FRISS

Vége a nyári próbának – 2030-ig így lehelnek életet a pesti alsó rakpartba


Összefüggő gyalogos és kerékpáros sétány a zöldebb környezetben, világbajnok panorámával – ez jön létre a Duna partján 2030-ig.

Az Újjáéledő Sugárutak 2030 elnevezésű program – amiről itt írtunk bővebben – csak az egyik volt a Városháza hosszútávú tervei közül. Az Újjáéledő Rakpart 2030 – aminek a sajtótájékoztatóján jártunk – fokozatos fejlesztési terve laikus szemmel is hálásabb városvezetői feladatnak tűnik, mert sok lesz benne a vízpart, a sport, a szórakozás, azt kell eladni, hogy világörökségi környezetben, csodás panoráma mellett fenntarthatóbb és zöldebb módon legyen élvezhető a rakpart.

Eddig a taktikai urbanizmus jegyében születtek változtatások, olcsón, átmeneti megoldásokkal, hogy látni és mérni lehessen, mire mennyi igény van. A főváros célja az, ami egyszer már a rakpart sajátja volt:

legyen mindenkié!

Kicsi történelem

A rakpartok kiépítését az 1850-es években kezdték meg, főleg árvízvédelmi és kereskedelmi céllal (elvégre rakpart), de már a kezdetektől megjelentek az uszodák és a piacok, sőt még vendéglátóipari egységek is. A II. világháború után az eredeti funkciók helyét a növekvő autóforgalom vette át, aszfaltozással, szalagkorláttal, közúti forgalom központú tervezéssel. Ez eredményezte azt az állapotot, ami alapesetben a mai „rakpart-élményt” jelenti:

nincsenek zöldfelületek, hiányoznak a szabadidős funkciók, a folyó nehezen megközelíthető.

Rakpart
Kép: Klösz György/Budapest Főváros Levéltára/Fortepan

 

Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester is kiemelte a sajtótájékoztatón, a Duna a város természetes főutcája, annak mentén és révén jött létre, mégis a belvárosi rész a legkevésbé hozzáférhető, hiszen jelenleg csak a közlekedést szolgálja. Szerinte ezen kell változtatni, erről szól az Újjáéledő Rakpart 2030 elnevezésű tervezet, vízió.

A változás 

Lohász Cili, a Valyo képviseletében elmondta, hogy 2010 óta foglalkoznak a folyó visszahódításával, főleg mintaprojekteken keresztül (mint például a Szabadság híd használható köztérré alakítása 2016-ban). Céljuk, hogy érinthető legyen a Duna és végigsétálható a Duna partja, hogy fogyasztási kényszer nélkül legyen használható, elsősorban a helyi lakosok számára.

2023 júniusa óta közel 200 esemény történt a rakparton, abszolút alulról induló kezdeményezések mentén, hiszen a gyakorlatban a városlakók igényeit kellett koordinálniuk. Ezek a programok így is elértek átlagosan 10 ezer főt naponta.

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke konkrétumokról is beszélt:

a rakpart megújítását a főváros közösségi terekkel, vízparti sétánnyal, fasorokkal és zöldfelületekkel képzeli el,

a frissen rehabilitált Viadukt csak ráadás az egészben. A közlekedés gerince a közösségi közlekedés lesz, a 2-es villamos, 2B, 23 mellett további járatok is fonódnak majd erre, 2026-ban már alacsonypadlós CAF villamosok formájában. A pesti alsó rakpart majdnem 10 km-es hosszúságban húzódik a Duna Arénától a Nemzeti Atlétikai Stadionig, most a Parlament–Lánchíd–Erzsébet híd– Szabadság híd tengelyre tudnak fókuszálni.

Sipka Gábor, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese jelezte, hogy a kezdetektől fogva részt vesznek a tervezési folyamatban, nem kívánnak gátolni semmilyen programot, de figyelnek arra, hogy az autós közlekedés se lehetetlenüljön el, a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozva.

-
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

A rakpartok teljeskörű átépítéséhez nélkülözhetetlenek az Európai Unió fejlesztési forrásai.

Ezért a fejlesztés teljes egésze akkor valósulhat meg, ha a magyar kormány és az Európai Bizottság megegyezésével felhasználhatóvá válnak az uniós források. Mindaddig azonban a főváros továbbra is folytatja a mintegy 20 civil partnerével való együttműködésben az ideiglenes eszközökkel és kisebb átépítésekkel járó átalakításokat a pesti alsó rakparton. 

Sok évtizednyi egyoldalú (értsd: autós) felhasználás után a változás nem várható el pár hónap alatt, és a teljes átalakuláshoz a városlakókra is szükség van. A folyamatosan zöldülő, egyre szórakoztatóbb, családbarátabb rakpartra – a meglévő adatok alapján elmondható, hogy – egyre többen fognak eljönni vagy rendszeresen visszajárni, gyalog vagy kerékpárral, de legalábbis autó nélkül.

(Kiemelt kép: Látványterv/KORZÓ Tervezési Stúdió)