A II. kerület egy újabb irodaháznál valószínűleg bármit szívesebben látna, és ha minden igaz, akkor némi esély is nyílt arra, hogy beleszóljon a dolgok alakulásába. Ebbe pedig bevonná a lakókat is.
Közösségi egyeztetésre hívja a környékbelieket a II. kerületi önkormányzat, hogy megvitassák a lehetőségeiket a Varsányi Irén utca és a Jurányi utca sarkán álló telekkel kapcsolatban.
Az önkormányzat azt írja, hogy miután az előző városvezetés eladta a telket,
a kerület önkormányzata elvesztette annak lehetőségét, hogy a területen parkot, orvosi rendelőt vagy óvodát alakíthasson ki.
Mindez azért nem mindegy, mert ahogy korábban Őrsi Gergely polgármester is utalt rá, a Víziváros megtelt.
Hogy mennyire így van ez, arra jó példa, hogy évtizedes vesszőfutás lett abból, hogy elköltöztették a helyi háziorvosi és gyermekorvosi rendelőt. Miután ugyanis a Ganz utcai háziorvosi és a Henger utcai gyermekorvosi rendelő 2009 májusában átköltözött az akkor átadott a Rét utcai épületbe, a terület rendelő nélkül maradt.
Csakhogy miután rengetegen panaszkodtak a rendelőintézet megközelíthetőségére, hiába indított ún. rendelői járatot az önkormányzat, elengedhetetlennek tűnt egy újabb rendelő nyitása.
A rendelő megnyitását Őrsi az egyik programpontjává tette, és végül, némi fejvakarás után 2021-ben az önkormányzat úgy döntött, hogy – miután a Víziváros több mint 10 évig rendelő nélkül maradt – az MSZP egykori kerületi irodáját, egy Fazekas utcai helyiséget alakít át rendelővé.
A terület zsúfoltságára jellemző, hogy bölcsődét is csak úgy tudtak nyitni, hogy a kerület 2023-ban kedvezményesen megkapta a fővárostól a Varsányi Irén utca és a Jurányi utca sarkán található foghíjtelekkel szemben álló Jurányi utca 3-ban található ingatlant.
Hogy a városrészben mennyire nem maradt szabad területet, azt jól érzékelteti, hogy az ún. újlakásépítési robbanásból majdnem teljesen kimaradt a terület.
Ahogy az Építészfórum írta már a Kapás utcai társasház építésének 2016-os megindulásakor is, bár lett volna igény a főváros egyik legmagasabb presztízsű és árfekvésű területének számító Bel-Budán újépítésű lakásra,
kínálni nem nagyon tudott senki semmit, hiszen elfogytak a nagyobb társasház építésére alkalmas szabad telkek.
Az ún. Kapás21 nevű társasház az egyik utolsó foghíjtelken épült fel, és akkor egyébként a Bel-Buda egyetlen újlakás-fejlesztése volt.
Ahogy a portál írja, a II. kerület bel-budai részén 2010-2016 között is mindössze 6 projekt rajtolt el, összesen 187 lakással.
Ahogy az Építészfórum egy másik cikkében megjegyzi, az egykor kacskaringós, nyüzsgő utcácskákkal rendelkező városrész rendezési tervét 1968-ban fogadták el. Hogy a háború után hagyományos módon rehabilitálják a környéket, vagy kortárs átalakítást hajtsanak-e végre, az több évtizedes dilemma elé állította a szakértőket.
Ahogy az eredményből is látszik, a kortárs átalakítás mellett döntöttek, és az 1970-es években hatalmas építkezésekkel próbálták kezelni a korszak lakhatási problémáit. Ekkoriban – az 1970-es évek közepén – épült a Szerencsejáték Zrt-nek székházául szolgáló irodaház is.
A 90-es évek vége, a 2000-es évek elején a Víziváros jelentősebb megmaradt foghíjtelkei is beépültek.
Az utolsó látványos és nagy horderejű építkezés a 2021-ben átadott ún. Csalogány43 volt, amellyel kapcsolatban viszont érdemes tudni, hogy nem foghíjtelekre épült – itt állt első magyar állami tanítónőképző, amelynek az épülete aztán 1951-től a Gyógypedagógiai Nevelőintézetnek és Főiskolának adott otthont – amit a Lidl már 2008 decemberében megszerzett a fővárostól.
A Víziváros, a kerület, de talán az egész város szempontjából sem teljesen mindegy, hogy mi épül a területen. A tulajdonos magáncégnek ráadásul érvényes építési engedélye van.
A terület egyébként vagy 20 éve parkolóként üzemel, amelyre az évek során többször is panaszkodtak a helyiek: hol a járda melletti kerítés volt undorító, mert egyáltalán nem takarították, hol az bántotta az ittenieket, hogy inkább szemétlerakóként működött.
Ahogy az önkormányzat írja, tárgyalásokat folytattak a tulajdonos magáncéggel, amelynek
az eredményeként most lehetőség nyílik arra, hogy iroda helyett lakófunkciójú ingatlan épüljön.
A funkcióváltásnak köszönhetően „az önkormányzat feltételként szabhat a beruházás környezetében egy sor, a lakosság érdekeit szolgáló egészségügyi, közlekedési, városképi, köztisztasági és zöld fejlesztést több száz millió forint értékben”.
„Jöjjön el közösségi egyeztetésünkre, vitassuk meg lehetőségeinket a beruházással és a leendő fejlesztésekkel kapcsolatban!” – buzdítanak mindenkit, hogy elmondja a véleményét.
(Kiemelt kép: II. kerület)