Mese Clark Ádámról, aki skót munkásfiúból vált magyar mérnökikonná

Amilyen sok szó esik a Lánchíd kapcsán Széchenyiről, olyan keveset beszélünk Clark Ádámról, pedig Verne Gyula és Lincoln Ábrahám országában ő tényleg az az ember volt, akinek a mai napig jogosan használjuk magyarul a nevét. Clark Ádám sok magyarnál vált magyarabbá.

Hogyan sikerült felkeltenie Széchenyi István figyelmét egy 23 éves fiatal fiúnak? Ezt a történetet itt kell elkezdeni.

Clark Ádám ma valóban túl fiatalnak tűnhetne, de a XIX. századi iparosodó Angliában akkora igény mutatkozott gépészekre és mérnökökre, hogy ő alig volt 14 esztendős, amikor először munkába áll. A kor szokása szerint apja különböző cégekkel kötött szerződést, hogy fia egy bizonyos összeg fejében náluk dolgozhasson, a cégek pedig kötelezettséget vállaltak, hogy a szakma minden területén mind gyakorlati, mind elméleti vonatkozásban Clark Ádámnak megfelelő kiképzést adnak. Munkaideje heti 6 nap, napi 12 óra volt, hosszú éveken át. A szorgalmas és érdeklődő fiú 23 éves korára megbízható szakemberré vált. Az angliai tanulmányútján gyárakba is ellátogató, mérnökökkel is tárgyaló Széchenyi azonnal meglátta benne a zsenit.

 

Anekdoták, amiket kevesen ismernek

A tervező, William Tierney Clark távolmaradása miatt Clark Ádámot bízták a Lánchíd építésének vezetésével. Clark Ádámnak ez több volt egyszerű megbízásnál vagy megélhetésnél. A híd befejezésére már megszerette az országot, megkedvelte az embereket, fő művére pedig joggal volt büszke: az elkészültekor korának leghosszabb függőhídja volt Európában.

Nem meglepő tehát, ha az éppen zajló szabadságharc menetébe is beavatkozott, csak hogy megmentse. A harcok idején az építkezés lelassult, hol az egyik, hol a másik hadviselő fél akarta a majdnem kész hidat átjárhatatlanná tenni, ezzel meghiúsítva az ellenség átvonulását. 1849 májusában a szorult helyzetbe került Hentzi osztrák tábornok akarta felrobbantani a hidat a lehorgonyzó láncok felrobbantásával.

Clark ezt észrevette, azonnal megnyittatta a Lánchíd kamráit és a Dunát összekötő zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette, hogy a betódult vizet a kamrákból már ne lehessen kiszivattyúzni, és így oda már nem lehetett puskaporos hordókat tenni. Hentzi tábornoknak nem maradt más választása, magára a hídra tetette a hordókat, de ezzel csak minimális károkat tudtak okozni az építményben.

1852-ben kapott megbízást az Alagút megépítésére Clark (170 éve, 1853. február 10-én kezdődtek a munkálatok). A korabeli városi legenda szerint az alagútra azért volt szükség, hogy esőben legyen hova betolni a Lánchidat, de az emberek legnagyobb döbbenetére egyszerre két irányból indult meg a fúrás, a meglepetés pedig csak akkor lett még nagyobb, amikor a két furat pontosan a terveknek megfelelő helyen találkozott.

Az elkészült alagutat fakockákkal burkolták, gázlámpákkal világították be, de csak esernyővel volt ajánlatos áthaladni rajta, mert a hegyből szivárgó víz még évekig az átkelők fejére csöpögött, az átkelésért pedig fizetni is kellett.

Azonban mindezek ellenére az Alagút a helyi polgárok büszkeségévé vált – ilyen alkalmatossága akkor még Bécsnek sem volt.

 

A Lánchídon és az Alagúton túl – tíz mérnöknek is sok munka lett volna

• Clark Ádám 1835-ben érkezett először Budapestre Széchenyi István hívására, aki a Vidra nevű kotróhajó összeszerelésével és üzemeltetésével bízta meg. Ez közvetlen előzménye volt annak, hogy az Óbudai Hajógyár létrejöhetett.
• Volt az Országos Közlekedési Bizottság tanácsadója, Széchenyi mellett pedig a Közmunkák Minisztériumának műszaki tanácsosa is.
• Részt vett Pest-Buda ipari és városépítési mérnöki munkáinak megvalósításában, például foglalkozott a pesti rakpart építésével, az első gázvezetékekkel, és megbízták a budai vízvezeték tervezési munkáival is, bár ez utóbbit végül lebontották.
• Gőzhajók szakvéleményezésében vett részt a Duna-Gőzhajózási Társaság megbízásából.
• Neki köszönhetjük az első köztéri szökőkutat és az első pesti sétateret, a mai Szabadság teret.
• Az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy gépeit ő felügyelte, de Széchenyi Himfy nevű vitorlását is ő építette át versenyhajóvá.
• A Lipótmezei Elmegyógyintézet és a Dohány utcai zsinagóga kupolájának kivitelezésében is jelentős részt vállalt.
• Épített klasszicista lakóházat a Dob utcában, de saját villáját is maga tervezte, bár beköltözni már nem tudott.

Clark Ádám tiszteletbeli magyar lett már csak azért is, mert magyar családba nősült be – 1855-ben vette el Áldásy Máriát –, ezután már tényleg mindenki Clark Ádámnak szólította. Magyar nemes is csak azért nem vált belőle, mert skót nemesi címe volt az egyetlen, amit óhazájából meg kívánt tartani. Új családjával Budán telepedett le, a Krisztinavárosban laktak 1866-ban bekövetkezett haláláig.

Életútja és története végül a Kerepesi temetőben, az Áldásy-család sírboltjában fejeződött be.

(Kiemelt illusztráció: Sturm Dániel)