Az Énbudapestem megkereste Mravik Zsoltot, a Fővárosi Vízművek kommunikációs vezetőjét: szerinte nem kell attól tartanunk, hogy ivóvíz nélkül maradunk.
Ahogy Karácsony Gergely többször is elmondta,
Budapest felkészült az árhullám tetőzésére, ami nemcsak azt jelenti, hogy felépítették a védvonalakat és biztosítják a tömegközlekedés – lehetőségekhez mérten – zavartalan működését, hanem azt is, hogy fenntartják az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás folyamatosságát és biztonságát is.
Amint egy szeptember 18-i közleményében a Fővárosi Vízművek is megosztotta, egyelőre minimális mértékben, a társaság árvízvédelmi kézikönyvének megfelelően, de emelték a szabad klór értékét az ivóvízben.
„Vízbázisaink és víztermelési létesítményeink védelme társaságunk egyik legfontosabb, kiemelten fontos feladata, hiszen kétmillió ember ivóvízellátása forog kockán, ha bármilyen szennyeződés jut a rendszerbe” – írta a Vízművek.
Mint fogalmaztak, azt is látják, hogy a vízszint emelkedésével párhuzamosan további emelésre van szükség, emiatt azonban nem kell aggódni. „Ahogyan mindig, természetesen most is a szükséges minimum elvét követjük” – tették ugyanis hozzá. „A csapvíz ízén és illatán pedig néhány perces szellőztetés után már nem érződik a klór, nyugodtan fogyasztható.” A cég szerint árvíz esetén a veszélyt elsősorban az ivóvíz-rendszerbe esetlegesen bekerülő nyers Duna-víz jelenti.
Az Énbudapestem megkereste Mravik Zsoltot, a Fővárosi Vízművek kommunikációs vezetőjét, aki arról tájékoztatott, hogy
folyamatosan dolgoztak és dolgoznak azon, hogy minden, a várható legmagasabb vízállás alatti szinten elhelyezkedő víztermelő kútjukat töltésekkel vegyék körbe, és elzárják az árvíztől. A legmélyebben fekvő kútjaikat pedig, amik egyébként a Margitszigeten találhatóak, az elektromos berendezések eltávolítása, és a kút hermetikus lezárása után egész egyszerűen kivették a víztermelésből.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont friss közleménye kitér arra, hogy Budapestet több mint 700, a Duna mentén sorakozó ivóvíztermelő kút látja el ivóvízzel, amelyek nagyon változatos elhelyezkedésűek. Ennek köszönhető, hogy a kutak többsége egy árhullám érkezésekor is biztosítani tudja az ivóvíz kitermelését.
Annak, hogy megőrizzék az ivóvíz tisztaságát, három legfontosabb tényezője Mravik elmondása szerint
egyrészt maga az árvízi védekezés, hogy védik a kutakat, másrészt, hogy folyamatosan monitorozzák a hálózatban lévő víz minőségét, és ha valahol bármiféle eltérés mutatkozik a törvényben meghatározott értékekhez képest, akkor rögtön beavatkoznak, harmadrészt pedig átmenetileg, ha nagyobb terhelés van a vízhálózaton, minimális mértékben, ahogy történt is, emelik a klórozást.
Az előbb említett HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Engloner Attila volt a „Tiszta Ivóvíz” Nemzeti Kiválósági Program szakmai vezetője, amely kutatás többek között azt is vizsgálta, hogy árvíz esetén biztonságban van-e Budapest ivóvize.
Mint itt is írták, eredményeik szerint a Duna parti szűrésű rendszere annyira hatékony, hogy egyelőre nem kell attól tartani, hogy veszély fenyegetné Budapest ivóvízellátó-rendszerét. A folyómeder alján lévő kavicságy élő bevonata, az úgynevezett biofilmréteg szerencsére olyan jelentős mértékben képes tisztítani a Duna vizét, hogy a tisztító hatás szélsőséges hidrológiai események között is jól működik.
Az ellátás biztonságos fenntartását segíti az a sok-sok tapasztalat is, amelyet a korábbi árvizek, különösen a 2013-as rekord vízállás során szereztek a szakemberek, illetve azok az árvízvédelmi beruházások, amelyek az akkori tapasztalatok alapján időközben megvalósultak.
A Fővárosi Vízművek egy ezerötszáz fős cég, ahol jelenleg a fizikai dolgozóktól kezdve a laboron keresztül a támogató területekig bezárólag
most aztán tényleg mindenki 0-24-ben dolgozik. A támogató területeken dolgozók önkéntesként kiveszik a részüket a zsáktöltésből, zsákpakolásból, a víztermelésben és a hálózatüzemeltetésben dolgozó munkatársak mindenhol kemény fizikai munkát végezve dolgoznak: ahogy említettük is, kutakat zárnak le, hálózatot ellenőriznek.
A biztonsági osztály ilyenkor megszervezi a közlekedést, merthogy a vízellátásban dolgozóknak, többek közt a folyamatos vízminőség-ellenőrzést lehetővé tevő vízmintavevőknek magas vízállásnál is közlekedniük kell – kishajókkal és motorcsónakokkal.
A védekezést segíti továbbá, hogy mindenki pontosan tudja, mi a dolga: nagyon komolyan szabályozott és rendszeres árvízvédelmi gyakorlatok során elsajátított protokoll szerint készülnek egy árvízre, mint a cég közleményéből is kiderült: árvízvédelmi kézikönyv határozza meg a lépéseket.
Az árvíz várhatóan szeptember 22-én, vasárnap hajnalban tetőzik Budapestnél 850 centiméteren, ami 41 centivel elmarad a 2023-as rekordszinttől.
(Kiemelt kép: A Fővárosi Vízművek irányítóközpontja az árvízi védekezés során 2024. szeptember 17-én. Fotó: Merész Márton/Énbudapestem)