Mi tesz élhetővé és szerethetővé egy várost? Ha biztonságos, ha minden gyalog vagy bringával is elérhető közelben van, ha vannak parkjai, terei találkozni, ha egészséges a levegője, megfizethető a lakhatás… és ha otthon érezzük benne magunkat. Íme, 8 kreatív ötlet ami bár apróságnak tűnik, mégis sokat dob az otthonosságon és szerethetőségen.
Nem kell mindig nagyon nagy és nagyon drága projektekben gondolkodni (persze azokra is szükség van, sőt, a Blaha vagy a rakpart megváltoztatása nem két perc és pár fillér) ahhoz, hogy a város arcát élhetőbbé és szerethetőbbé formáljuk maguk körül. Vannak olyan kisebb projektek, vagy akár spontán városlakói szokások és gerilla akciók, amelyek nagyon sokat hozzá tudnak tenni ahhoz, hogy Budapest még szerethetőbb hely legyen.
A város legmenőbb buszmegállói
Legtöbbször tipikus városi tereptárgy, funkcionális, szinte észrevétlen, maximum a hirdetések tarkítják. De nem azokat, amiket a Kétfarkú Kutya Párt kezelésbe vett. Országszerte több helyen is építettek és újítottak fel megállókat, mi elsőként a Goldmark utcai nappaliba futottunk bele tavaly télen, ahol kellemesen ropog a tűz, hívogatóan álldogál az olvasós karosszék és még a cica is vágyakozva tekint ki az ablakon. Májusban elkészült egy újabb zseniális darab a Kútvölgyi úton a 155/156-os buszok megállójában, ahol színes-morcos-kétségbeesett LEGO-emberkékkel találkozhatunk. Ráadásul a Kutyapárt az akcióit mindig önkéntesekkel, társadalmi összefogással valósítják meg.
Ingyenes könyvcsere pontok
Nyáron a VII. kerület két pontján – Rózsák tere-Huszár utca és a Dob-Rumbach utcák sarkán – is megjelentek a kék könyvszekrények, amelyek Erzsébetvárosi önkormányzat és a Szabó Ervin Könyvtár összefogásaként kerültek ki. A szekrények mint cserepontok működnek, hozni és vinni is lehet innen olvasnivalót. A kínálat meg az állapot is csak attól függ, mi városlakók mit viszünk, és hogyan bánunk vele, vagyis annyira lesz jó és a miénk, amennyire vigyázunk rá. Február elején a Dob utcai polcokra néztünk rá, itt kapásból találtunk 4-5 könyvet, amit szívesen haza is vittünk volna, mert vagy nagy kedvencünk volt (mint Déry Képzelt riportja), vagy mert ezer éve a várólistánkon van, mint az Észak-Nyugati átjáró.
Üde színfoltok a falakon
Néha csak attól is jobb kedvre derülünk a városban járkálva, ha megpillantunk egy egy kreatív és ötletes street artot. Ilyenek a már-már a városi utcaképhez tartozó 0036Mark matricák, amelyek a budapesti street art új hullámát hozták el a popkultúrával kevert mesefigurák világával. Már sokszor leírtuk, és még fogjuk is, mennyire jó megpillantani gyerekkorunk kedvenc mesehőseit némi abszurd csavarral. De hasonlóan a városi szerethető apróságok közé tartoznak a Szárnyas Doboz matricák is a magyar és angol üzeneteikkel vagy Miss KK nőalakjai.
Kidekorált padok
Csak egyszerű utcabútorok, mégis annyi jelentésük lehet. Mindenkinek megvan a kedvence, a panorámás a Gellért-hegyen, vagy éppen egy olvasgatásra, beszélgetésre alkalmas a park árnyas szegletében. Angolszász területen ugyan nagyobb hagyománya van a kedvenc padokon plakettszerű emléktábla elhelyezésének, de nálunk is akad ilyen, a lokális emlékezetet erősítő kedves gesztusra példa. Sőt, néha színpompásan kidekorált padokra is akadunk parkokban, mint a Városligetben vagy a Feneketlen-tónál.
Sapkás miniszobrok
Kolodko miniszobrai eleve a város egyik legszerethetőbb apróságai, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok a kígyózó sorok, amik egy-egy újonnan kikerülő alkotás előtt állnak. De a budapestiek még ezt a cukiságfaktort is tudják fokozni, amikor telente a rakparti Főkukac, vagy Mekk Mester a Széll Kálmán téren sálat, sapkát kap, hogy meg ne fázzanak.
Virtuális mókák
Ha elkalandozunk kicsit a virtuális térben, ott is sok-sok szerethető budapesti dolog jön szembe velünk. Kutyák BKV-n, boltok előtt várakozva, de van, aki a furcsa városi üzeneteket gyűjti fáradhatatlanul, vagy éppen a klasszikus vonalról a lépcsőházi cementlapokat vagy ajtókat mutatja meg. Külön műfaj a Kék golyó Instagram oldal, ahol különböző nehézségű városi rejtvényeket kell megoldani, kvízszerűen kell bekommentelni, hol is készült az adott kép.
Örökbefogadható zöldterületek
Bár még tart a naptári tél, de a FŐKERT már a tavaszra készül, ugyanis elindult a zöldterület örökbefogadási akciójuk, aminek keretében civilek is beszállhatnak a zöldfelületek fenntartásába. Nincs se balkonod vagy kerted, de szeretnéd, hogy legyen egy „saját” terelőszigeted, növénykazettád, parkrészleted vagy növényládát, ágyásod? Itt a lehetőség.
Ha kezdetben csak egy egészen apró szegletéről is gondoskodik valaki a városnak, és azt a magáénak érzi, akkor hosszú távon is nagyobb eséllyel vesz részt a közösségi költségvetésben vagy bármilyen, a lakosság bevonásával megvalósuló tervezési folyamatban, aminek eredményeként egy olyan városban élhet, aminek alakításakor az ő igényeit, ötleteit is figyelembe vették.
Madáretetők és méhecskehotelek
A városi ökoszisztéma nagyon fontos részei a különböző énekes és egyéb madarak is, de sokuk tragikus módon eltűnőben van. A parkokban, ha nyitott szemmel járunk, észrevehetjük a fák ágai között megbújó sok-sok odút, de telente az etetők is megszaporodnak. A FŐKERT 2020 őszén indult madárodú programja során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) karöltve mintegy 1000 új odút helyezett ki városszerte.
Etetőt pedig akár mi magunk is csinálhatunk, csak figyeljünk rá, hogy ha egyszer már oda szoktak a cinkék, vörösbegyek, őszapók, csuszkák, meggyvágók, zöldikék, verebek és társaik, soha ne hagyjuk üresen. Sőt a hideg téli napokon az itatóért is hálásak lesznek vagy a be nem fagyott fürdőért. Mi meg ha elég türelmesek vagyunk, az ablakból nézhetjük őket – de csak óvatosan, mert hamar madárleső függővé lehet válni. Hasonlóan fontos, hogy a városban is a legapróbb élőlényekre is figyeljünk, hiszen ők alkotják beporzó rovarok legnépesebb csoportját. Pár éve elkezdtek kikerülni szintén a parkokba a méhecskehotelek, amelyek a magányosan élő méheknek és darazsaknak kínál mesterséges bölcsőt.
Szabadtéri kiállítások
Az Anker közben MADHOUSE STREET GALLERY-ként megnyílt kiállításnak több célja is van. A prózaibb és praktikusabb, hogy a bámészkodással kicsit lelassítsák, lehalkítsák a bulinegyed felé áramló tömegeket. Az ennél magasztosabb cél pedig a kortárs képzőművészet közelhozása az utca emberéhez.
A kiállítók között van a csodás papírinstallációról ismert Herbert Anikó HANIKÓ, Szalai Dániel, aki a Novogen csirkés fotóprojektjével lett ismert, de Klement Csaba grafikus és Stark Attila festőművész is egy-egy képe is felbukkan az utcán. A járvány alatt, amikor minden zárva volt, népszerűek voltak az ilyen szabadtéri kiállítások, jó lenne, ha a a városban több is lenne, feldobják az utca hangulatát, és tényleg izgalmas a galériák falain kívül is találkozni a művészekkel.