Az elmúlt évek egyik legszerethetőbb köztéri projektje, ami egy kicsit még jobb hellyé tette Budapestet. De hol vannak, és hogyan kerültek a köztéri pianínók – jelenleg három – a városba? Ki volt a leghíresebb zenész, aki játszott rajtuk? Milyen közösségformáló erejük van? Egy kávé mellett faggattuk ki a BudapestPiano ötletgazdáját és mindenes menedzserét, Demeter Marcit.
Az ember azt gondolná, biztos egy zenész áll egy ilyen projekt mögött. Igaz ez?
Nem, nem tudok zongorázni. Tanultam ugyan, valamikor általános iskolás koromban fél évig, de mindenkinek jobb, hogy az nem folytatódott. Szóval csak megtetszett az ötlet, és gondoltam, megcsinálom. A világ számos pontján állnak kint köztéri zongorák, én 2019-ben a római reptéren pötyögtem egyen, és akkor döntöttem el, hogy belevágok itthon egy hasonló projektbe, ez lett a BudapestPiano.
Mennyire van távol a civil szakmád a zenészélettől?
Amennyire csak lehet, ugyanis pénzügyi elemző vagyok, cégfelvásárlással foglalkozom egy amerikai multinál. Ez teljesen más, mint a zeneipar vagy a művészet, semmi közöm a hazai zenei élethez sem, legalábbis 2021-ig nem volt. Mostanra viszont a civil munkám mellett másodállássá nőtte ki magát a projekt.
Mikor került ki az első zongora? Milyen volt belevágni, milyen volt a fogadtatása?
2021. december 4. óta volt kint az első pianínó, akkor úgy gondoltam, a karácsonyi szezonban marad csak, de aztán hosszabbítottak január végéig, mert annyira jó volt a fogadtatása. Aztán volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is, akkor Oláh Krisztián avatta fel egy felújítás után, majd átkerült a Keleti pályaudvarra. Ezzel párhuzamosan a II. kerülettel összefogva került áprilisban egy a Fény utcai piacra is, és ugyanekkor került ki egy zongora Budapest Parkba is. A Budapest Park csak nyáron van nyitva, ezért amikor vége lett a szezonnak, akkor az a zongora egy kisebb felújítás után a Fővám téren lelt ideiglenes otthonra. Jelenleg a Keleti, Fény utca és Fővám tér az, ahol játszani tud bárki.
Ha jól sejtem, nem lehet csak úgy bárhová zongorát kitenni, sok mindenre figyelni kell a helyszínek kiválasztásánál, és elég bonyolult az engedélyek beszerzése is. Hogyan lesz az ötletből valóság, kik segítenek neked ebben?
Minden projekt máshogy alakul, a Budapest Parknál és a II. kerületnél egyértelmű, hogy ők támogattak, de az, hogy saját kezdeményezésre köztérre kerüljön ki egy zongora, már bonyolultabb. Amúgy a két említett helyszín és kapcsolat már az első, a Budapest Brand segítségével a Városháza térre kitett zongora kapcsán jött. Az a szerencsém, hogy a Fővám téren a BKV, a Keleti pályaudvaron pedig a MÁV nagyon nyitott és támogató volt. Ráadásul a MÁV-nál már volt korábbi jó tapasztalat is, mert Szegeden és Pécsett is van egy-egy zongora a pályaudvaron. Egyébként mindenhol csupán a helyszínt, meg az engedélyeket adták, minden további teendő és költség az enyém. Nem egyszerű a feladat ilyenkor: szállítás, takarítás, hangolás, felújítás, matricák, social media megjelenések szervezése.
Mivel köztéren áll a zongora, rengetegen játszanak rajta, hétköznapi emberek, influenszerek, zenészek, a hazai zenei élet több nagy művésze. Felelevenítesz pár emlékezetes „koncertet”?
A hazai zenei élet legnagyobb durranása Presser Gábor zongorajátéka volt a Fény utcai piacon tavaly tavasszal. Mondta, hogy ez egy öreg, megkopott szovjet zongora, szóval nem hangverseny minőség, de élvezte, és meg meghallgatta a többi fellépőt is, és végig nagyon-nagyon lelkes volt.
A padlásból játszott egy részletet, aztán aláírta a zongorát, és ami nagyon meglep azóta is, hogy senki nem vitte el a zongorára ragasztott, Presser által aláírt papírlapot.
Szintén tavasszal, a Városháza parkban játszott Oláh Krisztián is, ő azóta is mindig jön, és a Fővám téri zongorát is ő avatta fel.
De nagy dobás volt az első év karácsonyán Buka Péter felbukkanása is, a közel 3 milliós YouTube követőbázissal rendelkező zongorista karácsonyi dalokat játszott, amit azóta 500 ezren megnéztek.
Tavaly, a háború kitörése után érkezett egy ukrán zongorista lány, akit úgy ismertünk meg, hogy a háború elől menekült Pestre, és amikor még nem volt itt saját zongorája, akkor mindig az én zongoráimhoz jött ki játszani.
A közösségimédia-tagek alapján találtunk egymásra, így ismerkedtünk meg, és neki már szerveztünk is egy karácsonyi koncertet a Jedermannba, és hamarosan jön a következő!
Már az első zongorát is te vetted, és te finanszírozod a szállítást, a hangolást és a javítást is. Hogyan lehet támogatni a projektet?
Eddig úgy nézett ki, hogy ha száz forint az egész projekt, akkor abba nagyjából hatvan forintot én raktam be, negyven forint pedig támogatásból jött, de jó lenne ezeket az arányokat megváltoztatni, hogy tovább vihető legyen a BudapestPiano, és ne kelljen lehúzni a rolót. Ennek ellenére nincsenek vállalati támogatók – megkeresés ugyan volt, de ilyet nem szeretnék, ez egy teljesen civil kezdeményezés, és számomra nagyon fontos, hogy az is maradjon.
Ha valakinek tetszik az ötlet, magánszemélyként segíthet egy-két ebéd árával – erre létre is hoztam két támogatói oldalt.
De olyan is előfordul, hogy jelentkezik valaki, és önként, ingyen felhangolja, takarítja, karbantartja a zongorákat, vagy kitesz kottákat. Ami érdekes tapasztalat, hogy leginkább külföldről jön pénzadomány. Azt nem tudom, személy szerint kiktől, de látom a lokációt. Az a tippem, hogy a legtöbbjük turista, nekik van tapasztalatuk már a jelenséggel. És persze nem csak az anyagi támogatás segít, hanem a megosztás is.
És azt tudod, vagy van sejtésed, hogy kik játszanak még a „nagy nevek” mellett a zongorán?
Kórusok, énekkarok előszeretettel adnak minikoncerteket a zongorával, főleg a karácsonyi időszakban gyakori ez. De sokan járnak ki gyakorolni, vagy szoktatni magukat a nagyközönség előtti játékhoz is. A külföldiek, a turisták az Instagram- vagy TikTok-hashtegek alapján többen vannak még, vagy legalábbis őket látom leginkább a megosztásaik alapján. Nyilván ők egy hétfő reggel nem sietnek a munkába, ráérnek leülni játszani. Nálunk nem még ilyen a városban, nem láttak ilyet az itthoni emberek, lehet, hogy emiatt kicsit félénkebbek is. Franciaországban minden vasútállomáson van zongora, de Londonban, Párizsban, Amszterdamban is sok van, bevásárlóközpontban, reptéren, vasútállomáson, buszpályaudvaron, de IKEA-ban is például, és ezt itthon is el tudnám képzelni. Londonban, a híres Harry Potter-vasútállomáson a zongorát maga Elton John avatta fel, játszott rajta, és szignózta is.
Az aláírások, szignók mellett mivel lehet még egy zongorát kicsit felpimpelni?
Például összeállok street art művészekkel, mint 0036mark, az ő matricái vannak két zongorán is. Nagyon cukik, próbált zenei tematikájú matricákat felrakni. És úgy néz ki, hogy az egyik zongora át is lesz festve.
Ha mérleget kéne vonnod, mi lenne a végső ítélet?
Kényelmetlenségeink ugyan vannak, a hideg időjárás veszélyei például, vagy a vandalizmus, mert bőven van sérülés a zongorákon, cigicsikkek nyoma, letört billentyűk, apróbb karcolások, firkák, tagek, de összességében pozitív a tapasztalat a BudapestPinaoval. Az arány 90-10 százalék a pozitív oldal javára. Ha bármikor bármelyik helyszínre kimegyek, akkor vagy épp játszanak a zongorán, vagy tíz percen belül biztos, hogy leül valaki. Amikor ezt látom, akkor tudom, hogy megéri csinálni. Ráadásul kialakult egy baráti társaság is a zongorák körül, a zene összehozott minket.
Van még álomhelyszíned, ahová szeretnél mindenképp zongorát kitenni?
Ez a három zongora most lefoglalja minden szabadidőmet, de természetesen vannak terveim. A repteret szeretném még bevenni, főleg, ha már Liszt Ferenc után kapta a nevét, és ott a szobra is, de ehhez szükség van még nagyobb közösségi támogatásra, úgyhogy egyelőre elmuzsikálunk ezen az alaphangon. A másik álmom, ami ugyan nem helyszín, de jó lenne pár minikoncertet, vagy csak spontán zenéléseket összehozni mai magyar popzenészekkel, együttesekkel, akik néhány dal erejéig szuper hangulatot varázsolnának az utcákra.
@enbudapestem Fővám tér, Budapest #budapest #piano #viral #city #oldman #cute #heartwarming #amazing #foryou #fy #hungary #hungarytiktok ♬ eredeti hang - énbudapestem