A civilek kezdeményezésére a Köztéri Művészeti Szakmai Tanács is megvizsgálta a Fenyő Miklós emlékére tervezett szoborállítás ügyét, és lesújtó véleményt mondott nemcsak a tervezett szoborról, hanem általában a magyarországi szoborállítási gyakorlatról is. Nem sokkal később a XIII. kerületi önkormányzat bejelentette, hogy a szobor megvalósításáról szóló előterjesztés lekerül a közgyűlés aznapi napirendjéről.
A tanács, (új ablakban nyílik meg)mint írják, a rendelkezésre álló információk alapján értékelte a kezdeményezést és a tervezett emlékmű koncepcióját, és arra a megállapításra jutott, hogy
jelen formájában ellenzi a szobor felállítását és átláthatóbb, szakmailag megalapozottabb folyamatot indítványoz.
A szoborállítás gyakorlata ugyanis, magyarázzák, mértéktartást kíván, különben inflálódik az emlékhelyek sora.
„A fővárosi szoborsűrűség arra hív, hogy az emlékezés más, aktív módjait is megismerjük és mozgósítsuk, valós emlékezetközösségeket hozva létre. Szobrot, köztéri emlékhelyet ne a nosztalgia vágya, a rajongói igény, vagy a politikusi pozíció erősítésének szándéka állítson, ágyazódjon az szélesebb társadalmi és kulturális kontextusba!”
Mint írják, „a hagyományos figurális szobrászati alkotás, még inkább a zsánerszobor túlhasználtsága és a kortársitól eltérő esztétikai karaktere miatt devalválhatja az emlékállítás gesztusát és méltatlanná válhat ahhoz a személyhez, az általa képviselt értékekhez, akire emlékezni szeretnénk”. A tanács megjegyzi, hogy a családi, baráti és rajongói kezdeményezések, a közvetlen gyászolók bevonása gátolhatja a független, közösségi és szakmai döntéshozatalt.
Fenyő Miklós egyedülálló személyisége és a magyar rock and roll kultúra megteremtésében játszott úttörő szerepe szerintük is „olyan emlékművet kívánna, amely
ugyanazzal a merészséggel, szabadsággal és eredetiséggel szólítja meg a közönséget, mint egész életműve”.
Egy nyilvános pályázat széleskörű szakértői zsűrizéssel például hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy kortárs gondolatok és megközelítésmódok versengjenek.
A tanács azt mondja, a megismert terv és az emlékállítás folyamata egyaránt méltatlan a kerület komplex kulturális és társadalmi értékeihez, valamint Fenyő Miklós művészi életművéhez. Újlipótváros ugyanis – különösen a Szent István park környéke – Budapest tervezett, egységes városalakításának nemzetközileg is elismert példája, beépítésének nagy része az 1930-as évek modernista, Bauhaus világának lenyomata, terület városon belüli elhelyezkedése, magas környezeti és építészeti minősége egyedülálló.
„Javasoljuk a szoborállítási kezdeményezés újragondolását, a helyieket is megszólító folyamat előkészítését: társadalmi egyeztetést, valamint egy kevésbé sematikus művészeti forma és egy a tervezettnél méltóbb helyszín kiválasztását” – foglalják össze.
Az állásfoglalásban megjegyzik még, hogy
a tagok észrevételei e konkrét esetre vonatkoznak, az itt bemutatott problémák rendszerszintűek,
ide tartozik a 2010. évi XLVIII. törvény („turultörvény”) felülvizsgálatának szükségessége, a kerületek és a főváros eltérő szoborállítási gyakorlata és széttartó értékrendje, a társadalmi egyeztetés szerepének tisztázatlansága, az emlékállítás közismert formáinak szűkössége, valamint a kezdeményező és véleményező testületek kompetencia és hatásköri viszonyainak rendezetlensége.
A tanács tagja többek között dr. Benkő Melinda, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense, Erőss Nikolett művészettörténész, a Budapest Galéria főosztályvezetője, Erő Zoltán, Budapest főépítésze.
Az önkormányzat nem sokkal később, 2026 június 25-én (új ablakban nyílik meg)közleményt adott ki, hogy „elmúlt időszakban
a nyilvánosságban kialakult vita, a különböző szakmai álláspontok megismerése a folyamat újragondolását teszi szükségessé”.
Az a döntés született, folytatják, hogy „a szobor megvalósításáról szóló előterjesztés lekerül a XIII. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete ülésének napirendjéről”.
A XIII. kerületi önkormányzat ugyanakkor „továbbra is elkötelezett, hogy méltó módon ápolja elhunyt díszpolgára, Fenyő Miklós emlékét”.
Ahogy az Énbudapestemen (új ablakban nyílik meg)megírtuk, kevesebb mint 24 óra alatt több mint 200-an írták alá a petíciót, és fejezték ki tiltakozásukat, hogy a XIII. kerületi önkormányzat felállítson a Szent István park 26. szám elé egy egész alakos, elvileg a néhai Fenyő Miklóst mintázó szobrot.
Azt a tiltakozók sem vitatják, hogy az énekes megérdemli, hogy a kerület a halála után emléket állítson neki,
ám szerintük „a nyilvánosságra hozott szoborterv mélyen alulmúlja azt a művészi színvonalat, amelyet a kerület, Újlipótváros, a művész életműve és a helyi lakosság képviselni kíván”.
A környékbelieknek nemcsak a szobor esztétikai minőségével és létjogosultságával van problémájuk, hanem az önkormányzat eljárásával is, „a Pozsonyi út utcaképét évtizedekre meghatározó, közpénzből finanszírozott beruházást [ugyanis] nem előzte meg semmilyen formájú lakossági véleményeztetés”.