Az építményt később viszont simán elbonthatják, egyrészt, mert semmilyen védettséget nem élvez, másrészt, mert a környezete az elhagyatottság miatt állandó rendészeti problémát jelent.
A XIV. kerületi önkormányzat lezárta azt a közbeszerzési eljárást, amelyben a tér gyalogos zónájának átépítéséhez szükséges kiviteli tervek elkészítésére keresett tervezőt, számolt be a Magyar Építők. A tájékoztatóból kiderül, hogy
egyelőre tényleg nem fogják lebontani az egykori forgalomirányító központot, azaz az ikonikus Gombát.
Ahogy a közbeszerzési dokumentációban olvasható, a közterület alakítási programterv eredetileg a forgalomirányító bontásával számolt, azonban az épület a lehetséges jövőbeli hasznosítására való tekintettel „a tervezés során megmaradóként kell figyelembe venni”, azaz mégsem bontják el.
A kerület polgármestere, Rózsa András még 2026 április 15-én mutatta be, az önkormányzat hogyan szeretné megújítani a teret. Mint magyarázta, a tervezés során figyelembe kellett venniük, hogy a tér alatt található kiterjedt közműhálózat található, ami meghatározza, hol és milyen beavatkozásokat lehet megvalósítani, ennek ellenére sikerült szerinte egy átláthatóbb és jobban használható városi környezetet megtervezni, amely segíti a mindennapi közlekedést, ugyanakkor visszaszorítja a nem rendeltetésszerű használatot.
Az önkormányzat és a polgármester közösségi felületein ezt követően is várták a lakók javaslatait, akik nem is voltak restek elmondani a véleményüket. Ahogy ebben a cikkünkben is összefoglaltuk, már a bemutatót követő napokban is többen javasolták, hogy
az egykori forgalomirányító központot inkább újítsák fel, és vagy alakítsanak ki belőle kávézót, vagy költöztessék át oda a rendőröket,
és inkább a mostani közbiztonsági konténert tüntessék el. A Gomba megmentéséért aláírásgyűjtésbe is kezdtek, de létezik a témában külön Facebook-csoport is.
A heves reakciókra reagálva Rózsa májusban már azt mondta, hogy párbeszédet kezdeményeznek a tulajdonos BKV-val, hogy pályázat alapján üzemeltetőt találjanak az épületnek, ezt a 2026 június 26-i ülésén a közgyűlés is megerősítette. Mint az előterjesztésben írják: a lakossági visszajelzéseket is figyelembe véve a Gomba sorsa kapcsán a BKV Zrt. vezetésével közösen pályázatot írnak ki az esetleges hasznosításra.
Az előterjesztésből kiderül, hogy a funkcióját vesztett építményben jelenleg üzemszerűen csak a pinceszinti elektromos berendezések és a földszinti járművezetői mosdó működik azon kívül, hogy a zuglói végállomás utastájékoztató rendszere innen kapja az energiaellátást, maga az épület pedig két FUTÁR-kijelzőt tart, valamint a BKK Zrt. jegyértékesítő automatáinak ad helyet a kalapja alatt, amióta a jegy- és bérletpénztár megszűnt.
Az előterjesztésben emlékeztetnek továbbá, hogy a 2010-es évek második felében a BKK is vizsgálta annak a lehetőségét, hogy egy ügyfélközpont alakítsanak ki benne, ám ez ügyfélszolgálati koncepcióváltás miatt végül nem történt meg. A felújításának becsült költsége
akkor 160-200 millió forint volt, ami azonban elsősorban csak a földszinti területek jelentős renoválását tartalmazta,
az emeleti rész csak esztétikai felújítást kapott volna. Az előterjesztés tanúsága szerint a BKV Zrt. is kereste az épület hasznosításának lehetőségét, azonban szintén eredménytelen volt.
A terület tehát az önkormányzat, az épület viszont a BKV Zrt. tulajdona, és egy 2028. december 31-ig szóló közterület-használati hozzájárulás alapján használhatja – nyilván díjmentesen. Az előterjesztésben arra is kitérnek, hogy ha a pályázat sikertelen lesz, az építményt simán elbonthatják, egyrészt, mert semmilyen védettséget nem élvez, másrészt, mert a környezete az elhagyatottság miatt állandó rendészeti problémát jelent.
A tér gyalogos zónájának átépítéséhez szükséges kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást egyébként nettó 15,55 millió forintos ajánlatával a Via Futura Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nyerte el. A tervezési terület
összesen 4400 négyzetméter, ebből 2850 négyzetméter burkolt felület, míg 1550 négyzetméter zöldfelület.
A Via Futura feladata, foglalta össze a Magyar Építők, a közterület-alakítási programterv alapján a teljes kiviteli tervdokumentáció elkészítése. Ehhez számos szakági munkarész kapcsolódik: geodéziai felmérés és geotechnikai szakvélemény készül, valamint bontási, táj- és kertépítészeti, akadálymentesítési, csapadékvíz-elvezetési és közvilágítási terveket is össze kell állítani. A munka része a közmű-genplán és a szükséges közműtervek elkészítése, valamint a tulajdonosi, kezelői és üzemeltetési lehatárolások meghatározása is.
Kiemelt kép: Kép: Záray Péter/Fortepan 1982.