A XII. kerület nem fejleszti tovább a síelési-szórakozási-vendéglátó funkciókat, jelentette be 2026. július 14-én, kedden Kovács Gergely polgármester.
Mindez azt jelenti, hogy
újabb épületeket a kerület nem fog építeni,
a hóágyúk és a sípályák világítása pedig addig maradhatnak, amíg nem mutatható ki, hogy kárt okoznának a természetben. A hatásukat rendszeresen monitorozni fogják.
A hóágyúkkal kapcsolatban Kovács (új ablakban nyílik meg)megjegyzi, hogy bár a választási kampányban azt ígérték, hogy mielőbb megszabadulnak tőlük, kiderült, hogy az állami támogatás miatt 5+5 év fenntartási kötelezettsége van az önkormányzatnak.
A környezeti hatásvizsgálatok szerint viszont egyelőre nem mutatható ki semmiféle természeti kár, amit a hóágyúzás okozott volna.
„Természetesen még csak pár éve működnek a hóágyúk és esetleges negatív hatásaik lehet, hogy csak hosszabb távon jelentkeznek” – (új ablakban nyílik meg)magyarázta a polgármester.
„Budapest utolsó nagyobb erdőterületét
olyannak szeretnénk megőrizni, amilyen”
– közölte Kovács.
Ezzel összhangban több környezettudatosságra nevelő, ismeretátadó, lehetőleg minél interaktívabb program szeretnének a Normafánál, hiszen mint Kovács fogalmazott, „ideális hely arra, hogy a fővárosiak jobban megismerhessék a természetet”.
A kerületvezetés a leállított lombkoronasétány-építkezés már elkészült fejépületében például erdei iskolát tervez működtetni.
A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy kiderült, a Pest Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a normafai
szánkó-, sífutó- és gyereksípálya működési engedélyét.
A Népszava kérdésére Kovács már akkor azt válaszolta, hogy bár a Normafa Park üzemeltetőjeként továbbra is céljuk, hogy biztosítsák a téli sportolási lehetőségeket, tudomásul veszik a kormányhivatal döntését.
Ahogy a lap is összefoglalta, nagyszabású Normafa Park-projektet Pokorni Zoltán fideszes polgármester indította el, mondván, a Normafa „már nem olyan erdő, ahol őzek üzekednek és süppedő mohába tapos a lábunk”.
A Normafa beépítésének nagy híve volt Áder János is, akkor még köztársasági elnökként, de Orbán Viktor is „első osztályú munkának” nevezte.
A kerület a Normafa Park télisport-koncepció keretén belül több mint 20 ezer négyzetméternyi védett természeti területet vehetett használatba, hogy ott egy sífutó- és kettő szánkópályát alakítson ki, illetve üzemeltessen.
Az Orbán-kormány a szokásának megfelelően a Normafa Park történelmi sportterületet 2013-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánította.
Az új, hóágyúzható sípálya terve, emlékezetet a Népszava, az elejétől heves vitát váltott ki,
a természetvédők sípályasivatagról beszéltek,
mondván, ezzel tönkreteszik a növényzetet. A fejlesztéssel több fórumon is foglalkoztak akkoriban, nem mintha bármin változtatott volna.
Az egykori Index akkori beszámolója szerint az egyiken egy felszólaló primitív dimenziótéveszésnek nevezte az egész elképzelést, és Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője is felhozta, hova akarnak sípályát építeni, ha október végén is még 20 fok fölötti hőség van, és hó sem esik többé.
A Népszava egyébként sorra vette, mit sikerült megvalósítani, és mit nem a projektből, és arra jutott, hogy siralmas az egyenlege. A Pokorni-féle Normafa-álom legcsúfosabb kudarcának éppen a már említett lombkoronasétányt nevezték meg.