KULTÚRA

Az eltűnt idő nyomába eredhetünk a számítógépes grafika úttörőjével


Születésének századik évfordulóján nyílt meg a Ludwig Múzeumban a Vera Molnar művei és kortárs reflexiók című kiállítás. És még csak nem is ez az egyetlen Vera Molnar-tárlat látható Budapesten.

A tavaly elhunyt magyar származású képzőművészt a számítógépes grafika úttörőjeként tartják számon. 1947-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait, majd egy állami ösztöndíjat felhasználva Rómába utazott, nem sokkal később pedig Párizsban telepedett le, ahol hosszú élete végéig élt és alkotott. 1959-től kezdett „kombinatorikus” képeket készíteni, és az általa „machine imaginaire”-nek nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni.

1968-tól pedig már valódi számítógéppel dolgozhatott. Molnár ezután kezdte művészi tevékenységében az informatikát generatív eszközként felhasználni a tudomány és a művészet határterületeit érintő festményei és grafikái elkészítéséhez.

A kiállítás címe Vera Molnar À la recherche de Paul Klee című sorozatára utal, felidézve a művész arra tett kísérleteit, hogy saját alkotói módszerei és eszköztára segítségével vizsgálja a számára meghatározó művészettörténeti előképeket. Marcel Proust Eltűnt idő nyomában (À la recherche du temps perdu) című regényfolyamának narrátorához hasonlóan Molnart sem a múlt puszta felidézése, hanem a jelen kontextusában való újraértelmezése érdekelte.

-
A kör négyszögesítése, olaj-vászon, 110X110 cm; 1962-1964

 

A Ludwig Múzeumban rendezett, két részből álló kiállítás első fele áttekinti Vera Molnar pályájának meghatározó fejezeteit. A tárlaton szereplő egyedi és sokszorosított grafikai sorozatok, festmények a hatvanas évek végétől napjainkig mutatják be e különleges életmű legfontosabb témáit, műcsoportjait, végigkísérve Molnar vonal- és formarendszereinek alakváltozásait.

A kiállítótér másik felében olyan kiállítás lesz látható, amely meghívott, nemzetközileg elismert művészek alkotásaival, egyedi reflexióival tiszteleg az életmű előtt, kutatja annak különböző jelentésrétegeit, valamint a jelenkori művészetre gyakorolt hatásait és utóéletét. Néhányan a kiállító művészek közül: Refik Anadol, Arno Beck, Snow Yunxue Fu, Mario Klingemann, Patrick Lichty, Frieder Nake, Mark Wilson, Samuel Yan.

De nemcsak a Ludwig Múzeumban tisztelegnek Vera Molnar életműve előtt.

A Kieselbach Galériában február 1-jén nyílt Algoritmus2 – Emlékezés Vera Molnarra című kiállítás válogatás a művész nagy gyűjtőjének, Offenbacher Ferencnek a kollekciójából. „Már akkor algoritmusokkal dolgozott, amikor számítógépe még csak a képzeletében élt. Bár ötvenkét éves koráig egyéni kiállításon nem szerepelt, olyan világsztár barátok ismerték el forradalmi munkásságát, mint François Morellet, Max Bill vagy Victor Vasarely. Közel százéves korának köszönhetően megérhette saját híressé válását, pedig a java csak most következik: a párizsi Pompidou Központ februárban rendez számára életmű-kiállítást” – olvasható a Kieselbach Galéria tájékoztatójában.

(Kiemelt kép: Artportal.hu)