A 2026 augusztus 14-i, pénteki sajtótájékoztatón a Wekerle Sándor lakásépítési program kapcsán arról beszélt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, hogy a kormány szeretné újjáéleszteni a Diákváros projektjét. Mivel egy ideje már nem lehetett hallani róla, felelevenítettük a legfontosabb tudnivalókat.
A Diákváros jelenleg egy mesterterv, azaz
egy nagyvonalú városszerkezeti terv elkészüléséig jutott.
A konkrét épületek és a konkrét közterületek tervezéséig már nem jutott el a beruházás, mert megjöttek a kínai egyetemvárosnak a tervei. „Gyakorlatilag addig jutott el a Diákváros, ahol most a Rákosrendező tart” – (új ablakban nyílik meg)magyarázta a miniszter.
Mint Vitézy elmondta, a korábbi kormány a beruházást leállította, a telket kijátszotta a kínai Fudan egyetemet fenntartó alapítványnak, ám az ezt követő tiltakozás hatására elállt a kínai egyetem felhúzásától, a telkeket viszont továbbra is egy közérdekű vagyonkezelő alapítványban hagyta.
Miután viszont a vagyonkezelőt a kormány augusztus végével fölszámolta, a telkek, a tervek és tanulmányok Vitézy minisztériumához kerültek át.
Mivel a mesterterv elkészülte óta sok idő eltelt, a terveket Vitézy szerint át kell nézni, azok nyilván módosulni is fognak, a célt azonban, „milyen funkciók, milyen színvonalú városszövet legyen, azt tartani szeretnénk”. „(...) Hogy
itt egy vegyes lakó és kollégiumi fejlesztés elinduljon,
hogy ezzel is segítsük a budapesti lakáspiacot, mindenképpen célunk.”
Miután a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság 2017 márciusában visszavonta Budapest 2024-es olimpiai pályázatát, a kormány 2018. július 3-án nemzetközi tervpályázatot hirdettek a Diákváros mestertervének későbbi elkészítése céljából.
„A tervpályázat célja Magyarország és Budapest stratégiai célkitűzései mentén olyan élhető városfejlesztés megvalósítása, amely több ütemben képes megteremteni – egy diákváros fejlesztésén keresztül –
közel 12000 egyetemi polgár megfelelő színvonalú lakhatását,
katalizálja a térség urbanizációs fejlődését, és az új funkcióknak, sportlétesítményeknek, közösségi tereknek köszönhetően, fővárosi léptékben is vonzó városnegyedként képes megjelenni.”
A nyertest 2018. december 19-én hirdették ki: a norvég Snøhetta tervezőcég osztrák irodája magyar szakemberekkel együttműködve a lehető legrészletesebben megtervezte a városrészt, annak infrastruktúráját, az épületek és zöld felületek elosztását egészen az olyan részletekig, mint hogy az esővizet hogyan lehetne a legjobban elvezetni.
A 444 akkori beszámolója szerint ez egy nagyon részletes, ezer oldalt kitevő tervezői munka volt, amihez hasonló a projektre rálátó forrásuk szerint
az elmúlt száz évben nem volt Magyarországon.
A rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Alexandra egykori humán főpolgármester-helyettes azt mondta, a kormány és Budapest olyan műveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére vállalkoznak.
Az értékelés főbb elemei között említette a városképi megjelenést, az építészeti minőséget, a terek közti funkcionális kapcsolatrendszert, valamint az innovációt.
Mint kiderült egyébként, összesen tizenhét pályamű érkezett, amelyek közül a nemzetközi zsűri döntése alapján hetet vettek meg, és további háromnak dobogós helyezést osztottak.
Az ún. Budapest Diákváros – Déli Városkapu Program, írja az Építészfórum is, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyarországi városfejlesztése lehetett volna, aminek célja, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhagyatott, lepusztult területein, a főváros szívétől kevesebb mint 5 kilométerre
egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épüljön
zöld, energiahatékony épületekkel, a diákszállások és a lakóépületek mellett korszerű munkahelyek, tanulási-kutatási terek létrehozásával.
A városrészt tehát eredetileg is úgy fejlesztették volna, hogy a fiatalok ott akár az első egyetemi kollégiumi évüktől a pályakezdő-családalapító éveikig boldogan éljenek, a kollégiumi helyek mellé ugyanis lakásokat is terveztek építeni.
A megszületett tervek úgy számoltak, hogy a diákokkal együtt
nagyjából 16 ezer ember lakhatott volna a területen.
Maga a Diákváros, folytatja az Építészfórum, a felújítás révén új közösségi-szolgáltató funkciót kapó Nagyvásártelep csarnoképület előtt kialakított, a Ráckevei (Soroksári)-Dunával közvetlen kapcsolatot biztosító főtér köré szerveződött volna.
A városrészben a sokféleségre helyeződött a hangsúly, ami a különböző épülettípusok számában fejeződött ki leginkább: ennek egyaránt példája lett volna a tömbös és szabadon álló beépítés, illetve a különleges épületek, mint a Nagyvásártelep és a kulturális épület, illetve a vízpart mentén sorakozó, hét kockára emlékeztető épülettömeg.
2021. március 15-én ugyanakkor kiderült, hogy a kormány itt szeretné megépíttetni a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszát, a projekttel kapcsolatban
ezt követően aztán botrány követett botrányt.