Egy 23 éves lányt gázoltak halálra február 19, vasárnap virradóra. A főpolgármester egyeztetésre hívta a Főpolgármesteri Hivatalba a rendőrfőkapitányt.
Karácsony Gergely főpolgármester és Terdik Tamás vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya az egyeztetésen egyetértett abban, hogy nullára kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát. „A mai találkozónkon áttekintettük, milyen lépések szükségesek a fővárosi közlekedésbiztonság erősítéséhez.
Ebben én a zéró tolerancia elvét vallom:
több lépésben igenis elérhető cél, hogy senki ne halljon meg közúti balesetben Budapesten.” - mondta a főpolgármester.
És hogy mit kell és lehet tenni? Karácsony és Terdik azt mondják, mivel a balesetek súlyosságának elsődleges tényezője a sebesség, a gyorshajtás, aminek minden jel szerint szerepe volt a hétvégi tragédiában is, ennek megelőzésére és szankcionálására is alkalmas, éjjel-nappal működő sebességmérő kamerarendszert kellene kiépíteni.
Mint az Énbudapestemnek Karácsony Gergely elmondta, ebben az elsődleges feladat a rendőrségé, de van teendője a fővárosi közútkezelőnek is. "Közöttük az együttműködést felgyorsítjuk."
A főpolgármester lapunknak azt mondta, elkészítették a fővárosi közlekedésbiztonsági stratégiát, azon városfejlesztési lépések sorozatát, amelyekkel a közúti biztonság erősíthető. „Megkezdtük ennek a stratégiának a szakmai egyeztetését, legutóbb többek között az Autóklubbal is tárgyaltunk róla. A véleményüket figyelembe vesszük, és ennek alapján
a stratégiát már ezen a héten nyilvánosságra hozzuk,
hogy elkezdhessük – a párbeszéden alapuló városvezetés elveinek megfelelően - a szélesebb körű társadalmi egyeztetést. Az így véglegesülő közlekedésbiztonsági lépések végrehajtását kiemelt prioritásnak tekintem.”
Senki ne halhasson meg
Egy 23 éves lány életét vesztette, amikor február 19-én, vasárnap virradóra egy autó villamosmegállóba sodródott a Harminckettesek terénél. A téren található dohánybolt kameráinak a felvétele szerint két másik fiatal nagyjából másfél méterre várakozott a lánytól, az autó mögöttük vágódott az üvegfalnak. A videó tanúsága szerint
a két fiatal élete is csak centiken múlott.
A rendőrség később közölte, hogy egy 41 éves, olasz állampolgárságú sofőr vezette autót. A rendőrök halálos közúti baleset gondatlan okozásának gyanújával hallgatták ki a férfit.
Az eset után Karácsony Gergely arról írt (új ablakban nyílik meg)a Facebook-oldalán, hogy azonnali egyeztetéseket kezdeményezett a rendőrfőkapitánnyal, hogy közös intézkedési tervet dolgozzanak ki a halálos gázolások visszaszorítására. Budapesten, írta már akkor Karácsony, nullára kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát.
„Tudom, a fiatal lány életét sajnos ez nem hozza vissza, de nem tudok annál fontosabb célt, mint hogy felelős és okos lépésekkel elérjük: senki ne haljon meg közúti balesetben Budapesten” – jegyezte meg a polgármester.
Az ügyben (új ablakban nyílik meg)megszólalt Vitézy Dávid, volt közlekedési államtitkár is, aki a városi utak bekamerázása mellett érvelt. Vitézy egy New York-i példát hozott fel, miszerint a New Yorkban kihelyezett sebességmérő kamerák egy korábbi politikai alku nyomán csak munkanap reggel 6 és este 22 óra között mérhettek sebességet.
Vtézy szerint mivel az autósok ezt tudták, sokkal jobban betartották a sebességhatárokat olyankor, amikor mértek a kamerák. A gyorshajtásból eredő halálos balesetek közel 60 százaléka éjjel és hétvégén történt New Yorkban.
„Az adatok nyomán módosultak a szabályok: tavaly nyár óta 24 órában és mindennap működik mind a 2000 db sebességmérő kamera New York városában. Látható, hogy
a kamerák a sebességtúllépés ellen kiválóan működő eszközök.”
Vitézy azt mondja, ha a kamerák telepítése túl nagy beruházás lenne a rendőrségnek, akkor az önkormányzatok vagy az egyes lakóközösségek megfinanszírozhatnának számukra olyan kamerákat, amik akár sebességet mérnek, akár csak a szabálytalan kanyarodást, buszsáv-használatot, megállást rögzítik és a rendőrség rendszereibe bekötve automatizált bírságot állítanak ki a rendszám alapján.
Intézkedések szükségesek
A főpolgármester 2020-ban már javaslatot tett egy közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv kidolgozására, amit a megnövekedett autóforgalom, a közlekedésből fakadó légszennyezés, a közterületek minőségének és a zöldfelületek mennyiségének csökkenése indokolt. A közlekedésben résztvevők biztonsága, a súlyos sérüléses, és különösen a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentése alapvető közérdek.
A 2020 év eleji előterjesztés arról írt, hogy a budapesti közúti személyi sérüléses balesetek száma az elmúlt években emelkedést mutatott. A balesetszám növekedése, magyarázzák,
összefüggésben van az élénkülő gazdasági teljesítményből adódó közjóléti növekedéssel,
ami növeli a motorizációs szintet, tehát egyre több közúti gépjármű vesz részt a forgalomban, a járművezetők pedig egyre nagyobb mértékben – többször és nagyobb távolságra – veszik igénybe a személygépjárművet napi helyváltoztatásuk során.
Az előterjesztés közlekedésbiztonsági oktatási és szemléletformálási intézkedéseket is javasolt.
Ahogy a Telex anno megírta, a forgalomcsillapítási koncepció elég nagy vihart kavart. A főpolgármester közlekedéspolitikáért felelős első számú embere, Balogh Samu kabinetfőnök akkor (új ablakban nyílik meg)azt mondta, „2021-ben, amíg tartanak a nagy forgalomkorlátozással járó nagyberuházások, már biztos nem várható újabb forgalomcsillapítás.”
Akkor úgy tűnt, a koncepció 2022-re készül el. A 2021-es év volt az, amikor is elkezdődött a Blaha Lujza tér, a Lánchíd, a pesti Duna-part felújítása, de olyan kisebb rekonstrukciók is zajlottak, mint az újpesti Rózsa utca, a rákospalotai Deák utca vagy az újbudai Péterhegyi út korszerűsítése, de folyamatosan végezték a M3 felújítását is, ami miatt a pótlóbuszok elárasztották az útvonalat.
A (új ablakban nyílik meg)Telex cikke szerint egyébként a forgalom növekedéséhez az is kellett, hogy azt a pénzt, amit a budapestiek a karanténidőszakban nem tudtak elkölteni, 2021 első felében autóvásárlásra költsék. Az év első öt hónapjában 63 575 új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, 2602-vel, azaz 4 százalékkal többet, mint 2019 hasonló időszakában. A Waze navigációs alkalmazás számai alapján 2021. június közepén körülbelül pont kétezer fővel, azaz 10 százalékkal használták többen az alkalmazást és értelemszerűen az autójukat, mint 2019. június közepén.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)ebben a cikkünkben írtuk, 2021-ben tovább nőtt a forgalom Budapest útjain a 2020-as adatokhoz képest. A GPS-es adatok szerint az átlagos utazási idő napi 2 perccel nőtt.
A célok eléréséhez az előterjesztés szerint általános sebességcsökkentésre és forgalomcsillapításra van szükség. A 2020 elején összerakott előterjesztés javasolja, hogy a lakott területen belül lévő fő- és tömegközlekedési utakon
a sebességet egységesen 50 km/h-ra csökkentsék.
A közúti balesetek gyakorisága és kimenetelük súlyossága,- fogalmaz a szöveg -, tovább csökkenthető a mellékúthálózat esetében a 30 km/h, a lakópihenő övezetekben 20 km/h maximális sebesség alkalmazásával.
Soproni Tamás terézvárosi polgármester tavaly nyáron jelentette be, hogy a kerület minden utcáján, ahol nem jár BKK-járat, 30-as sebességkorlátozást vezetnek be, amit fizikai korlátokkal is biztosítanak.
A kerület polgármestere Graz példáját hozta fel, ahol (új ablakban nyílik meg)a G7 cikke szerint a városi sebességkorlátozások 1992-es szigorítása (Európában elsőként szánták rá magukat) eleinte nagy ellenállásba ütközött, ám egy kétéves teszt végén
a lakosság már inkább a változtatások mellé állt.
Kezdetben a súlyos kimenetelű esetek 25 százalékos visszaesése volt mérhető, a karambolok, gázolások 80 százaléka pedig a város úthálózatának azon 20 százalékán történt, ahol a gépkocsiknak az 50-es korlátozást kellett betartaniuk, magyarázza a lap.
A BKK egyébként 2022 óta a WAZE-felhasználók által bejelentett adatokat is folyamatosan figyeli. Ezeket figyelembe véve közölték Budapest baleseti adatait is. A Waze felhasználók a legkevesebb balesetet január 9-én, április 18-án, december 24-én és december 31-én jelentették, a legtöbbet pedig április 8-án, szeptember 1-én, szeptember 15-én és szeptember 26-án. A legtöbb nagyobb baleset szabad szemmel is jól látható módon a Budaörsi úton, a Soroksári úton, az Üllői úton, a Ferihegyi gyorsforgalmi úton, a Róbert Károly körúton történt.
Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság egykori elnöke, Kiss Csaba több mint 10 évvel ezelőtt
a traffipaxok kihelyezésben látta a megoldást,
ami szintén közelebb vihet minket ahhoz, milyen megoldásokban gondolkodhat a rendőrfőkapitány. „Nekem nagyon tetszik az, hogy Franciaországban több ezer traffipaxot kihelyeztek, amivel – az autósok kezdeti felháborodása ellenére - elérték, hogy jelentősen csökkent a halálos balesetek száma” – magyarázta (új ablakban nyílik meg)az egykori Origónak. „Egy jól kihelyezett traffipax pár hét alatt behozza az árát.”