Ki lopta kitől? Melyik volt előbb? Lehet épületet plagizálni? Melyik másolt melyikről? Nehéz eldönteni, hogy mikor beszélhetünk csupán véletlen egybeesésről, ha megnézzük ezeket az épületpárokat.
Strozzi-palota – Batthyány-palota
Gyönyörű példája a historizáló építészetnek az Oktogonhoz közel található XIX. századi épület, aminek története elég jól dokumentált ahhoz, hogy könnyen el tudjuk dönteni: eredeti gondolatról vagy másolatról van-e szó. Az épületet az ekkor már ismert és elismert Hauszmann Alajos tervezte, mégpedig Batthyány Géza megbízásából, aki egyik firenzei útja során szeretett bele a budapesti palazzo eredetijébe. Azt a XV. század egyik leggazdagabb firenzei kereskedője, a Medici család politikai és gazdasági ellenfele, Filippo Strozzi építtette. A két épület Batthyány és Hauszmann megbeszélésének megfelelően csak a homlokzatában hasonlít egymásra, de méretükben és a paloták belső kiképzésében, funkciójukban már sokban különböznek. A magyar változat a Teréz körút 13. alatt található, (ma házasságkötő terem működik benne.)
Hammersmith híd – Lánchíd
1827-ben adták át London első függőhídját, a tervezője William Tierney Clark volt. Széchenyi – aki hídnézőben járt Londonban – első látásra beleszeretett a szerkezetbe és megálmodójába is. Budapesten is hasonlót szeretett volna látni, és a hasonlóság kísérteties lett. Ha esetleg azt éreznénk, hogy a Lánchíd csak másolata, koppintása, újragondolása ennek a hídnak, az jogosnak tűnik. A Lánchídnak mégsincs szüksége mentségre, kisebb megszakításokkal, de funkciójának megfelelően működik, amit viszont az ihlető angol hídról nem lehet elmondani. Azzal – bár eleinte biztonságosnak ítélték – az átadás után 30 évvel már strukturális problémák adódtak, súlykorlátozásokat kellett bevezetni rajta, majd 50 évvel azután, hogy büszkén felavatták, le is zárták. Ma már egy újragondolt, átépített, a budapesti Lánchídra nem hasonlító építmény van helyette, amivel újra problémák adódtak. Most csak gyalogosan engedik használni, kerékpárt is csak tolni lehet rajta.
Pionerskaya metróállomás – Széll Kálmán tér metróállomás
Az orosz Szentpéterváros egyik metróállomását, a legyező-szerű épülettel 1982-ben adták át egy hatalmas kereszteződés mellett. Egy nagy bevásárlóközpont is van a közelben. Ismerős? Igen, funkciójában és elhelyezkedésében is kiköpött mása a Széll Kálmán tér állomásának, a közlekedési csomóponttal és a Mammut plázával. Mindkét épületet egy ikonikusnak mondható, betonlegyező alakú csarnok teszi egyedivé és egyértelműen összehasonlíthatóvá. Mindkét épület tervezője ismert, a budapesti struktúrát Czeglédi Istvánnak köszönhetjük, a szentpétervári verzió építészét Pesotskiy-nak hívják, ebben az ügyben az tűnik “perdöntőnek”, hogy az akkor még Moszkva térre álmodott állomásépület 10 évvel megelőzte orosz hasonmását, hiszen 1972-ben át is adták.
Capitol Records – Hotel Budapest
Vannak persze olyan épületek, amiket akkor könnyű összekeverni, ha adunk nekik egy kis távolságot, és bizonyos szögből nézzük őket. A Los Angelesben álló Capitol Records világhírű épületét 1956-ban fejezték be és adták át – egy lemezkiadó főhadiszállását rendezték be benne. Ekkor a világ legelső köralakú irodaépülete volt, 46 méter magas és 13 emelet vezet a tetőtérig. A Hotel Budapest, másnéven Körszálló funkciójában is hasonló szerepet töltött be, minden mástól eltérő alakja, kivételesen nyugatias szolgáltatásai vonzották a magyar és nemzetközi hírességeket is. A kor celebritásai jártak szórakozni a lemeztársasághoz is és az 1967-ben átadott, 6 emelettel magasabb, majdnem Floridának nevezett budapesti testvéréhez is.