Egy 23 éves lányt gázoltak halálra február 19, vasárnap virradóra. A főpolgármester egyeztetésre hívta a Főpolgármesteri Hivatalba a rendőrfőkapitányt.
Karácsony Gergely főpolgármester és Terdik Tamás vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya az egyeztetésen egyetértett abban, hogy nullára kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát. „A mai találkozónkon áttekintettük, milyen lépések szükségesek a fővárosi közlekedésbiztonság erősítéséhez.
Ebben én a zéró tolerancia elvét vallom:
több lépésben igenis elérhető cél, hogy senki ne halljon meg közúti balesetben Budapesten.” - mondta a főpolgármester.
És hogy mit kell és lehet tenni? Karácsony és Terdik azt mondják, mivel a balesetek súlyosságának elsődleges tényezője a sebesség, a gyorshajtás, aminek minden jel szerint szerepe volt a hétvégi tragédiában is, ennek megelőzésére és szankcionálására is alkalmas, éjjel-nappal működő sebességmérő kamerarendszert kellene kiépíteni.
Mint az Énbudapestemnek Karácsony Gergely elmondta, ebben az elsődleges feladat a rendőrségé, de van teendője a fővárosi közútkezelőnek is. "Közöttük az együttműködést felgyorsítjuk."
A főpolgármester lapunknak azt mondta, elkészítették a fővárosi közlekedésbiztonsági stratégiát, azon városfejlesztési lépések sorozatát, amelyekkel a közúti biztonság erősíthető. „Megkezdtük ennek a stratégiának a szakmai egyeztetését, legutóbb többek között az Autóklubbal is tárgyaltunk róla. A véleményüket figyelembe vesszük, és ennek alapján
a stratégiát már ezen a héten nyilvánosságra hozzuk,
hogy elkezdhessük – a párbeszéden alapuló városvezetés elveinek megfelelően - a szélesebb körű társadalmi egyeztetést. Az így véglegesülő közlekedésbiztonsági lépések végrehajtását kiemelt prioritásnak tekintem.”
Senki ne halhasson meg
Egy 23 éves lány életét vesztette, amikor február 19-én, vasárnap virradóra egy autó villamosmegállóba sodródott a Harminckettesek terénél. A téren található dohánybolt kameráinak a felvétele szerint két másik fiatal nagyjából másfél méterre várakozott a lánytól, az autó mögöttük vágódott az üvegfalnak. A videó tanúsága szerint
a két fiatal élete is csak centiken múlott.
A rendőrség később közölte, hogy egy 41 éves, olasz állampolgárságú sofőr vezette autót. A rendőrök halálos közúti baleset gondatlan okozásának gyanújával hallgatták ki a férfit.
Az eset után Karácsony Gergely arról írt a Facebook-oldalán, hogy azonnali egyeztetéseket kezdeményezett a rendőrfőkapitánnyal, hogy közös intézkedési tervet dolgozzanak ki a halálos gázolások visszaszorítására. Budapesten, írta már akkor Karácsony, nullára kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát.
„Tudom, a fiatal lány életét sajnos ez nem hozza vissza, de nem tudok annál fontosabb célt, mint hogy felelős és okos lépésekkel elérjük: senki ne haljon meg közúti balesetben Budapesten” – jegyezte meg a polgármester.
Az ügyben megszólalt Vitézy Dávid, volt közlekedési államtitkár is, aki a városi utak bekamerázása mellett érvelt. Vitézy egy New York-i példát hozott fel, miszerint a New Yorkban kihelyezett sebességmérő kamerák egy korábbi politikai alku nyomán csak munkanap reggel 6 és este 22 óra között mérhettek sebességet.
Vtézy szerint mivel az autósok ezt tudták, sokkal jobban betartották a sebességhatárokat olyankor, amikor mértek a kamerák. A gyorshajtásból eredő halálos balesetek közel 60 százaléka éjjel és hétvégén történt New Yorkban.
„Az adatok nyomán módosultak a szabályok: tavaly nyár óta 24 órában és mindennap működik mind a 2000 db sebességmérő kamera New York városában. Látható, hogy
a kamerák a sebességtúllépés ellen kiválóan működő eszközök.”
Vitézy azt mondja, ha a kamerák telepítése túl nagy beruházás lenne a rendőrségnek, akkor az önkormányzatok vagy az egyes lakóközösségek megfinanszírozhatnának számukra olyan kamerákat, amik akár sebességet mérnek, akár csak a szabálytalan kanyarodást, buszsáv-használatot, megállást rögzítik és a rendőrség rendszereibe bekötve automatizált bírságot állítanak ki a rendszám alapján.
Intézkedések szükségesek
A főpolgármester 2020-ban már javaslatot tett egy közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv kidolgozására, amit a megnövekedett autóforgalom, a közlekedésből fakadó légszennyezés, a közterületek minőségének és a zöldfelületek mennyiségének csökkenése indokolt. A közlekedésben résztvevők biztonsága, a súlyos sérüléses, és különösen a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentése alapvető közérdek.
A 2020 év eleji előterjesztés arról írt, hogy a budapesti közúti személyi sérüléses balesetek száma az elmúlt években emelkedést mutatott. A balesetszám növekedése, magyarázzák,
összefüggésben van az élénkülő gazdasági teljesítményből adódó közjóléti növekedéssel,
ami növeli a motorizációs szintet, tehát egyre több közúti gépjármű vesz részt a forgalomban, a járművezetők pedig egyre nagyobb mértékben – többször és nagyobb távolságra – veszik igénybe a személygépjárművet napi helyváltoztatásuk során.
Az előterjesztés közlekedésbiztonsági oktatási és szemléletformálási intézkedéseket is javasolt.
Ahogy a Telex anno megírta, a forgalomcsillapítási koncepció elég nagy vihart kavart. A főpolgármester közlekedéspolitikáért felelős első számú embere, Balogh Samu kabinetfőnök akkor azt mondta, „2021-ben, amíg tartanak a nagy forgalomkorlátozással járó nagyberuházások, már biztos nem várható újabb forgalomcsillapítás.”
Akkor úgy tűnt, a koncepció 2022-re készül el. A 2021-es év volt az, amikor is elkezdődött a Blaha Lujza tér, a Lánchíd, a pesti Duna-part felújítása, de olyan kisebb rekonstrukciók is zajlottak, mint az újpesti Rózsa utca, a rákospalotai Deák utca vagy az újbudai Péterhegyi út korszerűsítése, de folyamatosan végezték a M3 felújítását is, ami miatt a pótlóbuszok elárasztották az útvonalat.
A Telex cikke szerint egyébként a forgalom növekedéséhez az is kellett, hogy azt a pénzt, amit a budapestiek a karanténidőszakban nem tudtak elkölteni, 2021 első felében autóvásárlásra költsék. Az év első öt hónapjában 63 575 új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, 2602-vel, azaz 4 százalékkal többet, mint 2019 hasonló időszakában. A Waze navigációs alkalmazás számai alapján 2021. június közepén körülbelül pont kétezer fővel, azaz 10 százalékkal használták többen az alkalmazást és értelemszerűen az autójukat, mint 2019. június közepén.
Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, 2021-ben tovább nőtt a forgalom Budapest útjain a 2020-as adatokhoz képest. A GPS-es adatok szerint az átlagos utazási idő napi 2 perccel nőtt.
A célok eléréséhez az előterjesztés szerint általános sebességcsökkentésre és forgalomcsillapításra van szükség. A 2020 elején összerakott előterjesztés javasolja, hogy a lakott területen belül lévő fő- és tömegközlekedési utakon
a sebességet egységesen 50 km/h-ra csökkentsék.
A közúti balesetek gyakorisága és kimenetelük súlyossága,- fogalmaz a szöveg -, tovább csökkenthető a mellékúthálózat esetében a 30 km/h, a lakópihenő övezetekben 20 km/h maximális sebesség alkalmazásával.
Soproni Tamás terézvárosi polgármester tavaly nyáron jelentette be, hogy a kerület minden utcáján, ahol nem jár BKK-járat, 30-as sebességkorlátozást vezetnek be, amit fizikai korlátokkal is biztosítanak.
A kerület polgármestere Graz példáját hozta fel, ahol a G7 cikke szerint a városi sebességkorlátozások 1992-es szigorítása (Európában elsőként szánták rá magukat) eleinte nagy ellenállásba ütközött, ám egy kétéves teszt végén
a lakosság már inkább a változtatások mellé állt.
Kezdetben a súlyos kimenetelű esetek 25 százalékos visszaesése volt mérhető, a karambolok, gázolások 80 százaléka pedig a város úthálózatának azon 20 százalékán történt, ahol a gépkocsiknak az 50-es korlátozást kellett betartaniuk, magyarázza a lap.
A BKK egyébként 2022 óta a WAZE-felhasználók által bejelentett adatokat is folyamatosan figyeli. Ezeket figyelembe véve közölték Budapest baleseti adatait is. A Waze felhasználók a legkevesebb balesetet január 9-én, április 18-án, december 24-én és december 31-én jelentették, a legtöbbet pedig április 8-án, szeptember 1-én, szeptember 15-én és szeptember 26-án. A legtöbb nagyobb baleset szabad szemmel is jól látható módon a Budaörsi úton, a Soroksári úton, az Üllői úton, a Ferihegyi gyorsforgalmi úton, a Róbert Károly körúton történt.
Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság egykori elnöke, Kiss Csaba több mint 10 évvel ezelőtt
a traffipaxok kihelyezésben látta a megoldást,
ami szintén közelebb vihet minket ahhoz, milyen megoldásokban gondolkodhat a rendőrfőkapitány. „Nekem nagyon tetszik az, hogy Franciaországban több ezer traffipaxot kihelyeztek, amivel – az autósok kezdeti felháborodása ellenére - elérték, hogy jelentősen csökkent a halálos balesetek száma” – magyarázta az egykori Origónak. „Egy jól kihelyezett traffipax pár hét alatt behozza az árát.”