1823. január 1-én, 201 éve született Petőfi Sándor, vajon milyen lenne Budapest az ő szemével? Mit kérdezne, ha végigsétálna a Duna partján?
A nagy kávéházak még mindig népszerűek...
...de amikor az utcán áll a sor, akkor abban valószínűleg nem a szegény értelmiségi művészek várakoznak, mint a költő idejében. Amíg a XIX. században melegedni, olcsó reggeli reményében és a társaságért jártak nagy kávézókba, addig a 21. században a legcsillogóbb kávézók előtt turisták állnak, hogy bejutva szelfit készíthessenek.
![width=4000](/api/file/image/ksz292823bb202308280065.jpeg)
Miért ilyen nagy mindenki? Ilyen jólétben élnek a magyarok a 21. században?
Petőfi joggal gondolhatná, hogy a testméret és a társadalmi státusz összefügg, ő maga is feltűnően vékony volt és sosem élt jómódban. A XIX. században nem volt feldolgozott élelmiszer, ami volt, az nem volt mindenkinek elérhető. A Pesten élők nagy része szegény volt, egyik napról a másikra élt, éhezett, a túlsúlyos emberek száma messze alatta volt a mainak, és egyfajta társadalmi státuszt mindenképp jelölt.
Mi az a szobor a Gellért-hegy tetején?
A Szabadság-szobor 1947 óta áll a hegy tetején, arra emlékezünk vele, amikor a II. világháború végén a szovjet csapatok kiűzték Budapestről a németeket. Vagyis, azok az oroszok segítettek nekünk, akik száz évvel korábban még az 1848-49-es szabadságharc leverésében vállaltak oroszlánrészt. Ezt Petőfi bizonyosan felháborítónak találná.
![Szabadság-szobor](/api/file/image/fortepan15810.jpeg)
Mi az a lapos épület a szobor mellett?
A lapos épületet mi Citadellaként ismerjük. Az épületet az a Haynau építtette, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséért, az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzéséért is felelős volt. A Citadella – más országok hasonló építményeitől eltérően – azért épült, hogy a magyarokat fenyegesse. A költő valószínűleg meg lenne döbbenve, hogy az épületet még mindig nem pusztítottuk el, sőt, épp felújítjuk.
![width=4000](/api/file/image/ksz298445ag202309133113-1.jpeg)
1846-ban elindult a gőz hajtotta vasúti közlekedés Budapesten is...
...1847-ben Vasuton című versében nagy rajongással írt első élményeiről. Viszont nem láthatott bicikliseket, autókat, villamosokat, egyéb furcsa vagy zajos gépeket sem. Az utak nemhogy aszfaltozva nem voltak, még a macskakőnek való kő bányászata is váratott magára a század végéig. Petőfi jártában keltében sáros pesti utakhoz volt szokva, lovaskocsikhoz, szekerekhez. A fapados légiközlekedés még álmodozás szinten sem létezett.
![width=4000](/api/file/image/ksz298505tz202209010016.jpeg)
Miért öltözik mindenki ilyen férfiasan?
Ezzel a kérdéssel arra célozna, hogy – bár ez nekünk már nem tűnik fel – a nők többsége nadrágot hord, ami a XIX. században elképzelhetetlen volt. A költő korában egy igényesebb pesti nő nyugati divatlapokat követett, fűzőt hordott, drótvázat, rajta 5-6 alsószoknyát, lapos talpú cipőt. A bő ujjú blúzból előbújó kezekben nem mobiltelefont tartottak, hanem napernyőt, legyezőt, díszes kendőket. Hosszú hajukat fésükkel, tollakkal díszítették, loknikban vagy kontyba kötve hordták. Erős sminket csak az utcán hemzsegő prostituáltak viseltek.
![m3](/api/file/image/20230320132542mm1084-1.jpeg)
Micsoda? A Lánchíd nemrég készült el?
Így értetlenkedne a költő, hiszen a híd újjáépítése 2023-ban fejeződött be, Petőfi viszont joggal lehetne zavarban, hiszen a szabadságharc évei alatt is már csak az utolsó simítások hiányoztak ahhoz, hogy a híd elkészüljön. Azt már nem kellett végignéznie, ahogy a szabadságharc vérbe fojtásáért is felelős Haynau avatta fel a hidat 1849. novemberében.
![-](/api/file/image/lanchidbdleo2397.jpeg)
Petőfi és a költészet
Petőfi az egyik legismertebb magyar költő, akinek közel 850 verse maradt az utókorra. A szabadságharc előtt Pesten irodalmi kört is szervezett, joggal kérdezhetné, hogy kik számítanak most elismert költőnek? A nők karrierálmait illetve költői ambícióit nem nagyon támogatták a XIX. században (bár tudunk pár költőnőről, akik a társadalmi elvárások ellenére is írhattak és jelentettek meg verses köteteket), ezért a női nevek sokaságát a könyvek borítóin mindenképp izgalmasnak találná. Érdekes lehetne számára az is, hogy a XXI. századra a költészetnek milyen megjelenési formái alakultak még ki, és milyen témákkal dolgoznak a modern költők. Ha Szabó T. Annát és Beton.Hofit említenénk neki – hogy csak két nevet ragadjunk ki a több ezerből – nem nagyon lőnénk mellé.
![Sziget](/api/file/image/20230815mm0798.jpeg)
A magyarok többsége még 200 év elteltével is úgy gondolja...
... hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti Dalt. Ez nem igaz. A verset két nappal a szabadságharc előtt írta, naplójából tudjuk, hogy elszavalta az akkori Pilvax kávéházban, az orvosi egyetemen és a Landerer-nyomda előtt is, miután több ezer példányt szétosztottak az ott várakozók között. A múzeumról azonban pont nem tesz említést az egyébként pontosan vezetett naplóban.
Kiemelt kép: Petőfi Sándor viaszszobra a budapest Madame Tussauds-ban. Fotó: Merész Márton/Énbudapestem