Erzsébetvárosban nem csak épületeket mentenek, hanem emberi történeteket és emlékeket is, olyan épületek újulnak meg, amelyeknek száz évnél hosszabb időre is visszanyúlik a története.
A Jövő7 elnevezésű program keretében 3 milliárd forintos értékben felújítanak 27 olyan épületet, amelyekben kizárólag önkormányzati lakások vannak. Az elmúlt évtizedek alatt a több mint százéves házak állapota súlyosan leromlott, 2023-ban Erzsébetváros önkormányzata hozzálátott ahhoz, hogy 27 épületében (a házak listáját itt lehet megnézni) kicserélje az évtizedek alatt elhasználódott elektromos hálózatokat, felújítsa a függőfolyosókat, a külső és belső homlokzatokat, új nyílászárókat építsen be, és mindezek után zöld udvarokat létesítsen.
A felújítássorozat jelenleg a Király utca 25-27-29. számok alatti épülettömbnél tart
Első lépésben az épületek utcafronti homlokzatait fogják renoválni, ezzel is méltó módon kezelve Erzsébetváros ezen részének kiemelt történelmi és esztétikai örökségét.
A Király utca a századfordulón vált a régi pesti zsidónegyed sétálóutcájává, itt jöttek létre elsőként Pesten a modern értelemben vett üzletek és üzletportálok. Volt itt szalámigyár és húsfüstölő, fotográfiai műterem, bútorasztalos, az Első Magyar Tűzzománc- és Jelvénygyár, a Király utca 27. alatt működött fogadó is, amire az évtizedeket átvészelő klasszicista erkélyen olvasható„ZUR STADT PEST” feliratú, kovácsoltvas korlát is emlékeztet. Itt húzódott a budapesti gettó fala is.
Érdekesség a Király utca 27. szám alatti ház történetéből, hogy a ház aljában 1891-ben nyitotta meg kapuit az Ungerleider Mór, a “magyar filmipar megalapítója” vezette Mercur nevű kávéház, ahol a később híressé vált kávéház-mozi intézményének első mozgókép-vetítéseit tartották az országban, 1896-ban. Ungerleider később filmgyártó vállalatot is alapított, híradók és ismeretterjesztő filmek készítése mellett a legnagyobb külföldi filmgyárak képviseletét is megszerezte; filmszínházak szervezésével és berendezésével is foglalkozott. Kertész Mihállyal is dolgozott együtt, aki számtalan filmet rendezett neki.
“Ha nem vigyázunk erre a páratlanul értékes építészeti örökségre, európai viszonylatban is egyedülálló – és ezért óriási turisztikai potenciált is magukban hordozó – városi terek vesznek el örökre. A városnegyedi rehabilitációnak és revitalizációnak szervesen kell épülnie a múlt értékeire. Az épületek teljes vagy akár részleges bontása helyett az értékmegőrzés és a gondos, hiteles és igényes felújítás méltó ehhez az elődök által hátrahagyott építészeti örökséghez, mely átvészelte az elmúlt, viszontagságos évszázadot. Ez nem csak abból a szempontból fontos, hogy demonstrálja, a jelen generációja becsüli a történelmi múltja értékeit, hanem kiaknázható gazdasági lehetőségeket is jelent. Szem előtt kell tartani, hogy az építészeti örökség nemcsak egy-egy kiemelt, prominens épületet jelent, hanem annak környezetét, az azt körülvevő városnegyedet, a lakóházakat is – a reprezentatív, közösségi igényeket szolgáló épületek a városszövetben értelmezhetők, ezáltal tükrözik az azokat építtető közösség történetét, életmódját.” – magyarázza a környék kultúrtörténeti jelentőségét az ÓVÁS! Egyesület.
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem