Mivel csodás időt mondanak a hosszú hétvégére és a természet is elképesztő őszi pompában tobzódik, így ha tehetjük, használjuk ki ezt a hétvégét egy kis barangolásra, legyen az csak pár órácska egy közeli erdőben, vagy egy egynapos túra a környéken.
Naplás-tavi kilátó
Igazi kirándulásnak talán nem neveznénk, de aki egy rövid kikapcsolódásra vágyik, annak csak ajánlani tudjuk, mert szuper hétvégi program a tó – pontosabban Szilas-pataki víztározó – meglátogatása. A bringaút népszerűsége mellett frissen nyílt büfé mosdóval és a hangulatos tóparti padsor ivókúttal is mind hozzájárulnak, hogy minden korosztály számára kellemesen teljen itt az idő.
A tó közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti lápréttel már a 1997 óta természetvédelmi terület, a Budai Tájvédelmi Körzet után ez a környék a főváros második legnagyobb természetvédelmi területe, a maga 150 hektárjával.
Új szenzációja a most nyáron elkészült 22 méteres kilátó, amelyet a Robert Gutowski Architects tervezett.
Megközelítés: Tömegközlekedéssel a 46-os busz tesz le legközelebb, de mehetünk kerékpárral is a Szilas-patak mentén.
Nehézség:10/2. Könnyed, sík terep, kényelmes, széles erdei utakkal.
A kilátóról és környékéről itt írtunk bővebben, ha még olvasnál róla.
Apáthy-szikla és környéke
Az Ördögárok fölé magasodó szikla tökéletes célpont, ha nagyon könnyen megközelíthető, és családdal is végigjárható természetközeli élményt keresünk a hétvégi napokra. A 376 méter magas Látó-hegy főtömbjének látványos sziklaképződménye nevét az egykori terület tulajáról Apáthy Gáborról kapta.
A sziklán végigfutó útvonal a város valószínűleg legromantikusabb padocskájával indul, ahonnan épp rálátunk a városra, és a szemben magasodó János-hegyre. Innen pár lépéssel kint vagyunk a kiugró, már-már az Oroszlánkirályt idéző csupasz kövön, ahonnan 180 fokos panoráma tárul elénk: balra Budapest nyüzsög, jobbra a sárguló erdő. Mivel itt nincs korlát, nagyon figyelünk, senki ne csússzon meg.
A szemfülesek szemben észrevehetik az évek óta bezárva málló híres Lipótmező tömbjét is. Sőt, a hátunk mögött, a hegyen, egy második világháborús lőállást is itt hagyott a történelem vihara.
Ha kigyönyörködtünk magunkat, a kijelölt, immár kerítéssel védett ösvényen sétáljunk tovább, majd beérve az erdőbe a zöld jelzést kövessük. Elhaladunk majd a Kőkapu nevű sziklaképződmény mellett, ha pedig kedvet kaptunk további sétára, nincs messze az Árpád-kilátó sem.
Megközelítés: Alig 30 perc alatt felérhetünk, vagy a 11-es busszal annak végállomásáig, a Nagybányai útig megyünk, és innen követjük a zöld turista jelet, vagy a völgyből, a 61/56-os villamosok Nagyhíd megállójától gyaloglunk a Battai lépcsőn és a zöld jelzésen.
Nehézség: 10/3
Róka-hegyi kőfejtő
Igazi vadnyugati hangulat a város peremén! Egykor Budapest egyik legnagyobb mészkőbányája terült el itt, a 254 méter magas Róka-hegyben, amely a Pilis-hegység legkeletibb röge. A mészkőbánya – amely egészen az 1930-40-es évekig használatban volt – több udvarból áll, mind más-más magasságban helyezkednek el, és látványukban is eltérnek.
Míg a legalsón a színpompás erdő mögül épp csak kikandikálnak a tekintélyt parancsoló sziklák, addig ahogy magasabbra jutunk, úgy válik egyre izgalmasabbá a látvány. A második udvarban, a meredek sziklák ölelésében elővillanó panoráma lenyűgöző.
Ahogy mászunk tovább a medence közepén kiemelkedő szikla mellett, egy izgalmas formájú hévizes barlangüreggel is találkozunk (ahol denevérek szeretnek telelni), majd lassan felérünk a kőfejtő hegy legmagasabb pontjára, ahonnan tényleg lélegzetelállító a panoráma. Szabad szemmel is kivehető egész Budapest.
Megközelítés: Könnyedén megközelíthető tömegközlekedéssel is, szentendrei HÉV Csillaghegy állomásától egy jó 15 perces, másfél kilométeres sétával jutunk fel, az Ürömi, Rókahegyi majd hegymászó utcán, ahonnan aztán a piros háromszög turistajelzést kell követnünk.
Nehézség: 10/7 A talaj sok helyen köves, morzsalékos, a kiépített utakat elhagyni életveszélyes.
A Róka-hegyről és környékéről itt írtunk bővebben, ha még olvasnál róla.
Nagy-Hárs-hegy és a Kaán Károly-kilátó
Ha inkább a Budai-hegyekben kirándulnánk, ideális célpont a Nagy-Hárs-hegy 454 méteres csúcsán álló, négyszintes Kaán Károly-kilátó. Az építmény 1989-ben készült el, a helyén korábban is állt egy fa építmény, ez azonban a 80-as években leomlott.
A séta ide a sárguló őszi erdőn át vezet, kisgyerekkel is sokan sétáltak erre, és időseket is láttunk kirándulni. Az eleinte szolid emelkedő azért pont annyira meredek, hogy szép lassan megizzasszon minden túrázót, főleg, amikor a talaj kissé kövesebbé, sziklásabbá válik. Ennek ellenére nem vészes terep, egy kellemes 35-50 perces gyaloglással fent is vagyunk a kilátónál. Ha felmászunk a kilátó legfelső szintjére, onnan egy teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, egyik irányba az erdő végtelensége, a másik irányba a miniatűrnek ható, folyton nyüzsgő város látványa fogad minket.
A kilátótól a sárga jelzést követve útba ejthetjük a Bátori-barlangot is, ám ez a szakasz nagyon meredek és sziklás, kell a túrabakancs és gyakorlat a biztos haladáshoz. A barlangból amúgy őslénytani és régészeti leleteket is felhoztak, a nevét pedig egy középkori remetéről, Báthory Lászlóról kapta, aki egy ideig ide költözött ki, hogy a barlangban fordítsa le elsőként a Biblia részeit magyarra.
Megközelítés: viszonylag könnyedén elérhető tömegközlekedéssel is, a 22-es buszok, vagy a gyermekvasút Szépjuhászné megállójától a sárga jelzésen induljunk el hegynek fel, átkelve a síneken (A Budai Kertcentrum mellett).
Nehézség: 10/6, főként ha a Bátori-barlangot is útba ejtjük, ide meredek, köves terep vezet le a kilátótól.
A kilátóról és környékéről itt írtunk bővebben, ha még olvasnál róla.
Országos Kéktúra 14. szakasz: Hűvösvölgy-Solymár
Aki szívesen indulna hosszabb túrára, vagy akár azt fontolgatja, nekivág a Kéktúrának is, ez a szakasz tökéletes bemelegítés lehet. Összesen 14,2 kilométert kell megtennünk a Budai hegyekben, és közben nem csak a pecséteket gyűjthetük, de rengeteg izgalmas helyszín mellett is elhaladunk.
A könnyen megközelíthető Hűvösvölgyből indulva könnyen rátalálunk a kék jelzésre, amit végig követnünk kell. A túra érinti a hármashatárhegyi repülőteret, valamint számos II. világháborús katonai sírt is. Valaha erre feküdt Mátyás-király legendás vadaskertje is, ennek emlékét is láthatjuk (reméljünk nem élő vaddisznók képében, akik kissé elszaporodtak most).
A környéken sok-sok terepfutóval is találkozunk, úgy tűnik az Oroszlános szikla környéke nekik is a kedvencük. A beszédes nevű kőtömb egykor egészen olyan volt, mint egy méltóságteljesen ücsörgő nagymacska, mostanra azért jócskán megkopott.
A túra érint két fővárosi kilátót is, elsőként az Árpád-kilátónál szusszanhatunk egyet, ahonnan a Duna távolban tekergő ezüst szalagjára látunk rá, majd némi kaptatóval felérünk a Glucker-kilátóhoz, a Hármashatár-hegyre. (Ahol mellesleg a kéktúra pecsétje is található). Innen már egy könnyedebb ereszkedés vár ránk, még egy pecsétet nyomhatunk a Virágos-nyeregben, majd besétálunk Solymárra, ahonnan a 218-as busz visszahoz minket Budapestre.
Megközelítés: A Hűvösvölgyi villamos végállomástól (56, 61) indul a túra.
Nehézség: 10/6, főként a hossza miatt, a terep végig könnyű, kisebb emelkedőkkel.
+1. Tatabánya, Ranzinger-kilátó
Aki Budapest közeli (1 órára levő) kirándulóhelyet keres, és nem a Dunakanyar irányába indulna, annak jó választás lehet a Gerecse és a Tatabánya fölötti erdők. Az ikonikus Turul-szobor környékéről indulva több választásunk is van, mi elsősorban a kilátót vettük célba, így a Ranzinger Vince tanösvényt követtük.
A névadó egy egykori bányamérnök volt, így hamar érthetővé válik a szokatlan formájú kilátó is. Ugyanis a 30 méter magas szerkezet egy egykori aknatorony, és a kilátó funkció mellett emlékmű is, az 1978-as bányászbalesetben tragikusan elhunyt munkásoknak.
A panoráma innen a környező dombokra nyílik, illetve a távolban a Tatai-tó vize is felcsillan. Lemászva a szédítő magasból még lesétálhatunk a legendákat szülő titokzatos Szelim-lyukhoz is.
A középkorban született véres legendák szerint a Tatárjárás alatt az itt elbújó lakosságra rátalált az ellenség, és egytől egyig megölt mindenkit, aki a barlangban keresett menedéket. Az inkább meséket idéző történet szerint pedig a török hódító, Szelim szultán itt rejtette el kincseit, amit egy halálos leheletű sárkány őriz. Ebből talán annyi igaz, hogy a barlang modern kori feltárásakor valóban találtak nagy mennyiségű széndioxidot.
Megközelítés: Vonattal Tatabánya állomásra, majd a városból kisétálva, az M1-es alatt áthaladva a Turul-lépcső egyenesen felvisz a túra elejéhez.
Nehézség: 10/4