November 17-én, a főváros 150. születésnapján jelenik meg a Budapest Nagyregény című könyv, ami a kerületek számának megfelelően huszonhárom fejezetből áll. A megjelenés napjáig minden kerület fejezetéből mutatunk egy részletet, és minden szerzőről közlünk egy videót. Cserna-Szabó András az I. kerületért felelt.
„Állok az ablakban, harmadik emelet, alattam tompán nyüzsög a Széna tér. Várom a dílert, közben mindenféle látomásom van. Ez is elvonási tünet, a látomás. Azt képzelem, hogy én vagyok Lipót, a dédapám, aki ezt a lakást vette száz évnél is régebben, és én az ő szemével látom a teret. 1956. november negyedike van, a szovjet 128. lövész-gárdahadosztály a Déli pályaudvar felől érkezik. Nagy Imre hajnalban közölte a rádióban, hogy a kormány a helyén van, majd elfutott a jugoszláv nagykövetségre. Szabó bácsi emberei a metróépítkezés tornyából és a Mártírok útja háztetőiről lövik a szovjeteket, Ekrem Kemálék az Ostrom utcában védekeznek, a budai srácok nem adják meg magukat, Molotov-koktéllal dobálják a tankokat. A szovjetek a házakat veszik célba, és aknavetőkkel lövik a forradalmárok állásait, mire a felkelők nagy része hazapucol. Dédapám szemével látom az ablakból, hogy egy tank csöve pontosan rám mered, farkasszemet nézünk a szovjet csővel, aztán már a romok között állok, mindenhol üvegcserép és por, a csillár is leszakadt – és akkor hirtelen elmúlik a látomás, megint 2023 van, a csillár újra a helyén, én pedig várom remegve azt a rohadék dílert.”
Cserna-Szabó András: (Szentes, 1974) Novelláskötettel indította pályáját, regényeket ír, köteteket szerkeszt, műveiből színházi előadások és kisfilmek is készültek. Rendszeresen jelennek meg gasztrocikkei és könyvei. Szíved helyén épül már a halálcsillag, Sömmi, Zerkó. Attila törpéje.