Ne gondoljuk, hogy van bármi, ami nem érdekes az évfordulóját ünneplő irányítótoronnyal vagy az ott dolgozókkal kapcsolatban – az építkezés idején még juhokat legeltetett itt egy juhász, most pedig pár méterrel a juhszint felett tucatnyi szuperhős vigyázza utasok ezreinek biztonságát.
Az UVATERV építésze Nieder Iván kezdte a tervezést 1972-ben, maga az építkezés 1976-ban indult. Sokszor 50 méter magasban kellett dolgozni, ezért a Vörös Meteor Sportklub alpinistáinak a segítségét is igénybe vették. A torony két lába egy-egy lépcsőházat és rengeteg kábelt rejt, a talapzatba beépített akkumulátorok és generátorok biztosítják azt, hogy a torony áramkimaradás esetén is működhessen.
A golyó a tetején egy műanyag kupola, amely a benne forgó gurítóradar-antennát védi az időjárás hatásaitól, ez 1983-ban került a helyére. Percenként hatvanszor fordul meg a tengelye körül, eredetileg szándéka szerint a gurítóradar a repülőgépek mozgási területeit felügyeli, megakadályozandó a repülőgépek egymással vagy földi eszközzel történő ütközését rossz látási viszonyok között. Mára a technika odáig fejlődött, hogy a távérzékelés legmodernebb eszközeivel a légiforgalmi irányítók akár egy ablaktalan pincéből is biztonsággal terelgethetik a repülőgépeket, nincsen szükségük direkt vizuális megerősítésre.
A torony legfelső szintjén, a körpanorámás, gyémánt alakú kabinban dolgoznak a légiforgalmi irányítók, akik a konkrét repülőtéri forgalomért felelősek. A különleges kabin ablakai kifelé dőlnek, hogy az irányítók ne magukat lássák tükröződni. Az üvegek – érthető okokból – extrém módon hang- és hőszigeteltek. Egy alsóbb szinten van a meteorológus észlelők munkaállomása, de dolgoznak itt madár- és vadvédekezési szakemberek is. 2000-ben további két szinttel bővítették a tornyot, aminek a különleges kialakítása lehetővé tette, hogy a bővítés fentről lefelé történjen, hiszen az eredeti szinteket is így építették be. Jelenleg 61 fős személyzettel működik a létesítmény, az első gép, aminek engedélyt adtak a leszállásra a MALÉV 881-es járata volt 1983. augusztusában.
A legjobb állás a világon, csak nem vagy elég jó hozzá – legyél te is légiforgalmi irányító!
Az egyik legjobban fizető magyar állással több mint 2 millió forintot lehet keresni, és a felvételi első lépésében elég, ha felmutatunk egy érettségit, egy középfokú angol nyelvvizsgát és büntetlen előélettel rendelkezünk. Igen, látszólag szinte bárki alkalmas arra, hogy elinduljon ezen a pályán, de a jelentkezés utáni teszt 100-ból 99 jelentkezőt biztosan ki fog szórni. Az úgynevezett FEAST-teszten a legtöbben elbuknak, hiszen az egyszerre vizsgálja a logikus gondolkodásmódot, a gyors döntéshozatalt, a térbeli orientációt és a megosztott figyelmet. A vágyott munkakörhöz értelemszerűen ezekre a képességekre van szükség leginkább. Erre a vizsgára készülni sem lehet, olyan képességeket várnak el a potenciális légiforgalmi irányítótól, amik 20 éves kor fölött vagy megvannak valakiben, vagy nincsenek. Annyira komolyan veszik ezt, hogy aki egyszer már elbukott egy FEAST-teszten, az soha többet nem próbálhatja újra. Ha valakinek mégis sikerül, az orvosi vizsgálat után 2 éves képzésen kell, hogy részt vegyen, mire “elengedik a kezét”. Szóval nem, ez nem egy túlfizetett állás, pokoli gyorsan és egymás után kell olyan döntések tucatjait meghozni, ahol minden hibával emberéletek százait teszik kockára. Ezt megfizetik, de szigorú feltételek mentén választják ki, hogy ki dolgozhat a gyémántban. Például 2006-ban 129.412 érkező és induló géppel, azaz átlagosan napi 354 gépet kellett röptetniük, hiba nélkül – erre nem képes bárki.
Forrás:
HungaroControl FB, www.bud.hu