A tervek szerint 2024 nyarán megnyit a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya helyére felhúzott 130 szobás szálloda, ami egy irodakomplexummal egészül ki.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)az Építészfórum írja, az épület környékén már az ókori rómaiak idején is katonai építmény állott, aminek romjain a középkorban királyi kúria épült. A kúriát a török hódoltság idején lerombolták, és helyére Arszlán budai pasa építtetett kör alakú rondellát.
A Radetzky-laktanya 1842-ben eredetileg gabonatárolónak épült. Ahogy a lap is említi, a tárolót végül kényszerből alakították át Benedicty József főmérnök tervei alapján 1897-ben eklektikus stílusú laktanyává, és mint hozzáteszik, ekkortól válik az épület története is viharossá.
Az első világháború idején hadikórházként működött, majd a Gestapo és a nyilaskeresztes párt, később az ÁVH, illetve a Munkásőrség épülete volt.
A rendszerváltás után a Magyar Demokrata fórum székházaként használták, (új ablakban nyílik meg)jegyzi meg az Átlátszó, és a ház a párttól került magánkézbe. Mint a lap írja, a 2007-től ideiglenes, majd 2010-től végleges védettséget élvező épület 2018 decemberében vesztette el ezt a státuszát, amikor Gulyás Gergely miniszter egy tollvonással félretolta az örökségvédelmi korlátozásokat, és ezzel szabad utat biztosított a befektetőnek.
Az épületet már 2016 bontani kezdték, ám Lázár János, aki akkor mint Miniszterelnökséget vezető miniszter dolgozott, valahogy mégis közbelépett. Mire egyébként a laktanya 2006-ban magánkézbe került, már szörnyű állapotban volt, a jövője pedig ennek megfelelően rögtön bizonytalanná vált.
Mint azt (új ablakban nyílik meg)a 24.hu részletezte, Turányi Gábor és fia, Turányi Bence, azaz a T2.a Architects tervpályázaton győztes terve kapásból olyan elképzeléssel állt elő, ami „nem tartotta szem előtt az akkorra már ideiglenes védettséget kapott épületegyüttes legfontosabb értékét: a városszövetbe simulást, illetve a Duna felé néző főhomlokzatot”.
A tervek körül viszont akkora vita robbant ki, hogy el is söpörte a projektet. 2016-ban a szlovák gyökerű HB Reavis csoport lett a tulajdonos, ami – mint írtuk – meg is kezdte a bontást, de a tiltakozás őket is elsöpörte.
A HB Reavis ezután eladta a tömböt a Blue Urban Elegantnak, ami mögött a HVG információi szerint akkor Wáberer György, illetve a Market Zrt. alapítója, Scheer Sándor állt. Nem sokkal később eltörölték a műemléki védelmet, és megjelent a 3h Építésziroda terve, a 2020-ban megkezdődött munkát pedig azév augusztusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították.
A Párbeszéd arra kérte 2020 őszén az alapvető jogok biztosát, hogy az Alkotmánybíróságon semmisíttesse meg azt a miniszteri rendeletet, amely megszüntette a Radetzky-laktanya műemléki védettségét.
Tordai Bence, az ellenzéki párt akkori frakcióvezető-helyettese, jelenlegi társelnöke egy online sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy az épület 2018-ig első kategóriás műemléki védettséget élvezett.
A kormány által erőltetett terveket, a műemlékkel való bánásmódot általában heves viták követik. A helyzet már évekkel ezelőtt olyan rosszul festett, hogy
(új ablakban nyílik meg)az UNESCO (új ablakban nyílik meg) ellenőröket küldött Budapestre,
mert azt is fontolóra vették, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára teszik Budapestet, a kormány pedig rejtegette azt a jelentést, amiben beszámoltak a nemzetközi védettséget élvező világörökségi helyszínek állapotáról.
A munkálatok 2020-as megkezdésekor, bár a beruházó ígéretet tett, hogy a környező házak állapotfelmérését megteszik, semmilyen környezeti hatástanulmányt és forgalomtechnikai hatástanulmányt nem osztott meg, pedig elmondása szerint készültek ilyenek.
A hatástanulmányokat, (új ablakban nyílik meg)írja a Magyar Hang, Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő és Berg Dániel, a Momentum II. kerületi önkormányzati képviselője, alpolgármester közérdekűadat-igényléssel kérte a beruházást lebonyolító Market Zrt.-től, amit a cég első körben elutasított.
Mindezzel kapcsolatban Juhász Veronika, a beruházás civil kontrolljának egyik leghangosabb aktivistája, az MKKP II. kerületi önkormányzati képviselője (új ablakban nyílik meg)a Telexnek azt mondta, a beruházó az esetleges károk megtérítésére nem vállalt garanciát.
A lap beszélt a környező társasházak közös képviselőivel is, akiktől megtudták, hogy az ingatlanokban valóban jártak a beruházó megbízásából szakemberek, akik felméréseket végeztek, majd szó nélkül elmentek. A spekulációk szerint az így megszerzett adatok arra lehetnek jók, hogy probléma esetén
a beruházót lehet majd tisztázni,
mert a lakók így biztos nem támaszkodhatnak rájuk.
Juhász megkereste a fővárosi önkormányzatot is, onnan azt a választ kapta, hogy az aggályok ellenére a fővárosnak nincs hatásköre az ügyben. A fővárosi főépítész, a 2020 elején kinevezett Erő Zoltán szakmai álláspontja szerint „a jelenlegi terv messze meghaladja a korábbi tervek színvonalát. Az építészeti koncepció, az úgynevezett faszádizmus (azaz a homlokzatok mögötti épületrészek teljes újjáépítése) ugyan nem a legszerencsésebb megoldás, de a főváros kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartja, mivel a felújított homlokzat megőrzi műemléki jellegét és illeszkedni fog a városképbe”.
A 2020-as tervek szerint az épületnek egyébként 2023 tavaszára el kellett volna készülnie, úgyhogy a 2024-es nyári nyitás több mint egy év csúszást jelent.
Az épület egyelőre legkevésbé vitatott része egy, a Henger és Kandó Kálmán utcát összekötő átriumos passzázs, egy új gyalogos tengely, ami állítólag már egy 1937-es rendezési tervben is felbukkant, és ahova a fejlesztő boltokat és vendéglátóhelyeket képzel el.
Arról a kevésről, ami a Radetzky-laktanyából megmaradt, azaz a Dunára néző homlokzatból,
a napokban lekerült az állványzat.
(új ablakban nyílik meg)A Magyar Építők azt írja, a felújításhoz rendelkezésre állt az eredeti, 1895-ben készült homlokzat-terv, az akkori alaprajzok és metszetek is, valamint néhány régi fotó is segítette a tervezők munkáját.
Dr. Déry Attila építészmérnök, építészettörténész a lapnak azt mondta, az épület díszvilágítást is kap, így reményeik szerint meghatározó gyöngyszeme lesz az esti Duna-partnak és koronája a Bem térnek.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)