Ez is Budapest – 5 kilátó, ha új távlatokat és meseszép panorámát keresel

Ötletek a késő őszi kalandozáshoz a budai hegyekben.

A budapesti látkép szépségét senkinek sem kell bemutatni, de vajon hogy néz ki a város, ha nem a Citadelláról tekintünk le, hanem kicsit messzebbről és magasabbról? Használjuk ki a késő őszi napsütést, és egy kis túrázással egybekötött szokatlan városnézésre. Mindegyik kilátó viszonylag könnyedén megközelíthető tömegközlekedéssel és hol rövidebb, hol hosszabb sétával, túrával. 

Bartha Dorka írása.

Van abban valami végtelenül megnyugtató, amikor távolról tekintünk le a városra, mindennapjaink nyüzsgő színterére, és egyetlen pillantással át tudjuk fogni a külvárosok lakótelepeit, a Budavári Palotát, a hidak sorát, a Bazilikát, a Citadellát. Mintha egy apró terepasztalon bogarásznánk, mi hol is van, és mit ismerünk fel, mi változott, mióta utoljára láttuk.

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Egy-egy ilyen panorámás kirándulás után máshogy is tekintünk a városra, amikor visszaereszkedünk, kicsit jobban a miénk, kicsit még jobban szeretjük. Bár az időjárás mostanában trükkös lehet, a reggeli köd dél körülre el szokott oszlani annyira, hogy teljes pompájában táruljon elénk pár órára a budapesti panoráma.

Makovecz-kilátó

Egy kicsi, kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb helyszínnel kezdjük – a II. kerületben, a 362 méteres Kis-Hárs-hegy tetején álló csavarodó Makovecz-kilátóval.

Fotó: Bartha Dorka

Az 1977-ben emelt torony tervezője névadója, Makovecz Imre volt, aki harminc akácrönköt felhasználva álmodta meg a különleges formájú építményt, amelyet legutóbb 2018-ban újítottak fel teljesen, így jelenleg már teljesen biztonságos.

Fotó: Bartha Dorka

A kilátás izgalmas – körben pont rálátunk „nagytestvérekre”, a Káan Károly- és Erzsébet-kilátókra, sőt a Hármashatár-hegy jellegzetes adóvevő tornyait is felfedezhetjük. Persze a körpanoráma része a város is, Észak-Buda, a Belváros és a Citadella is feltűnik előttünk.

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

És hogy hogyan jutunk fel ide? A 22-es, 22A és 222-es buszok Szépjuhászné, vagy a Gyermekvasút azonos nevű állomásától, átkelve a parkolón induljunk el Mária-utat mutató, M-betűre hajazó jelzés mentén, vagy a zöld körtúra jelét követve, amíg el nem érünk egy tekintélyesebb elágazódáshoz, ahonnan a sárga háromszög pár perc alatt felvezet a kilátóhoz. Mindössze egy 20-30 perces séta, de máris a természetben vagyunk és a panoráma tényleg elképesztő.

Kaán Károly-kilátó

Ha már az előbb emlegettük a Kaán Károly-kilátót, ez sem maradhat ki a listából. A Nagy-Hárs-hegy 454 méter magasságú csúcsán álló, négyszintes, kő talapzatú, de amúgy fa kilátó 1989-ben készült el, a helyén korábban is állt egy fa építmény, ez azonban a 80-as években leomlott.

Fotó: Bartha Dorka

Ha felmászunk a legfelső szintre, onnan egy teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, egyik irányba az erdő végtelensége, a másik irányba a miniatűrnek ható, folyton nyüzsgő város látványa fogad minket. 

Fotó: Bartha Dorka

A névadóról egy a bejárat melletti tábla is megemlékezik – mint erdőmérnök és  földművelésügyi államtitkár sokat tett a haza erdőkért, értékeik megőrzéséért. Ez is viszonylag könnyedén elérhető tömegközlekedéssel is, a 22-es buszok, vagy a gyermekvasút Szépjuhászné megállójától a sárga jelzésen induljunk el hegynek fel, átkelve a síneken (A Budai Kertcentrum mellett). Az eleinte szolid emelkedő azért pont annyira meredek, hogy szép lassan megizzasszon minden túrázót, főleg amikor a talaj kissé kövesebbé, sziklásabbá válik. Ennek ellenére nem vészes terep, egy kellemes 35-50 perces gyaloglással fent is vagyunk a kilátónál. 

Fotó: Bartha Dorka

Ha pedig már a Makovecz-kilátónál járunk, onnan szintén a sárga jelzést követve átjöhetünk ide, útba ejtve a Bátori-barlangot is. Ám tartsuk észben, hogy barlangtól a kilátóig vezető rövid szakasz nagyon meredek és sziklás, ez már nem a teljesen könnyed túra kategória. 

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Erzsébet-kilátó

Egy igazi klasszikus, természetesen nem maradhat ki a listából: Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján, 527 méteres János-hegyen áll. 1910 őszén adták át a Schulek Frigyes tervezte építményt, amely a maga korában Európa legnagyobb ilyen jellegű kilátója volt. A névadója nem más, mint a magyarok által rajongva szeretett Sisi, azaz Erzsébet királyné, aki 1882-ben járt a hegyen. 

Fotó: Soós Bertalan

A megközelítése könnyű, ha kicsit sétálnánk akkor a Normafához érkező buszok végállomásától egy fél órányira van, de a Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút  János-hegy vagy Virágvölgy vasútállomása is a közelben van. A kilátó felső teraszáról a látvány valóban bámulatos, tiszta időben a látótávolság akár 80 kilométer is lehet. A kanyargó Duna miatt egészen szokatlan, hátsó nézetből látjuk a várost, az Erzsébet híd a Vár mögül bukkan elő, a Parlament szinte szembefordul velünk. Indulás előtt azért pillantsunk rá, hogy nyitva van-e a kilátó, mert tavasszal a járvány miatt egy időre lezárták. 

Guckler Károly-kilátó

Viszonylag új építmény a 495 méter magasan fekvő, II. és III. kerület határában levő Hármashatár-hegyi kilátó, amelyet 2016-ban adtak át. A hegycsúcson a mai napig láthatóak azoknak a légvédelmi ütegállásoknak a betonteknői, melyek egykor Budapest katonai védelmét szolgálták – a kilátó is egy ilyen tájsebre épült rá.

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

A négy méter magas, különleges sokszögű kilátó névadója egy egykori fővárosi erdőmester volt, akinek nagy szerepe volt a 19. századra tarrá vágott, tűzifának elhordott, lecsupaszított budai hegyoldalak újrafásításában. 

Fotó: Bartha Dorka

Itt sem kell autóba szállnunk, ha el akarunk jutni ide, a 137-es busz Hedvig utcai megállójából a Guckler Károly úton, majd ráfordulva az Országos Kéktúra jelzésére egy 30-40 percnyi sétával fel is érünk a kilátóhoz.

Árpád-kilátó

Az Árpád kilátóra akkor figyeltünk fel, amikor a zseniális 1953-as Állami Áruház c. filmben Latabár Kálmán épp itt udvarol és issza a hűsítőjét. A kilátó akkor hangulatos terasszal és vendéglátóhellyel üzemel a filmben, így kíváncsiak lettünk, milyen most a helyszín, még úgy is, hogy sajnos a legutóbbi hírek már arról szólnak, hogy valaki beleépítette a házát a kilátásba…

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

A 376 méter magas Látó-hegyen álló kilátót 1929-ben emelték, népies stílusban, nagyrészt ma is őrzi eredeti formáját. Ez az építmény kicsit kakukktojás, mert nem is igazán torony, és éppen az erdő és a lakott terület határán áll, ennek ellenére a kilátás innen is csodás – nagyrészt a városra látunk rá, félpanorámaként tárul elénk a Duna szalagja a hidakkal és a pesti belvárossal. 

Fotó: Bartha Dorka

A 11-es busz Nagybányai utcai megállójából egy 15 perces séta után már itt is vagyunk, talán ez van a legkönnyebben megközelíthető helyen. Ha pedig még sétálni támad kedvünk, a környékén több turistaút is fut, a kék jelzésen egészen a Guckler Károly-kilátóig felsétálhatunk. 

Ez is Budapest sorozatunkban olyan különleges helyeket mutatunk be, amelyek a fővárosban vannak – néha szinte csak egy karnyújtásnyira vagy pár állomásnyira – mégis szélesebb körben kevésbé ismertek, vagy nem is gondolnánk róluk, hogy ők is „budapestiek”.