STÍLUS

Káprázik a szemünk, vagy ezek az épületek tényleg ennyire hasonlítanak?


Ki lopta kitől? Melyik volt előbb? Lehet épületet plagizálni? Melyik másolt melyikről? Nehéz eldönteni, hogy mikor beszélhetünk csupán véletlen egybeesésről, ha megnézzük ezeket az épületpárokat.

Strozzi-palota – Batthyány-palota

Gyönyörű példája a historizáló építészetnek az Oktogonhoz közel található XIX. századi épület, aminek története elég jól dokumentált ahhoz, hogy könnyen el tudjuk dönteni: eredeti gondolatról vagy másolatról van-e szó. Az épületet az ekkor már ismert és elismert Hauszmann Alajos tervezte, mégpedig Batthyány Géza megbízásából, aki egyik firenzei útja során szeretett bele a budapesti palazzo eredetijébe. Azt a XV. század egyik leggazdagabb firenzei kereskedője, a Medici család politikai és gazdasági ellenfele, Filippo Strozzi építtette. A két épület Batthyány és Hauszmann megbeszélésének megfelelően csak a homlokzatában hasonlít egymásra, de méretükben és a paloták belső kiképzésében, funkciójukban már sokban különböznek. A magyar változat a Teréz körút 13. alatt található, (ma házasságkötő terem működik benne.)

width=2749
A Strozzi-palota és a Batthyány-palota / Kép: Énbudapestem

 

Hammersmith híd – Lánchíd

1827-ben adták át London első függőhídját, a tervezője William Tierney Clark volt. Széchenyi – aki hídnézőben járt Londonban – első látásra beleszeretett a szerkezetbe és megálmodójába is. Budapesten is hasonlót szeretett volna látni, és a hasonlóság kísérteties lett. Ha esetleg azt éreznénk, hogy a Lánchíd csak másolata, koppintása, újragondolása ennek a hídnak, az jogosnak tűnik. A Lánchídnak mégsincs szüksége mentségre, kisebb megszakításokkal, de funkciójának megfelelően működik, amit viszont az ihlető angol hídról nem lehet elmondani. Azzal – bár eleinte biztonságosnak ítélték – az átadás után 30 évvel már strukturális problémák adódtak, súlykorlátozásokat kellett bevezetni rajta, majd 50 évvel azután, hogy büszkén felavatták, le is zárták. Ma már egy újragondolt, átépített, a budapesti Lánchídra nem hasonlító építmény van helyette, amivel újra problémák adódtak. Most csak gyalogosan engedik használni, kerékpárt is csak tolni lehet rajta. 

Lánchíd
Lánchíd (Inkey Tibor/Fortepan) és a Hammersmith hídról fennmaradt rézkarc 

 

Pionerskaya metróállomás – Széll Kálmán tér metróállomás 

Az orosz Szentpéterváros egyik metróállomását, a legyező-szerű épülettel 1982-ben adták át egy hatalmas kereszteződés mellett. Egy nagy bevásárlóközpont is van a közelben. Ismerős? Igen, funkciójában és elhelyezkedésében is kiköpött mása a Széll Kálmán tér állomásának, a közlekedési csomóponttal és a Mammut plázával. Mindkét épületet egy ikonikusnak mondható, betonlegyező alakú csarnok teszi egyedivé és egyértelműen összehasonlíthatóvá. Mindkét épület tervezője ismert, a budapesti struktúrát Czeglédi Istvánnak köszönhetjük, a szentpétervári verzió építészét Pesotskiy-nak hívják, ebben az ügyben az tűnik “perdöntőnek”, hogy az akkor még Moszkva térre álmodott állomásépület 10 évvel megelőzte orosz hasonmását, hiszen 1972-ben át is adták.

width=2749
Szentpétervár Pionerskaya metróállomás – Széll Kálmán tér metróállomás  (eredeti állapotában) Kép: Fortepan

 

Capitol Records – Hotel Budapest

Vannak persze olyan épületek, amiket akkor könnyű összekeverni, ha adunk nekik egy kis távolságot, és bizonyos szögből nézzük őket. A Los Angelesben álló Capitol Records világhírű épületét 1956-ban fejezték be és adták át – egy lemezkiadó főhadiszállását rendezték be benne. Ekkor a világ legelső köralakú irodaépülete volt, 46 méter magas és 13 emelet vezet a tetőtérig. A Hotel Budapest, másnéven Körszálló funkciójában is hasonló szerepet töltött be, minden mástól eltérő alakja, kivételesen nyugatias szolgáltatásai vonzották a magyar és nemzetközi hírességeket is. A kor celebritásai jártak szórakozni a lemeztársasághoz is és az 1967-ben átadott, 6 emelettel magasabb, majdnem Floridának nevezett budapesti testvéréhez is.

width=2658
Kép: Énbudapestem