Mennyi kapualj őrzi az első randik végén elcsattant csókok emlékét, és hány pár andalgott a hangulatos fasorokban? De van itt várkastélyt építő vőlegény és botrányos szerelmi történetet is.
Az első csók emléke…
Tapasztalt városjárók talán már ismerik az egyik leghíresebb alternatív emléktáblát a Rumbach Sebestyén utcában. A felirat szerint ebben a kapualjban csókolta meg egymást először Ubul és Dodó sok-sok évvel ezelőtt, 1999 decemberében. A szemmagasság feletti kis táblácskát a 10. házassági évfordulóra állíttatta a férj.
Sikeres ismerkedés?
Nem tudjuk, mi lett a történet vége, de ha táblát állítottak az akciónak, akkor talán boldogan élnek a mai napig… Ugyanis a Korong utcában 2015 januárjában történteknek emléket állító felirat szerint itt szólította le Ákos Mónit.
Egy közös élet emléke
Évtizedeken keresztül hozzátartozott a Pasarét térhez és a környéken lakók mindennapjaihoz a kedves házaspár – Aranka néni és Béla bácsi – virágboltja. Amikor tavaly télen, 89 éves korában, 9 évvel Aranka után elhunyt Patz Béla is, a helyiekben felmerült az ötlet, hogy szeretnének nekik emléket állítani. Így került a térre a Kolodko Mihály által megformázott miniszobruk.
Szoknyapecér lovag
A 19. század celebje volt Lovag Freystadtler Jenő pasa, aki imádta a nőket, a lóversenyeket és a vívást. Miután 1892-ben apja halálával mesés vagyont örökölt, semmi nem tartotta vissza, hogy szenvedélyeinek hódoljon. Ám a városi legendák szerint egyetlen egy nő volt, aki iránt igaz szerelmet érzett – a nála évtizedekkel fiatalabb Jákó Amália színésznő, akinek több bérpalotát is építtetett és ajándékozott. Az egyik a Gutenberg téren, a másik a Királyi Pál utcában áll. És könnyedén felismerhetők, mivel nagyon lenge ruhába öltözött nőalakok díszítik a homlokzatokat. Az idős és a háború után elszegényedett lovagot azonban egykori szeretője végül a háza kapuján se engedte be, csak csekély összegű járadékot fizetett neki, írja Kordos Szabolcs Budapest titkai című könyvében.
Várkastély a szerelemnek
A Stefánia út mögötti villanegyedben áll a város egyik legérdekesebb épülete – ránézésre olyan, mint egy tornyos, középkori várkastély. A lovagvárat László Fülöp Elek építette 1897–1898-ban, a legenda cukozmázas változata szerint a festő szerelme, a Lucy Madeleine Guinness – igen, az a sörös Guiness-család – szüleit akarta meggyőzni, hogy elég tehetős ahhoz, hogy elvegye a lányt. ám a valóság feltehetően inkább az, hogy a már megkötött házasságnak hála tudta a festő felépíteni a tornyos, négy műtermet is magába foglaló neogótikus villát.
+1 Hűséges várakozás
A Thököly úti, távolba tekintő nőszobor legendája az egyik legszomorúbb szerelmi történet. A friss házas férjet a világháborúba behívták katonának, felesége pedig a teraszról kinézve várta haza – a halálhírek ellenére is hitt a visszatértében. A történet szerint a spanyolnáthában megbetegedő asszony a férj megérkezése előtt egy nappal halt meg, az összetört szívű özvegy pedig emlékének emelte a szobrot. De hogy mi a valóság, az kiderül Ágoston Dániel budapesti legendákat összegyűjtő cikkéből.
