Pár nap, és becsöngetnek. A hivatalos adatok szerint azonban országosan több mint 600, Budapesten és Pest vármegyében ennek majdnem a fele, 299 tanár hiányzik az oktatási rendszerből. A Pedagógusok Szakszervezete szerint lesznek érdekes megoldások.
Hosszú évek után is kardinális kérdés a tanárhiány, ám 2016 óta a helyzet súlyossága egyre inkább halad a tarthatatlan felé – figyelmeztetnek a tanári szakszervezetek, valamint szakértők. A betöltetlen tanári állásokról eddig a közszolgálati állásportálon lehetett tájékozódni, ám 2023 júliusában, ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, elérhetetlenné vált az oldal. Azóta már ismét működik, viszont más formában: például már nem lehet területileg szűrni a hirdetések között. Vagyis aki mostantól részletes adatokhoz szeretne hozzájutni, annak egyesével kell megnézni és térképre tenni a hirdetéseket.
A lap infografikája szerint a legnagyobb baj a fővárosban és Pest vármegyében van, itt képződik ugyanis az összes tanárhiány majdnem fele:
299 a betöltetlen álláshely az országos 635-ből.
Ezzel együtt a Belügyminisztérium szerint nincs tanárhiány. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár úgy fogalmazott: megalapozatlan az az állítás, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, sőt szerinte mivel 200 ezer tanulóval kevesebb van most, mint 2010-ben, az egy tanárra jutó diákok száma az uniós átlagnál is kedvezőbb lett.
„Ha valóban nincs pedagógushiány, ahogy azt a Belügyminisztérium vezetői állítják, miért kerül sor csoportösszevonásokra, a napközis foglakozások pedagógiai asszisztensekkel történő ellátására, képesítés nélküli pedagógusok foglalkoztatására vagy a nyugdíjas óraadók nagy létszámban történő visszafoglalkoztatására?”
– tette fel a költői kérdést megkeresésünkre Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. Szerinte a Belügyminisztérium az egy pedagógusra jutó diákok számának megállapításakor elfeledkezett arról a tényről, hogy itthon a pedagógusok szociális feladatokat is ellátnak. Tehát azokat a diákokat, akik a napközbeni oktatáson túl délutáni foglalkozásban, felügyeletben részesülnek, kétszer kell figyelembe venni a számításkor. A kormány azonban ezt elmulasztja, és hamis statisztikai eredményeket közöl.
Az adatokból azonban nem csak a területi eloszlás rajzolódik ki, hanem az is, hogy milyen szakos tanárokból van a legnagyobb hiány:
elsősorban matematika-, informatika-, angol- és fizikatanárokra volna szükség.
Összesen 125 hirdetésben keresnek konkrét szakpáros, vagy egyszakos matektanárt (de gyakorlatilag mindegy, milyen szakpáros, csak matektanár legyen), angol szakost kereső hirdetésben pedig 81-et. De, ami a legkétségbeejtőbb – emelte ki a Pénzcentrum –, hogy vannak intézmények, ahol a hirdetésben nincs pontosítva, milyen szakos tanárt keresnek, ugyanis bármilyen szakos munkatárs megfelelne.
„Az intézményvezetők és kollégák még most is – napokkal a tanévkezdés előtt – keresik a pedagógusokat a betöltetlen állásokra, nem csupán a hivatalos csatornákon, de Facebook-csoportokban is”
– fogalmazott Tóth Tünde az Énbudapestemnek.
Ahogy az alelnök lapunknak elmondta, a pedagógushiány miatt egyes intézmények kétségbeesett döntések meghozatalára is kényszerülnek. Például egy fővárosi iskolában a fizikaoktatást állatorvosi végzettségű óraadóval kénytelenek ellátni. Általános iskolákban nem ritka, hogy alsó tagozatos tanítók „feltanítanak” a felső tagozatra is, így tudja csak egy-egy intézmény megoldani a matematikaoktatást – tette hozzá Tóth.
Szerinte „a státusztörvény elfogadása a már meglévő pedagógushiányt még tovább fogja növelni. Az oktatási dolgozóknak szeptember 15-29. között kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a jogállásváltást. Emiatt sem az intézmények, sem a szülők, sem pedig a diákok nem lehetnek nyugodtak, hiszen a tanév közben is tömegesen hagyhatják el a pályát az oktatásban dolgozók”.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)