Felsorolni is nehéz, hogy a természettudós, filmes, író mit tett hozzá az életünkhöz például Végvári Tamás hangján, azt eggyel könnyebb, hogy hányszor járt Magyarországon.
Sir David Attenborough neve évtizedek óta egybeforr a természetvédelemmel és a lenyűgöző dokumentumfilmekkel. A legtöbbünknek van gyerekkori emléke arról, hogy David Attenborough-t látja a tévében egy pálmalevél mögül kikukucskálni.
Az idén 100 éves alkotó első munkájára már a 70 felettiek is emlékezhetnek – több egyéb tévés teljesítménye mellett – hiszen először 1954-ben forgatott és mutatott be nagyszabású természetfilmet. A projekt során ritka állatokat kerestek a vadonban, Nyugat-Afrikában hogy bemutassák a nézőknek, és példányokat gyűjtsenek az állatkert számára. Attenborough eredetileg csak a műsor producereként utazott a stábbal, az expedíció eredeti vezetője és prezentátora azonban súlyosan megbetegedett, így Attenborough-nak kellett beugrania a kamera elé. Ráadásul ez volt az első olyan természetfilm-sorozat a televíziózás történetében, amely nem egy stúdióban készült, hanem valódi vadonban készült felvételekre épült, és azonnal világhírt hozott a fiatal filmesnek, aki így a képernyőn ragadt.
Munkássága során a világ legeldugottabb tájait is bejárta, a természet kincsei, ritkaságai iránt érzett szenvedélye Magyarországra is elhozta, amikor egy rendkívüli természeti jelenség miatt két héten át tartózkodott Békés megyében még a 2000-es évek elején. A BBC stábja a Körösök vidékére, a Tisza mentére érkezett azzal a céllal, hogy a tiszavirágzást, vagyis a kérészek egyedülálló, tömeges rajzását és násztáncát megfigyeljék és felvegyék. Ez a lenyűgöző és rendkívül rövid ideig tartó esemény világviszonylatban is ritkaságnak számít, a stáb pedig elszántan dolgozott azon, hogy a legmodernebb technikával rögzítse a pillanatot. A Magyarországon rögzített felvételek később a nagyközönség elé kerültek, bemutatva a Kárpát-medence egyedülálló természeti örökségét.