A koronavírus-járvány megrogyasztotta a kraft sörfőzdéket, a gazdasági nehézségek pedig végleg megtörhettek sokakat. Európában hetente kettesével zárnak be a főzdék, és hazánkban is legalább 10-15 főzde tűnt el a százból. A fesztiválszezonnak még nincs vége, budapesti sörfőzdéket kérdeztünk, hogyan élték túl az elmúlt időszakot.
A Pénzcentrum egy tavaly, azaz 2022 augusztus eleji cikkében azzal riogatott, hogy
összeomolhat a kraft sörök piaca:
először a koronavírus-járvány tette be nekik, utána pedig az energiaválság, az energiaárak és az alapanyagárak megugrása jelentett, és mint kiderült, jelent a mai napig is problémát nekik.
Ahogy a lap is megjegyezte, a sörfőzés egy magas energiaigényű folyamat, a főzdékre pedig nem vonatkozott a rezsicsökkentés, ráadásul nemcsak az áram és gáz kerül sokba, hanem a komló, a maláta és az egyéb hozzávalók is, attól függően, ki milyen sört szeretne lefőzni. A helyzeten nem segít forint sem, ami a dollárhoz képest azóta is csak alig erősödött valamit.
A járványhelyzet miatt amúgy is szorult helyzetben lévő sörfőzdék a lapnak azt mondták, szerintük a kraft sörök iránti érdeklődés meg fog maradni, azonban
mindenképpen szűkülni fog a réteg,
amelyiknek anyagilag belefér, hogy ilyen minőségű terméket válasszon. Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke összeomlást jósolt: szerinte sorra zárnak majd be a főzdék.
„A sörre mindig lesz igény, az viszont változni fog, milyen minőséget vásárolnak az emberek. [...] Növekedés biztos nem lesz, hanem inkább összeomlás:
sorban zárnak be a főzdék.
Azok szerencsések, akik csapházakat építettek, és költséghatékonyan tudják kimérni flakonokba a söröket, vagy akinek vendéglátó üzlethálózata van, ők élnek túl. A fesztiválok is segítenek, de nem tudni, mi lesz télen” – fogalmazott akkor Gyenge.
„A bizonytalanság a legnagyobb probléma, a piaci környezetben és az alapanyagoknál is” – tette hozzá Ali Rawech Szami, a HopTop egyik alapítója. És sok jóban a többiek sem reménykedtek.
„Tartunk tőle, hogy éreztetni fogja a hatását a csökkenő vásárlóerő, és arra számítunk, hogy nehéz időszak következik a kisüzemek számára, amit igyekszünk átvészelni” – jegyezte meg Kelemen Balázs, a MONYO Brewing gazdasági vezetője. Mint magyarázta, a kraft sör szerinte alapvetően luxusterméket, amire recesszióban csökken a kereslet.
Kicsit kevésbé volt borúlátóak a Fehér Nyúl főzdénél, szerintük, akik elég kreatívak és kiváló minőségben gyártottak túlélhetik a nehézségeket. „A kisüzemi sörök piacán magas minőségű, szerethető brandek jöttek létre, a fogyasztók láthatólag kitartanak és visszatérnek, így mindezek alapján ennek a trendnek a folytatását várjuk.”
A Horizontnál pedig azzal egészítették ki, hogy azok lehetnek sikeresek, akik „egy kevésbé árérzékeny célcsoportot szolgálnak ki”.
A megnövekedett előállítási költséget brutális áremelkedés követte. Az Eurostat adatai szerint 2022 januárja és 2023 januárja között
30-40 százalékkal drágultak
a boltokban kapható sörök. Mindez érdemes tudni, hogy adott időszakban az EU-átlag mindössze 11-12 százalékos drágulást jelentett, azaz Magyarországon az átlaghoz képest több mint
háromszor annyiba kerülnek a sörök.
A második helyezett Litvániát is kétszeresen verte Magyarország a drágulás mértékében.
Mindezek után fordultunk rá a fesztiválszezonra. A napokban véget ért Belvárosi Sörfesztivál megnyitóját Gyenge Zsolt azzal kezdte, hogy a sörfőzdék nehéz időszakon vannak túl: 10-15 százalékuk átmenetileg vagy végleg bezárt a nem ritkán nyolc-tízszeres rezsiszámlák terhétől megroppanva, és olyan piaci szereplők is bajban vannak, amelyekről ezt aligha feltételezte volna bárki is. Ők most csendben befektetőt keresnek a folytatás reményében.
Hogy a kraft sörfőzdék kereslete mennyire esett vissza, azt nem tudni, de némi támpontot nyújthat a Magyar Sörgyártók Szövetségének, azaz öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., valamint a Pécsi Sörfőzde Zrt.) adatai, miszerint 2022-ben ugyan 1,3 százalékkal több sört ittak a magyarok az előző évhez, azaz 2021-hez képest,
a sörfogyasztás még mindig 3,4 százalékkal elmaradt
a 2019-es 6,682 millió hektoliterhez képest.
A fesztiválszezonnak még nincs ugyan vége, de az Énbudapestem közbekérdezett a budapesti bázisú kraft sörfőzdék között, hogyan éltek meg/ túl az elmúlt időszakot, javult-e valamit a helyzet.
Szilágyi Tamás, Mad Scientist alapító azzal kezdte a válaszát, hogy bár a kisüzemi sör nem a felső osztály, hanem a jobb életszínvonalon élő középosztály itala, azt hitték, kevésbé lesz árérzékeny a közönségük, látja, hogy tévedtek.
„Európa szerte az látszik, hogy visszaesés van ebben a szegmensben. Ha így folytatódik, akkor a sörfőzdék egy jelentős százalékának be kell zárnia, alkalmazkodva a fogyasztóbázis lecsökkent igényeihez”. A dolog annyira nem fest jól, hogy „Európában jelenleg
heti kettő kisüzemi sörfőzde zár be,
ami elég kemény”. Ők is leállítottak mindenféle fejlesztést, és egyelőre nem növelik a kapacitásukat.
„A járvány óta egy gazdasági Ned Starkként figyelmeztetem az embereket, hogy a tél bizony közeleg. Hát most itt van. Nekünk a megszokott mennyiségünket kell csak eladnunk a túléléshez, és ez is
szinte összemérhetetlenül nehezebb,
mint korábban, úgy, hogy sosem volt olyan igazán könnyű” – magyarázza az Énbudapestemnek. Ők most, bár a különböző szezonok és szegmensek és szereplők szerint is változik, körülbelül 25-50 százalékos visszaesést tapasztalnak.
A fogyasztói visszaesés jól megfigyelhető a fesztiválokon is. Mint Szilágyi mondja, az észt TCBW vagy a dán MBCC korábban azonnal teltházasok voltak, most viszont még kábé félévvel a rajt előtt is könnyedén lehet jegyet szerezni rájuk. „Ez persze nem azért van, mert az emberek hisztisek lettek, hanem azért, mert sokkal jobban megválogatják, hogy mire költik el a megmaradt pénzüket.”
A kisebb fesztiváloknak is jó eséllyel vége lesz előbb-utóbb.
Minden sörfesztivál különböző premierekkel próbál csábítgatni az embereket, de Szilágyi szerint az, hogy valami új, már nem számít különlegesnek. „A sörpremiereknek is úgy nagyjából leáldozott, már legalábbis azoknak, amik öt évvel ezelőtt nagyon népszerűek voltak. Egy nagy visszatérő jobban meg tudja mozgatni az embereket, mint egy új recept, még akkor is, ha az új mondjuk egy sztárfőzdével közösen lett főzve.”
Mindennek ellenére bízik abban, hogy végül jól alakulnak a dolgok, de szerinte érdemes szomorú történekre készülni a következő időszakban.
„Sörre mindig lesz kereslet – jegyezte meg Szilágyi is –, de az elmúlt három évben iszonyatosan durva pénzek mentek ebbe a szegmensbe üzleti befektetők részéről.
Nagy bulinak tűnt, és most túl lett tolva.
Ebben az időszakban úgy látom, hogy a nagyobb/ jelentősebb élmények viszik a prímet, mint egy nagy fesztivál, egy nagykoncert vagy esetleg egy külföldi nyaralás. Azért mennek inkább Horvátországba a Balaton helyett, mert ha végül úgy adódik, hogy egy ideig ez volt az utolsó, akkor az legyen inkább egy külföldi nyaralás.”
A MONYO gazdasági vezetője, Kelemen Balázs szintén nem javasolja senkinek, hogy 2023-ban sörfőzdét alapítson, mert nagyon nehéz talpon maradni. Az áremelkedés két oldalról is sújtja őket.
Input oldalon az alapanyagok, a csomagolóanyagok, az energia és a munkaerő ára is nő, ezért nem tudják megúszni, hogy ne emeljék rendszeresen a sörök árát. „Nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára olyat, hogy
valamelyik anyagnak csökkenne a beszerzési ára.”
A fogyasztói oldalon pedig azért vannak bajban, mert bár prémium terméket gyártanak, ők is azt tapasztalják, hogy a fogyasztók nehéz gazdasági helyzetben simán lemondanak róla.
A sörpremierekkel kapcsolatban Kelemen azt mondja, hogy az utóbbi néhány évben elment az iparág abba az irányba, hogy ki tud meglepőbb, izgalmasabb sört kihozni, minél gyakrabban. Egyelőre ez működik, keresletet tud generálni egy-egy új termék, főleg ha kampányt is építenek rá.
A Horizont sörfőzde egy fokkal pozitívabban látja a dolgokat. Ottó Gábor, a Horizont Brewing ügyvezetője és Pollini Petra, marketing & social media manager lapunknak azt válaszolta, hogy 2022 számunkra kifejezetten jól indult, „viszont az infláció növekedése, az energiaárak elszabadulása és az alapanyagárak emelkedése ismét nehezített pályára állította a teljes kraft piacot”. Ők is azt mondták, hogy rengeteg külföldi főzdéről hallják, hogy bezárnak vagy szüneteltetik működésüket.
Szerencsésnek tartják magukat, hiszen a jelentős áremelés ellenére is növelni tudták az értékesítési volumenüket: „ebben a növekedésben elsősorban a HoReCa [hotelek, éttermek, kávézók – a szerk] szektor és a hipermarketek, diszkontláncok eladásai támogatnak minket”. Mint fogalmaztak, lassan hozzászoknak ahhoz, hogy
nincs megszokott működési rend,
folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piac változásaihoz.
A Horizontnál is úgy látják, hogy a gazdasági helyzet miatt az emberek jobban megfontolják, mennyit fogyasztanak. Bizonyos stílusok, mint például az IPA-k, ezen belül is inkább a New England IPA-k még mindig olyan nagy népszerűségnek örvendenek, hogy lehetetlen az éves tervezést ilyen típusok nélkül megejteni. Ők viszont úgy látják, a sörpremiereknek továbbra is megvan az értelme: „minél merészebb egy sör, annál hamarabb kapkodják el”.
Ami továbbra is gondot okoz, hogy a teljes hazai sörpiacot nézve a minőségi kisüzemi sörök elterjedtsége
még mindig rendkívül alacsony
a hazai sörpiacon. „Az igazi kraft sör még kuriózumnak számít, amit magyarázni kell az átlag fogyasztónak.”
A kereskedelemről szóló 2005-ös törvény 2020 módosítása, amire gyakran csak sörtörvényként hivatkoztak, kimondta, hogy a nagyüzemeknek tilos kizárólagos terjesztési szerződéseket kötniük a vendéglátóipari egységekkel, azaz a kisüzeminek is lehetőséget kell biztosítani. Ám ez nem hozott változást, a pesszimisták szerint a megoszlás továbbra is 97-3 százalék, vagy inkább 99-1 százalék a nagy sörgyárak javára.