Nagy utat tett meg a közbringarendszer, volt, hogy százmilliós veszteségből sikerült újra életet lehelni bele, de azóta töretlen a lendülete. Hamarosan pedig kezdődik egy újabb korszak: jön a MOL Bubi 3.0!
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapesti Közlekedési Központ közbringa-szolgáltatása: idén augusztusra tízmillió utazás valósult meg MOL Bubival
– közölte a BKK. Mint írták, meglepetéssel köszöntötték a jubileumi számot elérő ügyfelet.
A szolgáltatás továbbra is rendkívül népszerű, így a közlemény, a flottában már összesen 2460 kerékpár szolgálja a budapestiek kényelmét, amelyeket városszerte mostanra 211 helyszínen lehet felvenni.
A kerékpárokkal legfeljebb 10-15 perc alatt bárhová gyorsan el lehet jutni a város belső részein, hosszabb távolságokra pedig a szolgáltatás rugalmasan kombinálható a közösségi közlekedés egyéb eszközeivel. Ahogy a G7 összefoglalta,
a budapesti közösségi kerékpármegosztó rendszer első változatát még Tarlós István főpolgármestersége alatt a Vitézy Dávid vezette BKK adta át 2014 szeptemberében, a rendszert nagyon kevesen használták, és 2018-ra már évi 140 millió forintnál is nagyobb veszteséget termelt.
A Bubi első verziója annak ellenére sem tudta kitermelni az üzemeltetési költségeket, hogy akkoriban a beruházási költség vissza nem térítendő támogatásként érkezett az uniótól. A BKK éves beszámolói és a társaság adatközlése alapján látható, hogy az ingyenes eszközök üzemeltetése 2020-ban 167 millió forint veszteséget eredményezett.
2021-ben aztán újjászületett a közbringaszolgáltatás: a közlekedők adott év májusának végétől már egy modernebb, könnyebben használható, ráadásul – az új üzemeltetési struktúra miatt – a főváros számára takarékosabb Bubit vehettek birtokukba, mely támogatja a fenntartható és élhető Budapest vízióját.
Az újdonságok között volt, hogy a régebbi bringák 24,5 kilót nyomtak, az újak 21,4 kilósak, a kerékpár végre defekttűrő, fújt gumikat kapott, ezért könnyebbé vált a tekerése, az új applikációban pedig minden, a Bubival kapcsolatos ügyet egyszerűbbé vált intézni, valamint megújult a díjstruktúra is.
A közbringarendszer azóta egyre népszerűbb: 2023-ban naponta átlagosan több mint 9 ezerszer utaztak a biciklikkel, a tavalyi év legforgalmasabb napján (szeptember 13-án) pedig több mint 18 ezer utazást rögzített a BKK. 2024 első nyolc hónapjában átlagosan már több mint 10,5 ezerszer bubiztak a fővárosban.
Ahogy a BKK írja, a váltásnál figyelembe vették az ügyfelek igényeit és a digitális fejlődésben rejlő lehetőségeket, és a cégnek eltökélt célja, hogy a Bubi 3.0. rendszerében is folyamatosan fejlessze a szolgáltatást.
A közbringarendszer új korszaka 2026-ban kezdődik: a tervek szerint a Bubi 3.0.-val megduplázódik a jelenlegi flotta, és nem csupán hagyományos, hanem elektromos rásegítésű kerékpárok is bérelhetők lesznek.
Ahogy Fűzfa Csaba, a Republikon Intézet-Budapest Műhely munkatársa írta, a felújításnak köszönhetően Budapesten az elmúlt években lezajlott egy kisebb kerékpáros forradalom: a MOL Bubi kerékpármegosztó rendszer ugyanis egy hozzáférhető és olcsó alternatíva lett, elsősorban a belvárosi autós- vagy tömegközlekedés kiváltására.
Nemzetközi összehasonlításban is már az látszik, hogy bár vannak lemaradások és integrálható ötletek, de jó úton halad a Bubi, hogy Közép-Európa példaértékű mikromobilitási szolgáltatásává váljon.
Ahogy Fűzfa is írja, ehhez a folyamatosan fejlődő kerékpáros úthálózat fejlesztése is nélkülözhetetlen:
nagykörúti, a Váci vagy Üllői úti biciklisávok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kerékpározók gyorsan elérhessék a főútvonalakon keresztül úticéljukat, és ne kis, kanyargós mellékutcákon átvezetett, kerékpárosnyomokkal jelzett utakon kelljen lassú tempóban haladva.
És ne kelljen az út szélén parkoló autók felett folyamatosan át-át pillantgatva lesniük, hogy a következő keresztutcán vajon jön-e egy, az ő útjukat keresztező SUV.
Mindennek ellenére, jegyzi meg a G7, európai összevetésben még nem lett biciklis város Budapest. Az Európai Kerékpáripar (Cycling Industries Europe) nevű, az iparági szereplőket tömörítő szervezet 148 európai városban végzett összehasonlító felmérést.
A 2023 szeptemberében közzétett jelentés szerint, ha a lakosságarányos kerékpár-ellátottsággal, vagy az egy főre jutó közbringás utazás mutatójában még nem is állnak a legjobban a budapestiek, ők teszik meg az európai mezőnyben a harmadik leghosszabb utat, csak a párizsiak és dubliniak tekernek messzebbre.
Mindezeken javíthat viszont a már említett Bubi 3.0, ami a tervek szerint dupla akkora, legalább négyezerötszáz kerékpárt jelentő flottával és külvárosi lefedettséggel érkezik 2026 januárjában.
A Bubi 3.0-val ráadásul a jelenlegi szolgáltatási terület határától messzebbi, minden fontos, legalább 30 ezres utazásszámmal rendelkező közlekedési csomópontok – az Örs Vezér tere, Kőbánya-Kispest, Újpest-Városkapu, a József Attila lakótelep, Angyalföld, Zugló vagy Őrmező – is elérhetővé válnak úgy, hogy a belsőbb helyszíneken is megmarad a kapacitás. A kerékpárok ráadásul már a Mobi-pontokon is elérhetők lesznek.
Ha mindenben csak annyira lennénk lemaradva a nyugat-európai mintaországoktól, mint a nagyvárosi biciklizésben, valószínűleg nem az uniós rangsorok végén kullognánk” – jegyezte meg Fűzfa.
„A szándék pedig a BKK és a főváros esetében továbbra is látszódik arra, hogy a rendszert és a köré épült infrastruktúrákat még tovább fejlesszék, ezzel hozzáférhetőbbé és kényelmesebbé téve annak használatát.”
(Kiemelt kép: Nyirő Simon/BKK)