November 17-én, a főváros 150. születésnapján jelenik meg a Budapest Nagyregény című könyv, ami a kerületek számának megfelelően huszonhárom fejezetből áll. A megjelenés napjáig minden kerület fejezetéből mutatunk egy részletet, és minden szerzőről közlünk egy videót. Kemény Zsófi a VII. kerületért felelt.
"Belefutnak egy csapat részeg, félmeztelen, alkoholos filccel teletagelt legénybúcsúsba, akik szívesen fogadják a kokaint, és előkerül közülük egy pórázra kötött strucc. M fél a strucctól, de Cé természetesnek veszi, hogy ha elhiszi a struccot, akkor megfoghatja a pórázát, elvezetheti, és soha nem dughatja többet homokba a fejét. Két farkas lakozik bennük, az egyik megvakul, a másik megsüketül, maguktól elmennek meghalni, és marad a részeg tudatmódosultan naiv állapot, hömpölygő turisták, kéken villogó sajtos-kebabos szemben a kéken villogó sima gíroszossal örök párbajhelyzetben. Maradnak a hányások, a platós autókon ücsörgő, cigit tekerő fast fashion tagadók, az ápolt szakállú, ápolatlan fanszőrű unatkozó fiatal felnőttek, a 4es 6os sörözőben reménykedő nem művészek, az éjjeli kutyasétáltatók, akik a szemüket forgatva kiabálnak utánad maró undorral, a bunkó csaposok, akik keresztre feszítenének, ha azt mondod, „lesz egy vice”, a Gozsduban még 2023-ban is félmeztelen lányok táncolnak a pulton, egy emelettel a felszín alatt pedig az karaokizik, akinek már minden mindegy. Metálzenészek kertészkedésről beszélgetnek a zsinagógától nem messze, a Barhole-ban, a tenyér, a tenyér ráncai, az egész bulinegyed egy nagy tenyér, és a sok ujj: a kocsmák."
Kemény Zsófi: (Budapest, 1994) magyar költő, író, forgatókönyvíró, slammer. Könyvei: Nyílt láng használata, Most vagyok soha, Én még sosem, Rabok tovább