Visszavásárolnák a közműveket, 27 ezer lámpatestet cserélnének – Karácsony Gergely főpolgármester a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) eseményén felvázolta, milyen terveik vannak, hogy Budapest túlélje az energiaválságot és közben a klímacélkitűzéseit is teljesíteni tudja.
A főpolgármester arról tartott sajtótájékoztatót, hogy milyen rövidtávú intézkedésekkel és hosszútávú tervekkel készül a főváros.
„Túl kell élnünk valahogy ezt az időszakot, de fel kell készülnünk a jövőre is” – kezdte a főpolgármester.
A zöld átállást, amit, mint mondta, egyébként is meg kellene csinálni, most fel kell gyorsítaniuk.
Karácsony emlékeztetett: a 2019-ben hivatalba lépett városvezetés első intézkedései között volt, hogy klímavészhelyzetet hirdetett, ami „nem egy kommunikációs blöff volt", mert jól látszik, hogy ebből az erkölcsi alapvetésből egy csomó közpolitikai intézkedésük következett.
Elfogadták a város klímastratégiáját, amiben vállalták, hogy 2030-ra 40 százalékos kibocsátáscsökkentést érnek el az üvegházhatású gázok kapcsán. A tervet azért is kell felgyorsítaniuk, mert Budapest tavaly áprilisban bekerült az Európai Bizottság kiemelt programjába, a 100 klímasemleges város közé.
2022 júniusában megkezdték a felkészülést, megtartották az első budapesti energiacsúcsot, elfogadtak egy energiacsomagot is, és 2022 októberében megkezdték az intézkedéseket is, amelynek egyik legfontosabb kérdése az energiabeszerzés volt.
Karácsony szerint már korán világossá vált, hogy abban a beszerzési logikában, amiben az önkormányzatok az utóbbi évtizedekben az energiát beszerezték, irgalmatlan árakat kellett volna fizetniük, mert a kereskedők minden kockázatot az önkormányzatok nyakába akartak varrni.
Ezért egy új energiabeszerzési módszert kellett kitalálni, amivel ezt a kockázatot lecserélték egy másikra: arra spekuláltak, hogy az energiaárak csökkeni fognak. „Valójában nem volt mozgásterünk, mert a közvilágítás esetében például 2021-ben nagyjából 4 milliárdos volt a villanyszámlánk, 2022 szeptemberében a közbeszerzésen aztán már 50 milliárdos ajánlatot kaptunk. Nyilvánvalóan ennyi pénzt nem lehet kifizetni” – mondta Karácsony.
A három nagy energiafogyasztónál, azaz a BKV-nál, a Vízműveknél és a közvilágításnál kialakítottak egy napi vételezési rutint, és így tudták valamelyest a csökkenő energiaárak pozitív hatását érvényesíteni a beszerzésben.
2022 negyedik negyedévében ezzel a beszerzési módszertannal körülbelül 3 milliárd forintot tudtak megtakarítani.
A költségek így is majdnem háromszorosára: 5 milliárdról 15 milliárdra növekedtek.
Ha úgy kötöttük volna meg a szerződéseket, ahogy az elmúlt évtizedekben, akkor a főváros most már fizetésképtelen lenne, az egészen biztos
- mondta Karácsony.
Tekintsünk a jövőbe
„Miközben nézünk a lábunk elé, hogy ne essünk hanyatt, nézünk előre is” – folytatta a főpolgármester, hozzátéve: próbálnak az energiakrízisből megerősödve kijönni, és felgyorsítani azokat a törekvéseiket, amik az energiafüggetlenséghez és klímasemlegességhez vezetnek.
Az energiaterv, amit a Fővárosi Közgyűlés tavaly augusztus végén elfogadott, nagyon ambiciózus. A közszolgáltatások említett energiafüggetlenségét például 2030-ig szeretnék megvalósítani: elérni azt, hogy a fővárosi önkormányzat közműcégei annyi energiát használjanak fel, amit meg is tudnak termelni.
A legegyszerűbb, legalább műszaki szempontból, a közvilágítás korszerűsítése.
A teljes közvilágítási park korszerűsítése, LED-esítés, harmadára csökkentené a budapesti közvilágítás energiaigényét. A főváros 2024-ig
21700 lámpatestet szeretne lecserélni,
2025-től aztán banki finanszírozással vinnék végig ezt a programot. Az egésznek 29 milliárd forintos beruházási igénye lenne, ami a főváros számításai szerint 10 év alatt megtérülne.
A következő terület a: víz és csatorna ágazat.
Az ezzel kapcsolatos terv kivitelezésének fontos része, hogy nem adnák át az egyébként szinte teljes mértékben fővárosi tulajdonban lévő vízműveket az állami szektornak, sőt, még a 9-re lapot húznának, és a 25 százalékos, nem fővárosi, kisebbségi tulajdont is visszavásárolnák. Ez 18 milliárd forintot jelent.
Szerintük az ágazatban rengeteg energiatartalék van még, és stratégiailag fontos lenne, hogy egy kézben legyen.
És hogy miben van ez a tartalék? Karácsony szerint a csatornahőben, szennyvízhőben, biogázban.
Egyesített közművek
Karácsony szerint a főváros egyik legfontosabb lépése az volt, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb strukturális reformját hajtották végre a közszolgáltatásokban azzal, hogy a német Stadtwerke mintájára létrehozták a Budapesti Közművek Zrt.-t – öt fővárosi cég összevonásával (Főtáv, FKF, FŐKERT, BTI és FŐKÉTÜSZ). Ennek az egyik oka a költséghatékonyság és az integrált szemlélet.
Karácsony azt mondta, további hulladékégetőben és szélerőművekben gondolkodnak, valamint előkészítés alatt áll a geotermikus energia behozatala is a távhőszolgáltatásban.
A zöldközlekedés egyre több áramot termel, de a klímakrízis miatt a tömegközlekedésre is áldozni kell: a BKV még a válság előtt rengeteg energiahatékonysági beruházást hajtott végre: például napelemrendszereket szerzett be, és javította a nagy buszgarázsok fűtési rendszerét is. Emellett az elmúlt 30 év legnagyobb járműparkfejlesztését hajtották végre, ami
3-4 százalékkal csökkenti az üzemanyagigényt.
A klímacélok elérésében nagy segítség Karácsony szerint Budapest szolártérképe, amin bárki megnézheti, hogy a háza mennyi potenciális napenergiával rendelkezik. A budapesti tetőkön ugyanis két paksi atomerőmű teljesítményének megfelelő energiát meg lehetne termelni.
Nagyon elkötelezettek
Karácsony szerint a főváros vezetése tele van tervekkel, amiknek a megvalósításához nyilván forrásokra lesz szükségük. Ezt nehezíti, hogy egyszerre vannak egy energia- és egy finanszírozási válságban.
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes néhány nappal ezelőtt, április 13-án beszélt arról, hogy rendkívüli megszorításokra szorul a fővárosi vezetés, mert már a nyár közepére fizetésképtelenné válhat az önkormányzat.
Kiss sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt évek gazdasági adatait. Miközben a működési adatok elmondása szerint szinte változatlanok 2019 óta (2019-ben 236,7, 2020-ban 215,2 milliárd, 2021-ben 236 milliárd, 2022-ben pedig 268,4 milliárd forintot bevétele volt a fővárosnak), a kiadások évről évre nőttek, a 2019-es 216,4 milliárdról 2022-ben 295 milliárd forintra.
A működési kiadások növekedésének főbb tényezői a szolidaritási hozzájárulás, a bérek növekedése és a közösségi közlekedés kiadásainak növekedése voltak. Mint magyarázta, ha a 25 milliárd forintos mínuszt átlépik, nem tudják tovább finanszírozni a feladatokat, azaz csődbe jut Budapest, márpedig a jelenlegi cash-flow adatok szerint júniusban 32,1, júliusban 52,6, augusztusban pedig 76,1 milliárd forint hiányozhat a főváros bankszámlájáról.
Kiss arról is beszélt, hogy a kormányzati szereplők, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselői
semmilyen hajlandóságot nem mutattak a megoldásra.
Karácsony Gergely főpolgármester arra kérte Kisst, állítson össze egy túlélőprogramot, ezek első bejelentéseit tette meg most a főpolgármester-helyettes. Kiss Ambrus egyébként már idén év elején, februárban elkezdte csepegtetni, hogy bajok lehetnek. Egy közgyűlés előtti háttérbeszélgetésén a Népszava beszámolója szerint már akkor azt mondta, az önkormányzat folyószámlaegyenlege hétmilliárd forint mínuszon áll.
Csukott fülek, riogatás
Kiss februárban még azt mondta, március közepén az első iparűzési adóelőleg megérkezésekor kicsit fellélegezhetnek, de májusra ismét mínuszba csúszhatnak.
Úgy tűnik, a fellélegzés eddig tartott.
A főpolgármester egyébként Kiss elmondása szerint két tabut határozott meg előzetesen: a közszolgáltatások jelenlegi szintjét fenn kell tartani, és a béreket ki kell fizetni. „Minden más kérdés nyitott” – mondta akkor Kiss. (A Fidesz budapesti szervezete erre úgy reagált, szerintük ez csak a szokásos riogatás a főváros baloldali vezetésétől.)
Karácsony már 2022 szeptemberében, szintén a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) gödöllői konferenciáján arról beszélt, hogy nem tudja, 2023-at hogyan élik túl, de túlélik, ha beledöglenek is. Mint magyarázta, ha ezt az évet túléli az önkormányzati rendszer, szerinte bármit kibír. A főpolgármester akkor azt is megjegyezte, áprilisi országgyűlési választás óta egyedül Navracsics Tiborral találkozott a magyar kormányból, ami jól jelzi szerinte, hogy az önkormányzat mennyire tekinti partnernek a fővárost.
Tarlós-éra
Mint ismert, Tarlós István korábbi főpolgármester távozása után, 2020 elején 186,2 milliárd forint volt a főváros számláján, 2023 januárjában azonban már csupán 10,1 milliárd forint.
Karácsony Gergely elődje a városvezetői feladatok átadása után egy 2020-ban készült rádióinterjúban elmondta, hogy 200 milliárd forinttal adta át a főváros kasszáját: 160 milliárd forintot hagyott ott értékpapírokban és 40 milliárd forintot pedig készpénzben.
A jelenlegi városvezetés azonban már akkor jelezte, hogy a koronavírus-járvány okozta válság idején közel négyszer annyi önkormányzati adót kellett befizetniük, mint a Tarlós István előző főpolgármester vezette fővárosi önkormányzatnak.
Karácsony akkor közzétett egy grafikont is Facebook-oldalán, mely a fővárosi költségvetési kapcsolatokból származó működési források és elvonások egyenlegéről tájékoztat. A grafikon szerint 2018-ban ez az egyenleg 17,6 milliárd forint volt, 2019-ben 12,7, 2020-ban mínusz 787 millió és 2021-ben mínusz 6,4 milliárd forint.