A parlamenti padsorok között még ott a kirekesztés

Baranyi Krisztina azzal kezdte, hogy szerinte nagyon árulkodó, hogy évente legalább két-három ilyen eseményre meghívják. A polgármester sokszor érzi úgy, hogy hátrányban van a neve miatt, hozott is egy levelet - egy fejléces, pecsétes, aláírt levelet egy vidéki polgármestertől -, amit a napokban kapott, és az állt benne többek között, hogy a  polgármester szeretne bocsánatot kérni, ha rosszul fogalmazott a legutóbbi találkozásukkor. A találkozáson ugyanis az hangzott el, hogy Baranyi szerinte kiválóan végzi a munkáját, főleg „ahhoz képest, hogy nő”.

Valóban itt tartunk, és az elismerést is így fejezik ki a férfiak

– fűzte hozzá Baranyi. Ő egyébként nem híve a női kvótáknak, a leosztásoknak, mint mondta, liberálisként a teljesítményben hisz.

„Ahogy látom, a helyzet nem sokat változott ahhoz képest, hogy én még aktívan politizáltam” – vette át a szót Lendvai.  Az egykori pártelnök felidézte, hogy Sándor Klára és Magyar Bálint, szabaddemokrata országgyűlési képviselők 2007 májusában benyújtottak egy törvényjavaslatot, hogy a pártlistákon fele-fele arányban szerepeljenek nők és férfiak, és hogy a kormány egyharmada nőkből álljon. Ahogy akkoriban írták, az országgyűlési képviselők mindössze 10 százaléka volt nő, és hogy az Európai Unióban csupán Máltában vannak kisebb arányban nők a parlamentben. A szavazáson a képviselők közül a legtöbben tartózkodtak, de a jelenleg is pályán lévők közül Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Navracsics Tibor például igennel szavazott. Mint mondta, minél följebb megyünk egyébként a hivatali hierarchiában, úgy fogynak a nők.

Akármit gondolunk a magyar társadalomról”, ő azt a magyarázatot nem hajlandó elfogadni, hogy „nem lenne hajlandó nőket választani”. Szerinte arról van szó, hogy a pártok politikai vezetői, akik a jelölésekben oroszlánrészt vállalnak, ebből a szempontból konzervatívabbak, mint a társadalom. A nevelőmunka ezért a pártok vezetésében kellene, hogy kezdődjön.

Lendvai ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a politika szerinte esti műfaj, mert olyankor jár egy politikus fórumokra, tart fogadóórát, és nem mellesleg vidékre is utaznia kell. Egy kisgyerekes anyuka ezt nehezebben tudja megengedni magának, sőt ez még a parlamenti jelenlétben is okozhat problémát. Felidézte még, hogy amikor kis létszámmal voltak fölényben a parlamentben, és muszáj volt a döntő szavazásokon jelen lenni, akkor Gurmai Zitának szabályosan ingáznia kellett a parlament és a gyerekklinika között. Azóta már a kvótarendszert nem tartja ördögtől valónak, mert szerinte nagy segítség lehet a belépéshez, ha a férfiaknak körül kell nézniük a nők között a jelölésekkor. A skandináv országokat elnézve pláne nem hiszi, hogy bármi hátránya lehetne a kvótáknak.

Szabó Tímea először megköszörülte a torkát, majd azzal kezdte, hogy ő lehet, hogy kicsit keményebb lesz. Ő agyhúgykövet kap attól a mondattól, hogy azért nem kell női kvóta, mert a teljesítmény számít. „Mintha a férfiak, akik bekerülnek a politikába, mind olyan kimagasló teljesítményt nyújtanának, hogy meg sem kérdőjelezhető, van-e helyük. Nézzük már meg a Fidesz-frakciót (...) ott aztán tényleg mindenki annyira alkalmas (...)”.

Ő is Lendvaival értett egyet, hogy a lehetőséget kell ezzel megadni a nőknek, hogy egyáltalán beléphessenek a rendszerbe. Az Unió 15 alapországában kezdetben mindegyikben volt kvóta. A kvóta ugyanis nem a cél, hanem az eszköz, hogy lehetőséget nyújtsanak a nőknek.

A nyugati országokban a kvótáknak, a nőknek köszönhetően jobb is lett szerinte a politika, mert az empátia, a kompromisszumkészség, a megoldáskeresés hangsúlyosabb lett a politikában – Lehet –figyelmeztetett Szabó –, hogy ezek sztereotípiák, de a nőkre ezek szerinte is jellemzőbbek. És egy idő után kivezették a kvótát, mert a társadalom hozzáérett a dologhoz. Megjegyezte, hogy a Párbeszéd elnökségében például több nő van, mint férfi . És hogy miért van kevesebb nő? „Hát, körbe lehet nézni, milyen a politika.” Ha most kérdezné meg tőle valaki, szeretne-e politikus lenni, nem biztos, hogy igent mondana. – Bár – tette hozzá –, most igazából mindenkit elriaszt a politika.

Orosz Anna szerint jelentős részben szocializációs kérdés miatt vannak kevesebben a nők a politikában. Egy kisfiútól is inkább elvárják a mai napig, hogy legyen saját véleménye, miközben egy kislányt inkább azt várják, hogy kedves legyen. Szerinte ez egy, mint fogalmazott, odavissza kérdés, a férfiakról is szó van, hiszen őket is bátorítani kell, hogy ha tanárok szeretnének lenni, hát legyenek tanárok. Felidézte, hogy Újbudán, ahol alpolgármester volt, az egyik intézményben dolgozott egy férfi óvodapedagógus, aki önmagában is feldobta az egész óvoda légkörét, és mindenki imádta. A kvótától eleinte ő is idegenkedett, de már támogatja.

A résztvevők egyetértettek abban a vita egy későbbi pontján, hogy azért nyernek nehezebben egyéniben a választásokon – a többségük általában listán kerül a döntéshozásba –, mert akit egyáltalán enged a pártvezetés indulni, a rosszabb körzeteket kapja meg.

A választókban szerintük egyébként a paradigmaváltás már meg is történt, ő is, Orosz Anna is fölényesen nyerte a választókerületét egy-egy férfivel szemben. Ezt igazolja az is, hogy Dobrev Klára, Donáth Anna vezeti az adott pártokat. Novák Katalint se véletlenül választotta ki Orbán Viktor

– mondta Szabó Tímea.

Baranyi Krisztina arra emlékeztetett, hogy a magyarországi választók többsége nő, a nőkkel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy szerinte ők jóval kiszámíthatóbbak is. Ő polgármesterként azt tapasztalja, hogy abszolút a témától függ, hogy egy nő mennyire hajlandó egyáltalán érdeklődni a politika iránt. Ilyen témák a gyermekjogok, a fogyatékos gyerekek nevelése, gondozása, környezetvédelem, egyéb zöldügyek. Azt is megemlítette, hogy politikus aztán abból lesz, akik sokak szerint a legtöbb férfias jegyet mutatják.

Orosz szerint ennél azért több témával foglalkoznak a nők, csak valahogy a politika még nem emelte fel azokat a témákat, Lendvai pedig azzal egészítette ki Baranyi fejtegetését, hogy azt azért érdemes megfigyelni, hogy soha nem a pénzosztó bizottságokba kerülnek be. Lendvainak egyébként saját bevallása szerint csak előnye származott abból, hogy nőként politizált, azért, mert nőként feltűnőbb volt a rengeteg férfi között, könnyebben meg lehetett jegyezni. Amikor 1994-ben először indult az országgyűlési képviselőválasztáson, elhitte a stábjának, hogy neki rá is kell játszania, hogy nőies: hogy ne terjedjen az a klisé, hogy azért üti bele az orrát a politikába, mert nincs egy férfi sem, aki ránézzen. Az első kampányfilmjéhez azt találták ki, hogy pogácsát kell sütnie a családjának, akiknek elragadtatva kellett volna elfogyasztania a finomságot. „Nem annyira jött össze a dolog.”

A résztvevők abban megegyeztek, hogy napjainkban – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető –, nagyon rossz a parlamentben lenni. A diszkrimináció talán kevésbé explicit, de mint Orosz mondta, a padsorok között azért ott van. Például rendszeresen előfordul, hogy bizottsági ülésen neki nem engednek második kérdést, ellentétben a férfitársaival, mondván, hogy az adott miniszter megválaszolta már a kérdését, miközben nyilván nem válaszolta meg.

A "kisanyázást" már lehet, hogy nem engedik meg maguknak a kormánypárti képviselők, de ettől függetlenül zsigeri, ösztönös reflexeikben benne van a megkülönböztetés. (Mint emlékezetes, Tasó László, Nyíradony fidesz polgármestere találta azt mondani Szabó Tímeának még 2011-ben, hogy: „mit pofázol bele, kisanyám?”. Tasó egyébként azóta is tagja a parlamentnek. Orbán Viktor egyik vastag, emlékezetes megjegyzése volt, amikor Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet távozását firtatták nála, azt mondta a parlament folyosóján, hogy: nőügyekkel nem foglalkozik.)

Abban Szabó is egyetértett Orosszal, hogy kevésbé nyilvános a nők kirekesztése, de szerinte csak azért, mert az alázást kiszervezték többek között a Megafonnak. Baranyi Krisztina erre felidézte, hogy amikor a ferencvárosi, többször átfestett pad ügye zajlott, Tarlós István egykori főpolgármester őszintén, az érdeklődéstől kimeredt szemmel kérdezte tőle, hogy hát, neki négy gyereke van, miért védi a buzikat?

Baranyi szerint az, hogy a Megafon átvette ezt a szerepet, nem véletlen, amikor ugyanis kiemelték Novákot és Vargát, és elkezdték kiépíteni a női profilokat, akkor nők nyilvános gyalázását abba kellett hagyni. A ferencvárosi polgármester aztán felidézte Török Gábor cikkét, aki azt mondta, hogy a teljes kegyelmi ügy abban erősíthette meg Orbán Viktort, hogy neki volt igaza, és nem valók a nők a politikába. Ez Baranyinak is eszébe jutott azt látva, hogy Novákot hogyan alázták meg. „Minden, ami történt, valahogy összefügg azzal, hogy itt nőkről beszélünk.” Vajon Áder János hogyan reagált volna erre? Vajon az az összeomlás, amit Nováktól láttunk, megtörtént volna, ha férfi a köztársasági elnök? Ahogy Novák engedett Balog Zoltánnak?

Orosz Anna szerint ebben a rendszerben bárkinek ugyanúgy alá kellett volna írnia a gyalázatos kegyelmet, hiszen mindenki ki van szolgáltatva. Ebben az ügyben ő mindenesetre annak örülni tud, hogy ennek az iszonyatosan macsósnak szánt politikának nem tudnak többé két nővel, Novákkal és Vargával falazni. 

Szabó Tímea arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdekes az, hogy Orbán a két nő lemondásával befejezettnek tudja az ügyet, holott tudjuk, hogy nem kizárólag ők döntöttek ebben a kérdésben. Szerinte egyébként a Fideszben általában alkalmatlan szereplőket választanak ki, hiszen a legfontosabb szempont, mennyire lojálisak Orbán Viktorhoz, az ügy ezért, és ebben Lendvai is egyetértett vele, gendersemleges.

(Kiemelt kép: Republikon Intézet)