Antall József nevét viselje a ferihegyi gyorsforgalmi út - ezt kezdeményezi Karácsony Gergely főpolgármester. Antall a rendszerváltozás utáni korszak első kormányfője ma harminc éve halt meg. A gyorsforgalmi utat pedig éppen nyolcvan éve adták át a forgalomnak.
Antall József néhai miniszterelnök ma harminc éve, 61 évesen hunyt el. Nevét több városban utcák, emlékét intézmények, emléktáblák őrzik. Karácsony Gergely bejelentette: a januári fővárosi közgyűlésen kezdeményezi, hogy Antall Józsefről nevezzék el a Liszt Ferenc Repülőtérre vezető gyorsforgalmi utat.
A főpolgármester Facebook posztjában úgy fogalmazott:
Alighanem sok vitánk lett volna politikusként, de a történelem ítélete egyértelmű: felelősségvállalása, tisztessége, demokratikus elkötelezettsége és erkölcsi tartása példa ma, és az a jövőben is - ezt pedig „a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül”.
Hogy mennyire nehezen tudja az utókor Antall munkásságát értékelni, arról Sólyom László néhai köztársasági elnök így vélekedett: „Minden ötödik évben újra eltemetjük Antall Józsefet. Súlyos és díszes szavak márványtömbjei rakódnak sírján egyre magasabbra: csak ki ne jöjjön!”.
Nem csoda, hogy a sajtóban csak kamikaze-kormányként emlegették az Antall kabinetet: megalakulása pillanatában válságban volt az ország. A magyar gazdaság 20 milliárd dollár adóssággal rendelkezett, ami akkor a nemzeti össztermék 66,3 százaléka volt.
Marinovich Endre, Antall kabinetfőnöke e cikk szerzőjének korábban azt nyilatkozta, hogy a néhai miniszterelnök tudta, négy éven át nem tarthat ki kormánya népszerűsége. „Amikor 1991-ben maga mellé hívott, azt mondta: döntésed előtt vedd figyelembe, hogy ha úgy adódik, a kormánnyal együtt te is bukni fogsz.” - mondta Marinovich, aki a 168 Órában megjelent interjúban úgy vélte:
Antall egyesíteni tudta a kereszténydemokratákat, a népnemzetieket és a nemzeti liberálisokat.
Marinovich felidézte egy lengyel szerző állítását, mely szerint Antall tragédiája az volt, hogy azt hitte, a rendszerváltozáskor Kossuth népével találja szemben magát. Pedig Kádár népével találkozott.
Magyarország rendszerváltozás utáni első miniszterelnöke a diploma megszerzése után a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Később az Eötvös József Gimnáziumban tanított, 1956 októberében az intézmény forradalmi bizottságának vezetője volt. A forradalom leverése után eltiltották a tanári pályától, ezért könyvtárosként, majd a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatójaként dolgozott. 1989-től az MDF-ben politizált, a párt elnöke lett, majd a választások után kormányfővé választották.
Antall harminc éve halt meg, a róla elnevezendő gyorsforgalmi út éppen nyolcvan éves: 1943 novemberében adták át a forgalomnak. Építésének előkészítése 1940 februárjában kezdődött, a kivitelezés 1941. augusztus 4-én indult meg: a 8,5 kilométer hosszú utat óránként 100 kilométeres sebességre tervezték, kiépítése 9 millió pengőbe került. A tervezésében és kivitelezésénél Sávoly Pál, az Erzsébet híd későbbi tervezője, Álgyai Huber Pál, a pesti rakparti gyorsforgalmi út, és a Petőfi híd tervezője is részt vett.
Érdekesség, hogy itt történt a magyar rendszerváltozás idejének első robbantásos merénylete. 1991. december 23-án egy, Szovjetunióból kivándorló zsidókat szállító buszt próbált felrobbantani a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezet két tagja. Szerencsére, senki sem halt meg. A merényletet mások mellett Antall József kormányfő is elítélte.
Kimelt kép: Uvaterv/Fortepan