Nagy lombos, vagy kockalombú fák kellenek a Károly körútra? Mit lehet tenni, ha a környezetvédelem mellett közlekedési szempontok is árnyalják a kérdést. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és Bardóczi Sándor főtájépítész cikkünk alatt vitázott a témában.
Múlt szerdán írtunk cikket a Károly körúton található kockára nyírt fák lombkoronájáról, melyben többek között annak néztünk utána, az egyedi megjelenésen túl, van-e valamilyen funkciója a rendhagyó lombkoronaformának. Cikkünkből kiderül, hogy a geometria nem csak arculati elem: a villamos pályaűrszelvényét, és a villamos működéséhez szükséges vezetékek biztonsági zónáját szabadon kell hagyni, emiatt kellett ilyen kis koronájú fákat választani, és ezen a magasságon tartani őket.
Cikkünk alá mégis özönlöttek a kommentek, melyek között egy ismerős név is feltűnt. Ürge-Vorsatz Diána neves klímakutató kommentben a kocka alak szükségességét kifogásolta.
Véleménye szerint „nagy, lombos, árnyékoló fákra van szükség a városi hőszigetek által felerősített, az éghajlatváltozás következtében ránk törő hőséghullámok mérséklésére, városaink nyáron - a turistaszezonban - való élhetőn tartására”. A válaszra nem kellet sokat várni Bardóczi Sándor főtájépítész ezt írta:
Itt régen egyetlen fa sem volt, csak aszfalt. Most van zöldfelület, párásító szökőkútsor és fa. De hogy elférjen a villamos mellett, és a légvezeték alatt, csak ez a technika jöhetett szóba a telepítésnél. Vagy ez, vagy nincs fa.
Később hosszabb posztban is kifejtette közösségi-oldalán, hogy a Károly körúti ‘Minecraft fák’ mellett számos panaszos levelet kap a FŐKERT a nyári lombkorona ifjítások, gallyazások miatt.
Bardóczi leszögezi: a közterületi fák egészen speciális helyzetben vannak a parki, erdei, vagy kerti fákhoz képest. Rájuk, a sorsukra és a kiterjedésükre ugyanis hatnak a közművek, villamosok, buszok, trolik, járdák, kerékpárutak, közvilágítás, utak, valamint a közlekedésbiztonság törvényei, rendeletei, szabványai, és az egészségüket befolyásolják, hogy mennyi az életterük gyökér szinten.
Gallyazásra, metszésre, visszavágásra, formára nyírásra, vagy úgynevezett rendszeres kopaszfejre metszésre (például a budai fonódó és a kerékpárút mentén, a beruházás miatt legyalult gyökérzetű rakparti fák esetén) akkor van szükség, ha:
- A fa beteg és a metszéssel, gallyazással a fertőzött, elhalt ágak, korhadás, fertőzés terjedése megállítható;
- nagyon kicsi a gyökérzet, az élőhely, nem is tud nagyobb lenni, mert alapozások, közművek, szegélyek foglalják a teret, így a fa nem képes ennyi lombtömeget eltartani és táplálni, ezért meg kell előzni a csúcsszáradást;
- helyre kell állítani a fa statikai egyensúlyát, hogy a megdőlt, vagy sérült gyökerű fa ki ne dőljön;
- biztosítani kell a közúti űrszelvényt és a légvezeték biztonsági távolságát nagyfeszültség esetén, hogy a fákba ne akadjanak el buszok, trolik, villamosok, teherautók, s a fa se sérüljön, valamint ne legyen rövidzárlat és áramütés;
- beláthatóak legyenek a kereszteződések, a KRESZ jelzések, a gyalogosok és a kerékpárosok fejének magassága alatt ne legyen kinyúló vagy lehajló ág.
Óriási tévhit, hogy metszeni csak késő ősszel, kora tavasszal lehet; zöldmetszés is létezik, s mivel a fa keringése ilyenkor aktív, ilyenkor a sebek is gyorsabban gyógyulnak be. A vegetációs időszakban az egyedüli limit a költés.
- teszi hozzá a fótájépítész. A FŐKERT ezt úgy hidalta át, hogy szerződést kötött a Magyar Madártani Egyesülettel és a beavatkozások előtt zoológiai vizsgálat, indokolt esetben fészekmentés előzi meg a gallyazást. Ha a gallyazás szakszerű, akkor nem maradnak utána vízszintes metszlapok (ahol megáll a víz és berohadhat a csonk), tört ágak vagy bekorhadásra érzékeny csonkok. Csak sebkezelt sima felületek, amin megindulhat a sebszövet (callus) képződése - írja a főtájépítész, majd így folytatja:
Az alapvető cél a nagy lombos, árnyékos fa a városban. De ha erre nincsen hely, mert ezt légvezeték, űrszelvény foglalja, vagy a beavatkozással meg lehet hosszabbítani egy fa életét, akkor gallyazni kell. Mert a kisebb lombkoronájú fa is jobb, mint a fátlan állapot.
Tipikusan extrém példája ennek a Károly körút, ahol a zöld középsziget fásítva eleve úgy keletkezhetett, hogy csak kocka formába torzított koronájú fák fértek el a villamos mellett és a légvezeték alatt, ezért a tervezők visszaidézték itt a barokk kerteket. Ezért ezt úgy kell nézni, hogy vagy ez van, vagy a fátlan állapot. Az is aktív biológiailag, az is biotikus, az is párologtat, az is hűti a várost. Sokkal jobban, mint a korábbi aszfaltrengeteg. Ennek szélesebb körű megértését kérjük a gallyazások, metszések, formára nyírások során.
Fát akkor vágunk ki, ha már veszélyessé vált. Akkor viszont muszáj. Mert az élet- és vagyonbiztonság mindenek felett. Addig viszont ilyen eszközöket is be kell vetnünk, ha egy adott fát meg akarunk tartani a közterületen az egyéb szabályok ellenében - zárja posztját Bardóczi.