Számos, már forgalomban nem látható jármű fog két napig utasokat szállítani az október 24-25-i hétvégén a közel 140 éves szentendrei vonalon, amit ma csak H5-ösnek nevezünk és ami ma a legnagyobb forgalmú elővárosi vasútnak számít országos léptékben is.
A budapesti HÉV története 1887. augusztus 7-én indult a mai ráckevei vonal megnyitásával. A hálózat legfontosabb eleme, a szentendrei (ma H5-ös) vonal 1888. augusztus 17-én kezdte meg működését Óbudán. Kezdetben kis gőzmozdonyok vontatták a fapados kocsikat a felszínen, a belső végállomás pedig a mai Bogdáni útnál lévő egykori Filatorigát állomás volt, később a mai Bem József téren. A vonalat 1914-ben villamosították, a végállomás pedig 1937-től már a Margit híd budai hídfőjéhez került. A legnagyobb mérföldkő 1972. december 23-án jött el: a 2-es metró észak-budai szakaszának átadásával a HÉV-et a felszín alá süllyesztették, megnyitva a mai Batthyány téri végállomást.
A járműpark a gőzösök után a Ganz és Rába acélvázas motorkocsijaival, majd az NDK-s M IX típusokkal fejlődött. (Ezt „M kilencesnek" kell mondani; a HÉV-járműveket ugyanis úgy „katalogizáltálk", hogy a betűjelzés a jármű fajtáját – M=motorkocsi; L=mozdony (lokomotív); P=pótkocsi –, az utána következő római szám pedig az újabb és újabb járművek érkeztével növekedett.) Ma a vonal forgalmát kizárólag a 70-es, 80-as években az NDK-ban gyártott, robusztus és jellegzetes zöld M XA (itt az az „A" betű azt jelzi, hogy átalakított „M tízes") típusú szerelvények bonyolítják le, amelyek cseréje régóta napirenden van.
A jelenlegi tenderkiírás szerint a szerelvények 120 méter hosszúak lesznek, és egyenként legalább 600 utas kényelmes szállítására képesek. Az első új szerelvények a tervek szerint legkésőbb 2029 végén vagy 2030-tól kezdenek majd forgalomba állni, elsőként éppen a H5-ös szentendrei vonalon.
Miért fontos a H5-ös vonal?
A szentendrei H5-ös HÉV Magyarország legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amely munkanapokon átlagosan 90 000 és 95 000 közötti napi utasszámot produkál, ezzel megelőzve a legnagyobb fővonali MÁV-vonalakat is. Ez az intenzív elővárosi ingázás éves szinten több mint 26 000 000 utazást jelent az évtizedek óta ismert és használt zöld szerelvényeken. A teljes budapesti HÉV-hálózatot vizsgálva a szentendrei vonal egymagában a teljes utasforgalom csaknem 43 százalékát teszi ki, amelyet a csúcsidőszakokban 4 és 8 perc közötti követési idővel, 6 kocsis szerelvényekkel szolgálnak ki.
Október 24-25-én HÉV-hétvégét rendeznek a H5-ös vonalon
Két napon keresztül olyan különleges és veterán járművek is forgalomba állnak, amelyekkel a mindennapokban már nem lehet találkozni. Újra utasokat visz többek között az ACSEV motorkocsi, a MIX/A szerelvény és az LVII-esekből, valamint PXV-kocsikból összeállított szerelvény. Forgalomba áll egy MX nagyegység, és feltűnik a BCmot 390 motorkocsi is. A programhoz egy klasszikus Faros Ikarus is csatlakozik, amely Budapest–Szentendre–Skanzen–Visegrád útvonalon közlekedik.
Szentendrén közben a HÉV és a vasút történetének további járműveit is bemutatják: Utasellátó étkezőkocsi, Nagybobó, M44-es, M31-es és több különleges HÉV-jármű lesz kiállítva. Előzetes regisztrációval a szentendrei kocsiszín is bejárható lesz, és keskeny nyomközű hajtánypálya is várja az érdeklődőket.
A különjáratokra 1000, illetve 1500 forintos jegyek válthatók, az MX szerelvényen a normál díjszabás érvényes.