A Város kultúrája – a kultúra városa címmel tartottak előadást a Városházán péntek délelőtt, ahol többek között beszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester és Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes is.
Karácsony Gergely beszéde elején ismertette az elmúlt ciklusban megvalósult kulturális fejlesztéseket, visszaemlékezett a válságkezelést követő rehabilitáció kihívásaira, a jövővel kapcsolatban pedig elárulta: azon lesznek, hogy a főváros folytatni tudja kulturális misszióját a következő időszakban is.
A főpolgármester szerint az elmúlt néhány év kihívásokkal teli időszaka volt a kulturális ágazatnak: „Részben azért, mert van egy lopakodó centralizáció, ami a kultúrának mindig sokat árt, részben a Covid-válság miatt, amikor bizonytalan időre be kellet zárni a kulturális intézményeket, és nem volt biztosított, hogy az újra nyitás után az emberek visszatérnek.”
Karácsony elárulta, hogy a magyar kormány központosítási szándékai eredményeképp egyre több olyan szereplő keresi a főváros partnerségét, akinek már az állami vagy közhatalmi oldalon nincsenek lehetőségei.
A főpolgármester büszke ezekre a megkeresésekre, és mint fogalmazott, eltökélt abban, hogy a főváros által elindított kulturális missziót a következő ciklusban is folytatni tudják: a jelenlegi intézmények fenntartása és folyamatos fejlesztése mellett új vállalásokat is tesznek (részletesen alább).
Karácsony arról is beszélt, hogy szerinte mi a politika és a hatalom szerepe a kultúra életében: „Ezek a kapcsolatok sokszor félresikerülnek, mert a politikának bár van dolga a kultúrával, hiszen intézményeket tart fönt és finanszíroz, másrészt viszont az ebből származó helyzet sokakat arra késztet, hogy tovább menjenek egyfajta megrendelő szerepbe” – fogalmazott.
Karácsony emlékeztetett, hogy 2020-ban sikerült a kormánnyal egy olyan megállapodást kötni a fővárosi színházak működtetéséről, amivel kölcsönösen jól járt mindkét fél. A megállapodás tartalmazta, hogy a főváros önállóan, kormányzati támogatás nélkül finanszírozza a Katonát, a Radnótit, az Örkényt és a Trafót, e színházak vezetőinek kinevezéséről a Fővárosi Közgyűlés önállóan dönt. A József Attila, a Madách, az Új Színház, a Vígszínház, a Bábszínház és a Kolibri Színház megmarad fővárosi fenntartású színháznak, de működésüket egyedül a kormány biztosítja.
„Újra kell majd kötnünk ezt a megállapodást” – fogalmazott Karácsony. Hozzátette, ez a 2020-as megállapodás idén év végén le fog járni, a kormány asztalán azonban már van egy új koncepció, amely, mint mondta: „egyfajta centralizáció veszélyét hordozza magában, amivel mi nyilván nem értünk egyet”.
Hozzátette: fővárosi oldalról azt tudják vállalni, hogy az eddig is alájuk tartozó színházakat továbbra is finanszírozni fogják.
Karácsony ismertette az elmúlt ciklus főbb kulturális eseményeit is, többek között kitért a Jazz Club megmentésére, a Metrófesztiválra, a Merlin felújítására, a Lánchíd Fesztiválra, a Budapest Nagyregényre és a Budapest Időgépre is. Ezt követően elárulta jövőbeli terveiket:
- létrehoznák a „Pesti Jurányit”,
- a Városháza épületébe költözik a Budapest Galéria,
- folytatják a fiókkönyvtárak felújítását,
- kidolgoznak egy mecenatúra programot a FESZ-szel közösen, amit a Fővárosi Önkormányzat évi 150 millió forintértékben támogatni fog,
- újra lesz Magyar Filmszemle és Nemzetközi Filmfesztivál.
Bősz Anett főpolgármester-helyettes visszacsatolt Karácsony szavaira, és elmondta, hogy még – az ellenzékiséggel koránt sem vádolható – Állami Számvevőszék is elismerte idén tavasszal, hogy a Főváros által fenntartott színházak pénzügyi satbilitása biztosított, likviditási gondjaik nincsenek, ellentétben az állami fenntartásúakkal, amelyekről ez koránt sem mondható el:
„Meg tudtuk mutatni, hogy a kultúrában a szabadság és a szolidaritás értékkettősse igenis megjelenhet: az intézményrendszert stabilan lehet tartani, pénzügyi stabilitásra lehet ösztönözni minden intézményt, segíteni kell azokat, akik számára ez elveszik, és figyelni kell azokra, akik bajba kerültek különböző válságok miatt vagy éppen azért, mert a jelenlegi magyar kormány kultúrpolitikája egy más típusú szemléletet vagy egy más típusú finanszírozási keretet teremtett valamennyi szereplő számára".
„Nem akármilyen keretek között kellett működni a fővárosi kulturális intézményeknek, de példásan helyt álltak" – zárta beszédét Bősz, aki hozzátette, a városvezetés számára már a ciklus elején az volt a legfontosabb üzenet, hogy „a kultúra mindenkié, nem csak azoké, akik meg tudják fizetni”. Azon lesznek, hogy a jövőben is egyre több, széles rétegek számára elérhető kulturális programokat hozzanak létre és tartsanak fent.
(Kiemelt kép: FSZEK/Kovácsné Koreny Ágnes)