Jelentős beruházás kezdődött a BKV kelenföldi autóbuszgarázsában, a csarnok hatalmas tetőszerkezete újul meg.
A BKV közleménye szerint az új víz- és hőszigeteléssel egyrészt hosszú távon megóvható az ipari műemléki védettségű épület, másrészt javul az energiahatékonyság is. A munkálatok várhatóan még az idén befejeződnek, a telephely működése a felújítás alatt is zavartalan marad.
A kelenföldi autóbuszgarázs híres-neves szerelőcsarnokának csaknem 9000 négyzetméteres tetőszerkezetén kezdődött meg a felújítás. A bontási és építési munkálatokat párhuzamosan végzik a szakemberek: a 8 kupolából álló tető héjszerkezetén a szigetelést visszabontják, majd ezzel egy időben a már bontott szakaszon visszaépítik az új szigetelést.
A csaknem 90 éves épület szerelőcsarnokán utoljára az 1980-as években végeztek jelentősebb felújítást.
Az azóta eltelt idő alatt a vízszigetelés elöregedett, ezért egyre gyakoribbá váltak a beázások, így szükségessé vált a teljes korszerűsítés. A beruházás eredményeként hosszú távon megőrizhető az ipari műemléki védettségű épület műszaki állapota.
A javarészt 1938-1941 között épült objektum, de a háború miatt csak 1949-ban átadott kelenföldi autóbuszgarázs, nemcsak annak okán műemlék, hogy ez Budapest legrégebbi, de ma is működő létesítménye. De talán nem is lenne az, ha nem lenne különleges ismertetőjele az elliptikus paraboloid alakú, vasbeton ívekre hajló tetőszerkezet, amely építése idején 82 méteres fesztávolságával világcsúcsnak számított.
Statikus-tervezője, Menyhárd István pedig a műfaj legnagyobb szaktekintélyének.
A műegyetemi építész-tanár volt az, aki a tanszékén megszervezte a héjszerkezetek oktatását, de hatalmas tudását konkrét terveiben is messzemenően kamatoztatni tudta. Kis túlzással Menyhárd István a héjszerkezetek Paganinije volt, első ilyen jellegű csarnokai a csepeli kikötőben és Kőbányai Sörgyárban épültek, és a Hamzsabégi úti autóbuszgarázs mellett a szolnoki repülőgép-hangárja is rekordernek számított a maga idején. Magát a autóbuszgarázst, a korszak ugyancsak ismert építészmérnöke Padányi Gulyás Jenő tervezte, aki már jóval az építkezés megkezdése előtt a népi építészet felé fordult, ám a magával szembeni túlzott elvárásokat képtelen volt tervekbe önteni, így a szélsőjobb felé sodródva politikusként – egyebek mellett a Magyar Élet Pártjának országgyűlési képviselőjeként próbálta kifejezni magát, mielőtt 1945-ben külföldre menekült volna. Az Egyesült Államokban telepedett le, visszatért a építészethez, legnagyobb sikerét Chief Plenty Coups Museum indián hagyományokat idéző épületével aratta, amely a várjú indiánok rezervátumában épült 1972-ben.
1972-ben a Hamzsabégi úti buszgarázs az 1932-ben kivégzett kommunista politikus, Fürst Sándor nevét viselte, akinek annyi köze volt a közlekedéshez, hogy a Ruggyanta gyárban volt tisztviselő, ahol autógumit is gyártottak. Ennek ellenére garázsban Fürst Sándor nevét egészen 1997-ig megtartották, elsősorban azért, mert így hívták nevezték már az 1949-es megnyitó idején is. 1972-ben biztosan megemlékeztek halálának negyvenedik évfordulójáról is, de abban az évben buszosok figyelmét ennél sokkal vidámabb dolog kötötte le. A BKV azokban az években hatalmas létszámhiánnyal küzdött, ezért a kormány kénytelen volt alaposan a zsebébe nyúlni, hogy a vállalat munkaerőhelyzetén javítson, elsősorban az autóbusz-vezetők körében, mert ők hiányoztak leginkább. Ennek eredménye lett az évente járó tízezer forintos ún. forgalmi juttatás, illetve a nyugdíjkorhatár leszállítása 55 évre. Az intézkedés kapcsán a Tükör című lap a Fürst garázsban készített riportot, amelyben a szerző felidézte: „Amikor a napilapok hírül adták az intézkedéseket, szem- és fültanúk egybehangzó megállapítása szerint a buszsofőrök, örömükön kívül, szakmai büszkeségüknek is hangot adtak: lám, a kormány velünk érez, segít rajtunk, külön napirendet szentelt nekünk! Sokan fogadkoztak, hogy cserébe „megteszik a magukét, mindent beleadnak”. Jó néhányan, akik a kilépés gondolatával foglalkoztak, vagy éppen szándékukat határidőre már be is jelentették, „maradunk!” felkiáltással nyilvánítottak véleményt.
A garázs szigetelésének hiányosságaival akkoriban senki nem foglalkozott.
54 év múltán ez is megváltozott. A BKV közleménye szerint a Kelenföldi buszgarázs aktuális munkálatait úgy szervezték meg, hogy azok ne befolyásolják a telephely mindennapi működését, az buszgarázs a kivitelezés ideje alatt is folyamatosan ellátja üzemeltetési feladatait. Mert ahogy 1972-ben, úgy 2026-ban is tény, hogy Kelenföldi Autóbuszgarázs a budapesti közösségi közlekedés meghatározó autóbuszos bázisa. A telephelyről hétköznap 143 autóbusz áll forgalomba, elsősorban Dél-Buda és több kiemelt belvárosi vonal kiszolgálására. A garázs emellett a BKV nosztalgiajármű-állományának fenntartásában is fontos szerepet játszik.
Borítókép: Merész Márton/Énbudapestem