyar közönségnek 2024-ben is lehetősége nyílik arra, hogy idehaza tekintse meg a világ egyik legfontosabb fotókiállítását. A főpolgármester ekkor jelentette be azt, hogy World Press Photo 2024 helyszíne a városligeti Biodóm lesz.
A szabadság értéke
A szeptember 19-i megnyitón elsőként Révész Tamás fotóművész köszöntötte a résztvevőket, és köszönte meg azt a sok segítséget, ami a kiállítás létrejöttét megelőzte. Révész immár harminc éve szervezi a magyarországi World Press Photo kiállításokat, de ahogy azt korábban nyilatkozta, az állami intézmények elfordulása miatt veszélybe került az esemény, így a főváros támogatása a helyszín biztosításával nélkülözhetetlen segítséget jelentett.
A magyarországi holland nagykövet, Désirée Bonis elsőként a főváros gesztusát emelte ki, illetve azt, hogy a magyar World Press Photo kiállítások majd’ fél évszázados történetében először fordul elő, hogy a helyszín nem állami intézmény. Désirée Bonis hangsúlyozta, hogy az újságírók és a fotóriporterek csak úgy végezhetik a munkájukat, ha nincs megkötve a kezük, és csak így tudnak releváns és valódi információkat megosztani.
Hogy az emberek szembesüljenek az igazsággal, és ha kell, akkor cselekedjenek.
„Fontosnak tartom, hogy ne vonakodjunk az érzékeny tartalmakat megjelenítő képek bemutatásától sem, és különösen fontos a fiatal generáció számára, hogy megismerjék az őket körülvevő valóságot” – utalt Désirée Bonis a tavaly tiltó rendelkezésre, majd külön is kiemelte, hogy a szabadság, a szólásszabadság, a sajtószabadság ma a legfontosabb és legértékesebb dolognak számít, hiszen olyan időket élünk, amikor álhírek terjengenek, dezinformációs kampányokat folytatnak, korábban független médiumokat is bekebelez az állam, a kisebbségekre pedig veszélyek leselkednek.
Mégsem ünnep
A World Press Photo Alapítvány vezetője Joumana El Zein Khoury beszédében ugyancsak megemlítette, hogy Budapest már 48 éve ad helyet a kiállításnak.
Olyan világban élünk ahol minden fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Választásra kényszerítenek bennünket, mintha a kettő között nem lenne átmenet. Ez a nyomás, az ebből adódó megosztottság nélkülözi mindazt, ami szükséges egy békés világhoz
– mondta Joumana El Zein Khoury, hozzátéve, hogy hiányt szenvedünk a kíváncsiságból, a tiszteletből, és hiányzik az a képesség is, hogy meglássunk, megismerjünk és átgondoljunk más perspektívákat is.
„Számunkra a World Press Photo kiállítás az év csúcspontja, mert ilyenkor oszthatjuk meg a szerintünk legjobb történeteket. Mégis nehéz ünnepelni” – utalt a holland szakember a kiállított képek tartalmára, illetve arra is, hogy a Riporterek Határok Nélkül adatai szerint csak a gázai háborúban közel 160 újságíró halt meg. Joumana El Zein Khoury utalt arra is, hogy a veszélyes övezetekből tudósító újságírók állandó traumák közt élnek, példaként az idei nagydíjast Mohammed Salemet említette, aki három testvérét is elveszítette, de most is a háborús övezetben tartózkodik és dolgozik.
Közelebb lépni
„Sok szeretettel üdvözlöm önöket a valóságban” – kezdte beszédét Karácsony Gergely, aki elmondta, hogy a kiállítás helyszínének kiválasztásakor elsősorban azt tartották szem előtt, hogy legyen egy akadálymentes tér, amely könnyen megközelíthető és ahol elfér a World Press Photo 2024 anyaga.
A főpolgármester a tavalyi World Press Photo kiállítás megnyitóját idézte, ahol a szónok – Orbán Balázs államtitkár – arról beszélt, hogy a kiállítás elgondolkodtat és cselekvésre sarkall. „A cselekvés pedig az lett, hogy az idei évben már egyetlenegy állami intézmény sem merte befogadni »a valóságot« saját falai közé” – tette hozzá Karácsony Gergely, majd Cseh Tamás Valóság nagybácsi című dalára emlékeztetett: „Ez a »nagybácsi« nagyon kellemetlen rokon, akit gyakran szeretnénk távol tartani magunktól, de ebből – ahogy a dalban áll – „adódhatnak bajok” – mondta, és hozzátette:
„Lehet, hogy az itt bemutatott valóságból is sok baj néz le ránk, de annál nagyobb baj nem lehetne, hogy ezeket az üzeneteket nem vesszük, és nem vesszük komolyan”.
Karácsony Gergely is külön kiemelte, hogy a valóságot nemcsak nekünk kell megismernünk, azt meg kell ismertetnünk a 18 évnél fiatalabb állampolgárokkal is. „A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a valóságot elhajlítani, hogy könnyebb legyen túlélni a hétköznapokat. De ezáltal elveszítjük a lehetőséget, hogy a jövőt uralni tudjuk” – figyelmeztetett.
A kiállított képek kapcsán a főpolgármester Robert Capát idézte – „ha nem jók a képeid, akkor nem voltál elég közel” –, és hozzátette, hogy a kiállításon látható fotók alkotói kellőképpen közel voltak… „Már csak az a kérdés, hogy mi, akik nézzük ezt a kiállítást, elég közel tudunk-e menni ezekhez a képekhez, ezekhez a sorsokhoz, ezekhez a tragédiákhoz. Biztos vagyok abban, hogy akik ezt a kiállítást végignézik értő szemekkel, úgy mennek majd el innen, hogy egy kicsit közelebb léptek ahhoz a valósághoz, amit közösen kell megváltoztatnunk” – zárta beszédét Karácsony Gergely.
A kiállítás szeptember 20-tól október 27-ig lesz nyitva 10–18 óráig, pénteken és szombaton, illetve október 23-án 10-20 óráig. Bővebb információkat az esemény honlapján találnak. A World Press Photo 2024 jelentőséget érdemes számokban is kifejezni: a pályázatra 3851 fotós 130 országból összesen 61 062 fotóval jelentkezett, és 24 ország 31 fotográfusát díjazták.
(Kiemelt kép: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség)