KÖZÉLET

Karácsony: Nem a kormány támogatja Budapestet, hanem a főváros a kormányt


Miközben a főváros termeli meg a magyar GDP jelentős részét, abból alig részesedik, ráadásul évről évre emelkedő szolidaritási adót kell fizetnie. Erről a főpolgármester beszélt egy mai konferencián. Szerinte, ha a város az államtól nem kap támogatást, nettó befizetőjévé válik a költségvetésnek. Navracsics azt mondta, ha Budapest sikeres, akkor az ország is.

A magyar GDP 38 százalékát Budapest termeli meg, nemzetközi vérkeringésben kell helyt állnia. Erről Karácsony Gergely beszélt az Egyensúly Intézet rendezvényén. A főpolgármester szerint az állam és a főváros viszonya befolyásolja azt, hogy Budapest stabil pillére legyen a gazdaság szerkezetének.

„A főváros működési bevételei nincsenek egy súlycsoportban a kiadásaival”

– fogalmazott. 2018-ban, az előző városvezetés utolsó évében az állami normatívákon keresztül a kormány finanszírozta Budapest működését, de emellett működött a visszaosztás is, vagyis 5 milliárd forint szolidaritási adót kellett fizetni a városnak, az állami kézbe került oktatási intézmények miatt. 2019-ben ez az összeg 10 milliárd forint volt, idén pedig 58 milliárd forintra emelkedett.

„Ha minden így marad, és nem lesz több állami támogatás, akkor nettó befizetője leszünk a költségvetésnek. Nem a kormány támogatja Budapestet, hanem a főváros a kormányt”

– mondta Karácsony. Míg az energiaválság, infláció idején a központi költségvetés tavaly – 2018-hoz képest – 60 százalékkal több adót szedett be, addig a fővárosi adóemelés mértékének növekedése csak 10 százalék körül mozgott.

Míg a főváros a GDP 38 százalékát termeli meg, addig csak annak fél százalékával gazdálkodhat. Amióta Karácsony a főpolgármester, ez az adat 30 százalékkal csökkent. Szerinte Budapestről nem lehet beszélni az agglomeráció nélkül. A fővárosban 1 millió 600 ezer munkahely van, 800 ezer itt élőnek van aktív állása, de az itt dolgozók fele nem budapesti lakos.

„Ráadásul minden Budapesten megtett kilométer felét nem budapesti lakos teszi meg” – tette hozzá.

Fotó: Berecz Valter / Képszerkesztőség

Beszélt arról is, hogy 2020-as adat szerint jelenleg 1 millió 750 ezer 216 polgára van a fővárosnak. Csökkent az itt élők száma, Pest megyei településeken pedig 10 százalékkal többen élnek.

„Több embert nem bírnak el a Pest megyei települések, lassan kitehetik a megtelt táblát”

– mondta Karácsony. A városból való kiköltözés okai között említette, hogy az agglomerációban olcsóbbak az ingatlanárak, és sokan azért választanak új lakóhelyet, mert természetes környezetben szeretnének élni.

Ezért a fővárosban csökkenteni kell a lakhatás költségeit, a város tervei szerint lakásügynökséget indítanak, és növelni kell a zöldfelületek számát.

A Budapesti Mobilitási terv szerint 2030-ig el kell érni, hogy a fővárosi közlekedés 50 százalékát a tömegközlekedés tegye ki, és 20 százalékra csökkenjen az autóforgalom.

Emellett a főváros 2030-ig 6-ról 7 négyzetméterre növelné az egy főre jutó zöldfelületek nagyságát. Budapest klímasemlegességét 2050-re tervezik, Klímaügynökséget hoznak létre, mellyel támogatják az itt élők lakásának energiahatékonyságát.

Fotó: Barta Bálint / Képszerkesztőség

 

Karácsony szerint lakásépítésekre van szükség, amelyet elsősorban az állami kézben lévő vasúti területeken valósulhatnak meg.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a konferencián arról beszélt, hogy a keleti országrészről nyugatra költöznek az emberek és a nagyvárosokból sokan az agglomerációban keresnek új otthont maguknak. Budapestről azt mondta: ha a főváros sikeres, akkor az ország is. 

Nézze meg a Karácsony Gergely előadásáról készült videót: