A Budapesthez tartozó fürdők és strandok vendégforgalma felpörgött a járvány után. A bulizó, fürdőző turisták többsége viszont mintha nem tért volna vissza a bulinegyedbe. Kétrészes cikksorozatunk első része.
A tavalyi év a visszatérést jelentette a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. számára: a társaság hosszú, nehézségekkel teli időszakok után tavaly végre sikeres évet zárt, írták meg az Énbudapestem érdeklődésére. Válaszukból kiderült, a hozzájuk tartozó fürdők és strandok vendégforgalma megközelítette a koronavírus-járvány előtti helyzetet, a vendégköltés pedig több esetben meg is haladta a 2019-es szintet. A társaság adózás utáni várható eredménye 2022-ben 2,4 milliárd forint lesz. Ehhez az kellett, hogy – mint írták – az éves vendégforgalom lényegesen magasabb legyen tervezettnél.
A társaság tavalyi vendégforgalma csaknem 80, az árbevétel pedig 90 százaléka volt 2019-es évinek. A nyári szezonban egyes fürdőknél ráadásul nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták az akkori szintet. A 2021-es eredményekhez képest a látogatók száma tavaly 208 százalékos volt, a bevételi oldalon pedig 250 százalékos növekedést mutatott. A budapesti fürdőknek és strandoknak nemcsak a nyári szezonban ment ilyen jól, hanem az év végi ünnepek alatt, sőt 2023 első hetében is.
„A külföldi és a hazai látogatószám egyaránt kiemelkedő volt. Az összvendégszámot tekintve 2022 decemberében 123,6 százalékos növekedés volt 2021 azonos időszakához képest. Az új év első 7-10 napja is hasonlóan alakult. A külföldről érkező vendégek száma továbbra is kiemelkedő, a nemzetközi megoszlás a korábbi időszakokhoz képest nem változott jelentősen” – tudta meg az Énbudapestem.
A történelmi fürdőket továbbra is döntően külföldiek látogatják: a vendégek aránya átlagosan 80-20 százalék a külföldiek javára. A többi fürdőben és strandokon viszont a magyar vendégkör dominál.
A fürdők nemcsak a főváros, hanem az egész ország meghatározó turisztikai látványosságai közé tartoznak, az idelátogatók számára szinte kihagyhatatlanok, nincs olyan top sights lista, amin ne szerepelnének. A szakértők várakozásai alapján 2023-ban, tette hozzá a társaság, a gazdasági nehézségek mellett is a turizmus további növekedésére lehet számítani.
„Társaságunk 2022-ben megközelítőleg elérte a 2019-es évi szintet, ezt szeretnénk ebben az esztendőben is legalább megtartani, a tervezett árbevételünk pedig reményeink szerint meghaladja a 2019. évi szintet.”
Ahhoz képest, hogy a budapesti fürdők újra pörögnek, és a Turisztikai Ügynökség is arról számolt be, hogy Budapest felülmúlta a 2019-es eredményeket, a főváros, azon belül is a bulinegyed szinte kietlennek tűnt, legalábbis a korábbi évekhez képest.
Ahogy az imént is írtuk,
nincs olyan, Budapest látnivalóit soroló lista, amin a történelmi fürdők ne szerepelnének kiemelt helyen, és nincs ez másképp a brit legénybúcsúkat szervező cégek honlapjain sem.
A gokart, a lövészet és a buborék foci mellett elsők között ajánlja a Stag Company. Mint írják, a bulizás előtt is kiváló, mert megtisztulva, felfrissülve lehet ezekből távozni. Hozzáteszik továbbá, hogy a fürdőzés római hagyomány, márpedig kik ők, hogy ezzel a hagyománnyal vitatkozzanak.
A StagHeaven, ami Kelet Párizsaként hivatkozik a magyar fővárosra, azt írja, hogy itt jól megél egymás mellett klasszikus kultúra és a tempósabb, modern élet, és a fürdős partikat ajánlja, amikkel szerintük tuti le lehet nyűgözni egy vőlegényt. A Last Night of Freedom is arra bíztat mindenkit, menjenek el egy fürdőbe. A fürdőzést ráadásul rögtön a harmadik programként ajánlják a kocsmatúra és a terepjárós városi keringés után.
A svájci székhelyű Pissup Tours is, ami 2001 óta szervez külföldi legénybúcsúkat, azt írja, hogy nincs jobb méregtelenítés egy gyógyfürdőzésnél.
Az Énbudapestem ezért megkeresett néhány szórakozóhelyet, legénybúcsús britekre szakosodott utazásszervezőcéget, kocsmát, néhány, a brit legénybúcsúsok számára kihagyhatatlan programajánlatként hirdetett szolgáltatót, hogy mennyire helyesek a megérzéseink. Vajon lehetséges, hogy miközben a fővárosi fürdők újra tömve vannak, a buliturizmusnak leáldozott? Amíg a válaszaik beérkeznek, tekintsük át, miről is van szó, hogyan alakult ki a szórakozónegyed a belvárosban.
A hetedik kerület a saját honlapján, a bulinegyed történetét összefoglaló cikkében azt írja,
az első fecske, a Kertész utcában 2001-ben nyíló Szimpla még csak ártatlan alternatív kávézóként indult.
A következő években aztán nemcsak több, hasonló jellegű állandó hely nyílt, hanem trendszerűvé vált a gyakorlat, hogy egyes helyek kibérelnek a nyári szezonra egy-egy üresen álló társasházat, amiben szórakozóhelyet üzemeltetnek. Így születtek meg a romkocsmák, amik – sietnek megjegyezni – valójában a Kelet-Berlin hasonló helyeiből merített inspirációt.
Maga a Szimpla kert is csak 2004 nyarára találta csak meg a végleges Kazinczy utcai helyét. A végéhez közelített a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság, fellendült a turizmus, amit az olcsó fapados repülők és az alternatív, a szállodáknál elérhetőbb árú szálláshelyek, azaz az Airbnb-s szállások csak még jobban felpörgettek.
Alig néhány évnek kellett eltelnie, és a Király utca és környéke lett a főváros legmenőbb környéke, a Dohány–Király–Akácfa utcák, illetve Károly körút által határolt területen végül kialakult, amit a köznyelv csak bulinegyed hív.
A hetedik kerület honlapja még egy nagyon fontos, a bulinegyed kialakulásához elkerülhetetlen mozzanatot megemlít: a fideszes Vattamány Zsolt vezette önkormányzat egy 2013 eleji testületi ülésen rendeletbe iktatta, hogy a Rákóczi út, Erzsébet körút, Király utca, Károly körút által határolt területen mindenféle korlátozás nélkül nyitva tarthatnak a szórakozóhelyek. Az önkormányzat a rendelet szimbolikus következményének tartja, hogy 2017-ben az utolsó kerületen kívüli óriás, az Instant is elhagyta korábbi terézvárosi helyét, hogy egyesülhessen az Akácfa utcában a már önmagában sem kicsi Fogasházzal.
Kimondva-kimondatlanul az volt minden környékbeli kerületi önkormányzat érdeke, hogy ez az egész őrület Belső-Erzsébetvárosra korlátozódjon, és másoknak ne kelljen érdemben foglalkozniuk a bulizó tömegek okozta problémákkal
– nyilatkozta a Telexnek az egyik belső kerület polgármestere azzal kapcsolatban, hogy miért nem foglalkozott senki évekig érdemben a bulinegyeddel. Vattamány kapta meg tehát, fogalmaz a lap, azt a nem túl hízelgő feladatot, hogy a kerülete legyen az éjszakai élet központja, hogy a többi fideszes önkormányzatnak ne kelljen ezzel foglalkoznia.
A helyzet olyan bizarrul festett, ahogy az Átlátszó egy 2017-es cikkében frappánsan megjegyezte, mintha szerepet cseréltek volna a politikai felek: az országszerte rendpárti Fidesz hagyja burjánzani a mulató negyedet, miközben a helyi baloldal és az egyszem LMP-s képviselő a szigorításért küzd. A cikk azt is hozzáteszi, hogy azért a Fidesz holdudvarához tartozó vállalkozók is fel-feltünedeztek.
Matolcsy György jegybankelnök fiának barátjaként is ismert Száraz István Black Swan néven nyitott koktélozót, ők szintén Matolcsy Györgyék köréhez sorolják Mudura Sándort is, akinek érdekeltségében a Doboz üzemel – bár maga hely akkor még emirátusi kézben volt –, ahogy Fidesz-közeli vállalkozók közé sorolják a Pekli-fivéreket is, akik az UdvarRomnak, a Füge Udvarnak és az Extrának otthont adó ingatlan tulajdonosai.
Miközben egyre-másra nyíltak a szórakozóhelyek és turistaitatók, és szerveződtek a legénybúcsúsokra specializálódott kocsmatúrák, a környékről szép lassan eltűntek azok a helyek, amikkel a szórakozónegyed indult: eltűntek a romkocsmák.
Ahogy a Telex egy gigacikkben megírta, a 2011-es West-Balkán-tragédia és Vizoviczki László diszkócézár 2012-es letartóztatása, és a Hajógyári-szigeten található klubközpont széthullása is kellett ahhoz, hogy a bulinegyed kialakulhasson.
Mint azt a lap is emlékeztet, a foghíjtelkeken, kihasználatlan romházakban létrehozott romkocsmák új lendületet adtak a VI. és VII. kerületi éjszakai életnek, a 2010-es évekre a pesti éjszakai élet központjai lettek.
A bulinegyed akkor kapcsolt végképp nagyobb fokozatra, amikor megjelentek a brit legénybúcsús csapatok, akik – ahogy Olt Gergely városszociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a Magyar Narancsnak fogalmazott, csak
részei voltak egy nagyobb jelenségnek, amit alkoholturizmusnak hívnak.
Ahogy a cikk írta, 2018-ban Magyarországon körülbelül fél tucat cég szervezett külföldi turistáknak legénybúcsúkat. Kuglics Linda, a StagHeaven vezetője meg is erősítette nekik, hogy sok a brit a Pestre érkező legénybúcsúzók között. Mint azt Kuglics is elmondta, a program, bár bőven lehetett volna választani temérdek lehetőség közül, nem volt bonyolult, a legénybúcsús turistákat transzferrel vitték a reptérről a szállodába vagy az airbnb-lakásba, ahonnan rögtön indulhatott is a pub crawl, vagyis a kocsmatúra. Ilyenkor a turisták egyik kocsmából vonultak a másikba, ameddig csak bírták. Budapestet, tette hozzá a svájci székhelyű Pissup Tours képviselője, a jó hangulata, olcsósága és könnyű elérhetősége tette ideális desztinációvá, de Prágával már akkor sem versenyezhetett.
Érdekes, hogy a G7 egy 2018 júliusi cikkében már arról írt, hogy bár a korábbi hasonló rangsorokban rendszeresen elől végzett, egy aktuális felmérés szerint Budapest nem került be a tíz legjobb legény és leánybúcsú helyszín köze, és a Narancs cikkében Kuglics is már arról beszélt, úgy látja, némi visszaesés tapasztalható a legénybúcsú-turisták számát tekintve.
Ahogy a G7 írta, a felmérés során olyan legény- és leánybúcsú szempontjából kiemelkedően fontos tényezőket vizsgáltak, mint a koktélok és a sör ára, a szállás, a taxizás illetve a tömegközlekedés költsége, az olcsó bárok, éttermek és kocsmák sűrűsége a belvárosban, valamint az időjárás április és augusztus között. Budapest pedig nem versenyezhetett például Lisszabonnal. Kuglics mindezt azzal egészítette ki, hogy 2018-ban már Budapest sem számított olyan olcsónak, mint korábban, így sokan inkább elmennek Prágába vagy Vilniusba, ahol hasonló lehetőségek várják őket.
A napi.hu egyik tavaly nyári cikke szerint Budapest ennek ellenére tartotta magát, a cikkben hivatkozott kutatás szerint a hetedik legnépszerűbb legénybúcsú-célpont volt, azonban – ahogy a lap is megjegyezte – azon kívül, hogy baromi olcsó, rengeteg kényelmesebb és jobb szolgáltatásokkal bíró város közül választhatnak már bulizni vágyók. A listát Prága vezette.
A cikk arra is választ adott, hogy ennek ellenére miért érzik a budapestiek mégis úgy, hogy megszállják a külföldiek a bulinegyedet: hát azért, mert – ahogy az előzmények alapján sejthető is –
koncentráltan kell ivós és egyéb játékokat folytatnia
a legénybúcsúsoknak: mindössze 0,63 hely jut egy négyzetkilométerre, vagyis kevés helyen vannak sokan – szemben például Prágával, ahol 1,6 partihely jut négyzetkilométerre. A listán kiugró a 3. és 4. helyezett Párizs és Barcelona, ahol 5,6 és 6,26 szórakozóhely is található négyzetkilométerenként.
2017 júniusában aztán végleg elfogyott a helyiek türelme, egy lakossági fórumot követően hosszú levélben, pontokba szedve több kérdést is megfogalmaztak az önkormányzatnak közbiztonságról, a zajmérésről, hangszigetelésről, szemétről, nyilvános vécékről, illetve annak hiányáról, és mint annak idején a 24.hu beszámolt, javaslatokat is tettek, hogyan lehetne számukra élhetőbb a VII. kerület. Az elégedetlen helyi lakosokat Élhető Erzsébetváros (ÉE) Facebook-csoport a Vattamány-féle kerületvezetés alatt olyannyira megerősödött, hogy mozgalommá szerveződött, és még képviselőt is tudott az önkormányzatba juttatni.
A 2019-es önkormányzati választások után a 7. kerületben a DK-s Niedermüller Péter lett a polgármester, aki kampányban nem meglepő módon azt ígérte, leszámol a bulinegyeddel, és egy kulturális negyedet alakít ki. A polgármester szintén a Telexnek adott, legfrissebb, 2023 januári interjújában arról beszélt, ha akarná se tudná megszüntetni, felszámolni és sóval behinteni a bulinegyedet. Niedermüller arra számít, hogy a probléma megoldása egy darabig még el fog húzódni. A kulturális negyedről szóló program sem halad valami gyorsan, mert nem áll elég tőke rendelkezésükre. De mi van, ha probléma megoldása közelebb van, mint bárki gondolná, mi van,
ha Budapest egyszerűen nem lesz elég vonzó már?
Az első szög, ha úgy tetszik, mindettől függetlenül mégis bekerült a bulinegyed koporsójába azzal, hogy mostanra a külvárosba került egy csomó olyan hely, amely miatt – mint ebben a cikkünkben írtuk – tényleges irigység fogja el a környező országok lakóit, és ahova a fiatalok többsége bulizni jár. Ott a hányattatott sorsú Dürer Kert új helyszíne a Hengermalom úton. Ott a Park, amely az egyik legnagyobb koncerthelyszín a fővárosban, nem messze onnan pedig ott az Arzenál, amely a legnagyobb hatású technoklub a fővárosban. De Csepelen is nyílt két új hely, az Enter és a Playground, amelyek szintén az elektronikus zene frontját erősítik a Csepelművek területén.