Gyerekek időutazása a reformkorba – új játszóteret avattak a XII. kerületben

Az egyik legcsendesebb budapesti helyen, a Hollósy Simon utcában, épületek közé rejtve nyílt meg egy gyerekeknek szánt időgép, a Reformkori Széchenyi játszótér. Itt új növényzet és a reformkor népszerű ikonográfiai szimbólumai kínálnak nagyszerű lehetőséget a játszva tanulásra. 

Csapó Ádám írása és fotói

Ezekkel a fából készült játékokkal biztosan találkozhatunk az infotainment jegyében újjáépített játszótéren. Láttunk már hasonlót.

A Svábhegyi fogaskerekű vasút 

Széchenyi Ödön ötlete nyomán, a kor technikai csodájaként, Európában harmadikként épült meg a Svábhegyi fogaskerekű vasút. 1874-ben adták át a vonalat, ezzel tovább népszerűsítették a környéket a korábban a rossz utakat gyalogosan vagy saját kocsival leküzdő kirándulók között. Ugyanakkor a hely “benépesítését” is segítették azzal, hogy a Svábhegyet összekötötték előbb az Ecce Homo réttel (mai Városmajor), majd 1890-ben a Széchenyi-heggyel. Most felmászhatunk a mozdonyvezető helyére, ahonnan szinte az egész játszóteret belátni.

Széchenyi Lánchíd

Az éppen felújítás alatt álló hidat nem nagyon kell bemutatni, az ország és a főváros egyik szimbóluma és büszkesége. A Széchenyi Istvánról elnevezett, Pestet és Budát összekötő első kőhídnak természetesen meg kellett jelennie ezen a játszótéren, és úgy alakult, hogy átmenni a játékhídon sem tart rövidebb ideig, mint az igazin. Kipróbáltuk.

Gyerekek időutazása a reformkorba – új játszóteret avattak a XII. kerületben

Kisfaludy Gőzhajó

Széchenyi Istvánhoz köthető az Óbudai Hajógyár megalapítása csakúgy, mint a Balatoni Gőzhajózási Társaság létrejötte. A Kisfaludy teste az előbbiben készült, később szállították a Balatonhoz, ahol 1846-ban bocsátották vízre. Szalontermének berendezése Széchenyi feleségének érdeme volt, ez nyilván a játszótéren már nem köszön vissza, viszont a hajóra fel lehet mászni, kormányozni is lehet, ablakain át pedig a vízbiztonsággal még nem rendelkezők is nyugalommal nézhetnek körül.

Wesselényi, az “árvízi hajós”

A játszótér emléket állít az 1838-as, óriási árvíznek is, amiben báró Wesselényi Miklós hősiesen viselve az ezzel járó megpróbáltatásokat, 5 napon át mentette az embereket a pesti utcákról. Az árvíz után kezdődött meg a rakpart kiépítése és került terítékre a Duna szabályozása, hogy többet ilyen tragédia ne fordulhasson elő. A játszótéren egy libikóka alakjában jelenik meg Wesselényi hajója, ami megfelelő használat mellett kicsit visszaadja a vízen hánykolódó csónak adta “élményeket”.

Kisbér és Kincsem győzelmei

A magyarországi lótenyésztés és lóversenyzés meghonosítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Gyakori angliai látogatásai ihlették az itthon is kidolgozott lóversenyszabályzatot – az első pesti versenyt végül 1827-ben rendezték meg. A játszótéren két lóra is fel lehet pattanni, Kincsem mellett “megülhető” az a Kisbér is (nevét a településről kapta, ahonnan származott), ami az egyetlen magyar ló, ami valaha megnyerte az angol epsomi derby-t, és ami után nemsokkal behúzta a párizsi grand prix-t is.