STÍLUS

Podcast: A Valyo álmodik – aztán megvalósítja az álmait


Tömör Miklós Budapest gondnoka. Kocsmáros is lehetne, mert sört is tud csapolni, de ő a városgondnok titulus mellett döntött. A Budapest te+én podcast műsorvezetői – Veress Dóri és Gellért Gábor – vele és Balogh Kata programszervezővel beszélgettek, hogy megismertessék a hallgatókkal az új rakpart-projektet és a Viadukt közösségi teret.

A történet onnan indul, hogy Miklós munkatársaival megalapította a Valyo-t, vagyis a Város és a folyó egyesületet, amelynek az a célja, hogy a folyót visszaadják a városlakóknak. A következőképpen dolgoznak: megtalálják azokat a – gyakran elhanyagolt – területeket, ahol érdemes közösségi tereket létrehozni, aztán nekiállnak létre is hozni ezeket, hiszen a mottójuk:

„A város a te játszótered!”

Megjelennek a kiszemelt területen, otthonossá teszik, belakják, az emberek elkezdik használni, szeretni. És ekkor általában megjelenik egy vállalkozó, aki megpróbál az új területen valami nagy üzletet összehozni. A Valyo pedig új „játszóteret” keres. Most éppen az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti rakparton dolgoznak és Újbudán az Árasztó-parton.

-
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

Tömör Miklós, a Valyo vezetője:

„Nagyon szeretem a rakpartot. Régóta vesszőparipám, hogy ennek közösségi térnek kell lennie. Sokat dolgoztam érte, és onnan tudom, hogy nemhiába, hogy akkor is lemegyek, amikor nem dolgozom. Jó ott lenni."

Balogh Kata programszervező:

Nagyon fontosak a közösségi programok. Az emberek elmondják, hogy milyen programot akarnak szervezni, én pedig segítek a megvalósításban. Persze van néhány saját szervezésünk is, de leginkább az a feladatom, hogy sokszínűvé tegyem a rakpart programkínálatát.

Tömör Miklós:

A viaduktot évek óta nézegetjük, hogy ki kéne nyitni azokat a zöld ajtókat. Sokszor bekukucskáltam az ablakok alatti kör alakú nyíláson és elgondolkodtam azon, hogy mennyi mindent lehetne ezen a kétezer négyzetméteren csinálni.

Balogh Kata:

Nagyon fontos, hogy az emberek a sajátjuknak érezzék a kihelyezett bútorokat, virágokat. Akkor sokkal jobban vigyáznak rájuk. A bútorokat például renoválja valaki, ha javításra szorulnak.

Podcast – hallgasd meg!

Kérdések, amelyekre a podcastból választ kaphatunk:

  • Hogyan szerveződnek a programok a rakpartra?
  • Hol van a viadukt és mekkora térről beszélünk?
  • Miért épült?
  • Hol van az előadótér, a workshoptér, a kiállítótér?
  • Mit jelent a közösségi programszervezés?
  • Lehet-e politikai eseményt szervezni a rakparton?
  • Hol van a vívópást? (a kérdés nem értelmetlen)
  • Mit jelent a „helyrerakpart” program?
  • Milyen segítséget kapnak a fellépő zenészek?
  • Milyen volt a nyitóhétvége?
  • Mikor nyílik meg a viadukt-kiállítás?
  • Egyáltalán miért hívják viaduktnak, hiszen a rakparton nincsen két magaslat közötti híd?
  • Hol állt Csillag Illés Vendéglője?
  • Mikor szolgálták fel az első halászlevet?
  • Mit jelent a taktikai urbanizmus?
  • Hol található az Árasztó-part?
  • Mi a locsolókanna kódja? (ez is értelmes kérdés)
  • Ki lehet a titkos bútorasztalos?