Milyen állat tojik az ausztráloknak, hogyan zsarolnak csokitojást a jelmezes finnek, és mi köze a húsvéthoz a norvég kriminek? Szokatlan hagyományok a nagyvilágból.
1. Az ausztrálok lecserélték a húsvéti nyulat
Kezdjük a sort a világ túloldalán. Ahogy nálunk, úgy sokáig a kenguruk földjén is a húsvéti nyúl tojta a tojást, azonban az aranyosnak tűnő állat a hétköznapokon nagyon sok gondot okozott a helyi termőföldeken, ugyanis kártevőként pusztította a termést. A helyzet odáig fajult, hogy egy 1991-ben indult kampánynak köszönhetően a húsvéti nyúlból húsvéti macrotis lett – és ugyan a macrotis is nyúlféle, de legalább erszényes, gondolhatták a helyiek. A kampány olyan jól sikerült, hogy a csokoládégyárak is alkalmazkodtak a helyzethez, és csokinyúl helyett már erszényes csokimacrotist dobnak ilyenkor piacra, amivel egyébként nagyban segítik a veszélyeztetett faj helyzetét.
2. A norvégok már száz éve krimit néznek
Európa északi részén a tradicionális dolgok mellett van egy roppant fura és szórakoztató szokás is. Az nem meglepő, hogy az otthonokban ilyenkor előkerülnek a tavaszi függönyök és a húsvéti díszek, és az sem, hogy az asztalokra olyan hagyományos ételek kerülnek, mint a sonka, a tojás, a csirke, és persze az elmaradhatatlan bárány, amit nagyon sokféleképpen készítenek el. Ennél viszont furább és tán viccesebb szokás Norvégiában a húsvéti krimi. Náluk már a nagycsütörtök is munkaszüneti nap, és a legtöbb család erre az időre hétvégi házakba és síközpontokba költözik, ott töltik az ünnepeket, a közszolgálati tévé pedig már 1923 óta, vagyis pontosan száz éve (és ma már szinte minden helyi tévécsatorna) évről évre új, többrészes húsvéti krimit vetít ilyenkor. Az ehhez képest már mellékes, hogy a norvég húsvéti szokások közé tartozik a síelés közbeni minél szebb barnulás is.
3. A finnek halloweeneset játszanak
Észak-Európában maradva: a finnek nem vesződnek azon, hogy náluk nem halloween van, hanem... ők húsvétkor öltöznek túlvilági lényeknek és boszorkányoknak, úgy járják a környéket csokitojásért, apróbb ajándékokért, kéregetnek az utcán, és aki útjukba kerül, azt tollakkal ékesített barka-, vagy fűzfaágakkal megcsapkodják, majd szerencsét és egészséget kívánnak neki. Az ország nyugati részén húsvét vasárnap máglyákat gyújtanak, a skandináv hiedelem szerint ezzel riasztják el a kóbor szellemeket és boszorkányokat.
4. A franciák nagyon nagyban gondolkodnak
A franciaországi Haux-ben ugyancsak a tojással kapcsolódik össze a húsvét: itt nem festik, hanem omlettet készítenek belőle. A legenda szerint ugyanis, amikor Napóleon a hadseregével Dél-Franciaországon masírozott keresztül, megállt egy kisvárosban, és omlettet evett. Ez a kisváros Haux volt, és a hadvezérnek annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a város lakóinak: reggelre szolgáltassák be háztáji tyúktojásaikat, és készítsenek egy óriási omlettet a hadsereg számára. Azóta a város főterén minden évben több mint 4500 tojásból készül omlett, amivel körülbelül ezer ember lakik jól.
5. Az amerikaiak versenyt csinálnak belőle
Természetesen a tengerentúlon is nagy az ünneplés. Az USA fővárosában, Washingtonban 140 éve hagyomány, hogy húsvéthétfőn a Fehér Ház kertjében tojásgurító versenyt rendeznek. A játékot több ezer ember figyeli a helyszínen, és nem kezdődhet el anélkül, hogy ne lenne jelen egy embernagyságú húsvéti nyúl, ami a tojások forrásának szerepére és szüntelen, kedélyes integetésre szerződik. Magán a versenyen egyébként gyerekek hosszú fakanalakkal gurítják A-ból B-be a hímestojásokat, a rajtot pedig hagyományosan az elnök indítja sípszóval – Amerika első embere a first ladyvel együtt a rendezvény házigazdája is egyben, közösen mesét mondanak a gyerekeknek, de cirkusz és élőzene is szórakoztatja a húsvéti látogatókat.