A Cervantes Intézet célja a nyelvoktatás mellett a spanyol nyelvű kultúra széleskörű terjesztése: a húsz éves jubileum alkalmából Javier Valdivielso Odriozola, az intézet vezetője mesélt az ÉnBudapestemnek a spanyol nyelv üzleti értékéről, az olcsó repülőjegyek kulturális hatásáról és a Hunyadi térre szervezett egész napos születésnapi eseményről.
– Nagyon meglepődtem, hogy a Cervantes Intézet még csak idén húsz éves, valahogy az én fejemben az volt, hogy mindig is itt volt a Vörösmarty utcában. Milyen folyamatok hívták életre az intézményt?
– Pedig a Cervantes Intézet nagyon fiatal, Spanyolországban is csak 1991-ben jött létre! Az elsődleges célja, hogy a spanyol nyelvű kultúrát terjessze szerte a világon. Ekkor, 1991 után kezdtek csak létrehozni intézményeket más országokban, városokban, ebbe a közép-kelet európai régióba a 2000-es évek elején érkezett meg a Cervantes, 2004-ben nyitott meg a budapesti Intézet.
– Vissza tud még emlékezni, hogy milyen volt az a 2004-es Budapest, ahol még a spanyol kultúrának nem volt szóvivője? Milyen volt akkor ide megérkezni?
– Az itteni kollégák azt mesélik, hogy akkoriban nagyon látványos volt a váltás a szürke, kommunizmus örökségét nyögő kilencvenes évekből a színes és változatos 2000-es évekre. Az épület ugyanitt volt a Vörösmarty utcában, akkoriban a római Cervantes dolgozója voltam, emlékszem, amikor küldték a hírt, hogy megnyílt a budapesti intézet, még a spanyol király is ellátogatott a megnyitóra!
– Az Intézet egyik legfőbb feladata a spanyol nyelv oktatása, hogy állnak ehhez a magyarok? Egyáltalán csak magyarok járnak ide?
– Évi 1800-2000 ember tanul spanyolul az intézetben, mivel mi három hónapos tanfolyamokat tartunk, ezért egy-egy ember többször eljön hozzánk egy év alatt. Vannak gyerekeknek szóló kurzusaink, kamaszokat célzók és felnőtteknek valók. Időnként vannak kisebb csoportok, akik katalán, baszk és gallego nyelvet tanulnak. Az Intézetben jelenléti órákat tartunk, és van még egy termünk a Paulay Ede utcában, de a covid óta online tanfolyamokat is szervezünk, mert az derült ki, hogy így el tudunk érni olyan embereket is, akik nem Budapesten élnek.
– A legutóbbi népszámlálás alkalmával az derült ki, hogy több mint százezer külföldi él Budapesten letelepedve, legnagyobb részarányban pont itt a Terézvárosban. Mennyire érezhető itt az intézetben, hogy egy multikulturális környezet közepén van?
– Érezhető a növekedés abban, hogy egyre több spanyol anyanyelvű érkezik hozzánk magyarul tanulni. Nehéz lehet egy idegen nyelv tanulásának nekimenni egy idegen országban, de ha a tanár ismeri a te anyanyelved, akkor jobban tud segíteni. A spanyolajkú közösség Budapesten leginkább venezuelaiakból áll.
– A nyelvoktatás az egyik fő feladatuk, de ugyanilyen fontos a spanyol nyelvű kultúra terjesztése. Mi az intézet szerepe ebben?
– Az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyarok ma már tudják, hogy a spanyol az egy világnyelv, 21 országban hivatalos nyelv. Ha az ember megtanulja a spanyol nyelvet, nemcsak a spanyol kultúrához kerül közelebb, hanem egy új világhoz is. Új kultúrákkal ismerkedhet meg, a mexikói, a nicaraguai, a guatemalai, az argentin kulturális örökség válik elérhetővé. Ugyanez igaz az üzleti életre is: ma már a spanyol nyelvtudást egyre jobban értékelik a multicégek, mivel sok olyan ország van, akivel lehet üzletelni. Van egy húszezer kötetes könyvtárunk, ahova bárki bejöhet, teljesen ingyenes a használata, kölcsönzés esetén kell csak regisztrációs díjat fizetni. Nemcsak spanyol nyelvű könyveink vannak, hanem magyarra fordított művek is elérhetők, és fordítva, magyar szerzők spanyol fordításai is megtalálhatók nálunk. Tudunk segítséget adni abban, hogy kezdő szinten milyen olvasmányt válasszon magának az olvasó, és vannak olyan irodalmi jellegű tanfolyamaink is, ahol a spanyol nyelvű íráskészséget lehet fejleszteni.
– Az intézet a spanyol kultúrának melyik részére teszi a hangsúlyt?
– Ez mindig változik, az idei stratégiai tervünk fő témája a spanyol művészek prezentálása, amelyben a fő irányelv, hogy több női alkotót ismertessünk meg a világgal, és közben figyeljünk oda a szexuális kisebbségek megjelenítésére is. Sokat dolgozunk helyi szervezetekkel, hogy elérjük ezeket a célokat.
– Az egyik ilyen együttműködő a főváros és egyik cége, a Budapest Brand.
– Nagyon fontos számunkra a kapcsolat a helyi szervezetekkel, ők jelentik a hidat a magyarokhoz. Ezért nagyon fontos az együttműködés Budapest Főváros Önkormányzatával és a Budapest Branddel is, rendszeres együttműködői vagyunk a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. Mindig egyeztetjük, hogy éppen mire van érdeklődés a spanyol kultúrán belül, mi érdekli a fővárosiakat. 2023 ősszel volt egy közös rendezvényünk az Európai Unió soros elnöksége mentén, a Hola Budapest! keretében a spanyol zenéké és táncoké, a gasztronómiai, művészeti és a kulturális élményeké volt a főszerep a Palotanegyedben.
– Idén húsz éves az intézet, milyen programokra számíthatunk?
– Június 15-én szombaton szervezünk egy nagy bulit a Hunyadi térre, az Eötvös10-zel, a Terézvárosi önkormányzattal és a Spanyol Nagykövetséggel, hogy megünnepeljük ezt a húsz évet itt Budapesten. Délután 4 órától este 10-ig változatos kulturális programmal készülünk, koncertekkel, dj-vel, flamencóval, gasztronómiával, irodalommal és természetesen gyermekfoglalkozásokkal.
– Öt éven át vezette a budapesti Cervantes Intézetet, hogyan látta ebben az időszakban a magyar fővárost?
– A Cervantes Intézetet ötéves ciklusokban lehet vezetni, az én időm most lejár, és szeptemberben elhagyom Budapestet. Nagyon jól éreztem magamat ebben az időszakban, annak ellenére, hogy a covid nehéz időszakot jelentett mindenkinek. A politikai helyzet Magyarországon nagyon megosztó, de az itt töltött idő alatt azt láttam, hogy a budapesti társadalom nagyon magasan képzett, kulturálisan érzékeny, nyitott és érdeklődő. Magyarország és Spanyolország messze van egymástól, nemcsak fizikailag, de történelmileg is. De annak hatására, hogy egyre több közvetlen repülőjárat van Budapest és több spanyol város között, hétvégénként tele van a város spanyol turistákkal, és Spanyolországban is érezhetően emelkedik a magyar turisták száma. Így a két ország egyre jobban megismeri egymás kultúráját, egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Nagyon megszerettem Budapestet, a Dunát, gyönyörű városnak tartom. De azt is látom, hogy itt a Terézvárosban egy pompás kis buborékban élünk, a külső kerületekben, a központtól távolabb már más arca van a városnak. Én annak örülnék, ha ez a gyönyörű belső buborék egyre nagyobb és nagyobb lenne!