A tervek szerint 2024 nyarán megnyit a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya helyére felhúzott 130 szobás szálloda, ami egy irodakomplexummal egészül ki.
Ahogy az Építészfórum írja, az épület környékén már az ókori rómaiak idején is katonai építmény állott, aminek romjain a középkorban királyi kúria épült. A kúriát a török hódoltság idején lerombolták, és helyére Arszlán budai pasa építtetett kör alakú rondellát.
A Radetzky-laktanya 1842-ben eredetileg gabonatárolónak épült. Ahogy a lap is említi, a tárolót végül kényszerből alakították át Benedicty József főmérnök tervei alapján 1897-ben eklektikus stílusú laktanyává, és mint hozzáteszik, ekkortól válik az épület története is viharossá.
Az első világháború idején hadikórházként működött, majd a Gestapo és a nyilaskeresztes párt, később az ÁVH, illetve a Munkásőrség épülete volt.
A rendszerváltás után a Magyar Demokrata fórum székházaként használták, jegyzi meg az Átlátszó, és a ház a párttól került magánkézbe. Mint a lap írja, a 2007-től ideiglenes, majd 2010-től végleges védettséget élvező épület 2018 decemberében vesztette el ezt a státuszát, amikor Gulyás Gergely miniszter egy tollvonással félretolta az örökségvédelmi korlátozásokat, és ezzel szabad utat biztosított a befektetőnek.
Az épületet már 2016 bontani kezdték, ám Lázár János, aki akkor mint Miniszterelnökséget vezető miniszter dolgozott, valahogy mégis közbelépett. Mire egyébként a laktanya 2006-ban magánkézbe került, már szörnyű állapotban volt, a jövője pedig ennek megfelelően rögtön bizonytalanná vált.
Mint azt a 24.hu részletezte, Turányi Gábor és fia, Turányi Bence, azaz a T2.a Architects tervpályázaton győztes terve kapásból olyan elképzeléssel állt elő, ami „nem tartotta szem előtt az akkorra már ideiglenes védettséget kapott épületegyüttes legfontosabb értékét: a városszövetbe simulást, illetve a Duna felé néző főhomlokzatot”.
A tervek körül viszont akkora vita robbant ki, hogy el is söpörte a projektet. 2016-ban a szlovák gyökerű HB Reavis csoport lett a tulajdonos, ami – mint írtuk – meg is kezdte a bontást, de a tiltakozás őket is elsöpörte.
A HB Reavis ezután eladta a tömböt a Blue Urban Elegantnak, ami mögött a HVG információi szerint akkor Wáberer György, illetve a Market Zrt. alapítója, Scheer Sándor állt. Nem sokkal később eltörölték a műemléki védelmet, és megjelent a 3h Építésziroda terve, a 2020-ban megkezdődött munkát pedig azév augusztusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították.
A Párbeszéd arra kérte 2020 őszén az alapvető jogok biztosát, hogy az Alkotmánybíróságon semmisíttesse meg azt a miniszteri rendeletet, amely megszüntette a Radetzky-laktanya műemléki védettségét.
Tordai Bence, az ellenzéki párt akkori frakcióvezető-helyettese, jelenlegi társelnöke egy online sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy az épület 2018-ig első kategóriás műemléki védettséget élvezett.
A kormány által erőltetett terveket, a műemlékkel való bánásmódot általában heves viták követik. A helyzet már évekkel ezelőtt olyan rosszul festett, hogy
mert azt is fontolóra vették, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára teszik Budapestet, a kormány pedig rejtegette azt a jelentést, amiben beszámoltak a nemzetközi védettséget élvező világörökségi helyszínek állapotáról.
A munkálatok 2020-as megkezdésekor, bár a beruházó ígéretet tett, hogy a környező házak állapotfelmérését megteszik, semmilyen környezeti hatástanulmányt és forgalomtechnikai hatástanulmányt nem osztott meg, pedig elmondása szerint készültek ilyenek.
A hatástanulmányokat, írja a Magyar Hang, Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő és Berg Dániel, a Momentum II. kerületi önkormányzati képviselője, alpolgármester közérdekűadat-igényléssel kérte a beruházást lebonyolító Market Zrt.-től, amit a cég első körben elutasított.
Mindezzel kapcsolatban Juhász Veronika, a beruházás civil kontrolljának egyik leghangosabb aktivistája, az MKKP II. kerületi önkormányzati képviselője a Telexnek azt mondta, a beruházó az esetleges károk megtérítésére nem vállalt garanciát.
A lap beszélt a környező társasházak közös képviselőivel is, akiktől megtudták, hogy az ingatlanokban valóban jártak a beruházó megbízásából szakemberek, akik felméréseket végeztek, majd szó nélkül elmentek. A spekulációk szerint az így megszerzett adatok arra lehetnek jók, hogy probléma esetén
a beruházót lehet majd tisztázni,
mert a lakók így biztos nem támaszkodhatnak rájuk.
Juhász megkereste a fővárosi önkormányzatot is, onnan azt a választ kapta, hogy az aggályok ellenére a fővárosnak nincs hatásköre az ügyben. A fővárosi főépítész, a 2020 elején kinevezett Erő Zoltán szakmai álláspontja szerint „a jelenlegi terv messze meghaladja a korábbi tervek színvonalát. Az építészeti koncepció, az úgynevezett faszádizmus (azaz a homlokzatok mögötti épületrészek teljes újjáépítése) ugyan nem a legszerencsésebb megoldás, de a főváros kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartja, mivel a felújított homlokzat megőrzi műemléki jellegét és illeszkedni fog a városképbe”.
A 2020-as tervek szerint az épületnek egyébként 2023 tavaszára el kellett volna készülnie, úgyhogy a 2024-es nyári nyitás több mint egy év csúszást jelent.
Az épület egyelőre legkevésbé vitatott része egy, a Henger és Kandó Kálmán utcát összekötő átriumos passzázs, egy új gyalogos tengely, ami állítólag már egy 1937-es rendezési tervben is felbukkant, és ahova a fejlesztő boltokat és vendéglátóhelyeket képzel el.
Arról a kevésről, ami a Radetzky-laktanyából megmaradt, azaz a Dunára néző homlokzatból,
a napokban lekerült az állványzat.
A Magyar Építők azt írja, a felújításhoz rendelkezésre állt az eredeti, 1895-ben készült homlokzat-terv, az akkori alaprajzok és metszetek is, valamint néhány régi fotó is segítette a tervezők munkáját.
Dr. Déry Attila építészmérnök, építészettörténész a lapnak azt mondta, az épület díszvilágítást is kap, így reményeik szerint meghatározó gyöngyszeme lesz az esti Duna-partnak és koronája a Bem térnek.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)