Ma van az évfordulója az itthoni színes televíziózásnak, 1969. március 21-én kezdődtek meg a rendszeres kísérleti adások, amiket nagyjából 1000 ember nézhetett a saját otthonában.
Az induláskor a színes műsoridő még rendkívül korlátozott volt, kezdetben csak heti egyszer, szerdánként este 18:00 és 21:00 óra között sugározták. Ekkor még nem is élő stúdióműsorokat, hanem színes filmeket, természetfilmeket és rövid kísérleti összeállításokat adtak.
Bár a sugárzás megkezdődött, a lakosság többsége számára a színesben tévézés élménye még évekig elérhetetlen maradt. Az indulás pillanatában országosan nézve is mindössze pár száz színes televízió üzemelt. Ezek többsége pártüdülőkben, nagykövetségeken, központi intézményekben vagy a gazdagabb családok nappalijában kapott helyet. Például azért, mert 1969-ben megjelent első hazai színes tévékészülék, a Munkácsy Color is olyan drága volt, hogy egy átlagos munkabérrel számolva is legalább fél évig kellett dolgozni érte. Akinek nem volt más lehetősége, az a nagyáruházak kirakatai előtt csatlakozott a tömeghez és így csodálta meg az első színes képsorokat. Vagy összegyűltek egy nagylelkű szomszédnál.
A kísérleti szakaszt követően az első teljes értékű, stúdióból közvetített színes műsort 1969. április 5-én sugározták, ezt Horváth Ádám vezényelte le, aki akkor már 10 éve rendezőként dolgozott a Magyar Televízióban. Ebben a műsorban a nézők először láthatták, hogy kedvenc képernyőseik, például a bemondók, hogyan mutatnak a szürke árnyalatai helyett eredeti, színes valójukban.
A kísérleti adás célja nem a tömeges szórakoztatás volt, hanem a rendszer "bejáratása". A szakembereknek meg kellett tanulniuk a színes világítástechnikát, figyelni a díszletekre, a sminkelésre (ami teljesen más megközelítést igényelt, mint a fekete-fehérnél), és a technikai személyzetnek is rutint kellett szereznie az új technológia kezelésében.
A koppányi aga testamentuma
A koppányi aga testamentuma című film szorosan kapcsolódik az 1969-es technikai áttöréshez, bár a forgatása és bemutatása némileg megelőzte a rendszeres kísérleti adást. Zsurzs Éva rendezésében ez volt az első olyan nagyszabású magyar gyártású film, amelyet kifejezetten a televízió számára, színes nyersanyagra forgattak. Bár a filmet már 1968. április 4-én bemutatták, a nézők elsöprő többsége ekkor még csak fekete-fehérben láthatta. Az 1969. márciusi kísérleti adások elindulása után azért ez a darab lett az első színes tévéfilm, mert ezzel nagyszerűen tudták demonstrálni a színes sugárzás előnyeit, például a látványos kosztümökkel és a külső helyszíneken felvett jelenetekkel.
David Attenborough
Kevesen tudják, de David Attenborough-nak kulcsszerepe volt a színes adás európai bevezetésében. A BBC 2-es csatornájának igazgatójaként ő felügyelte az első színes televíziós adást Európában 1967-ben, ami az ő döntése nyomán a wimbledoni tenisztorna lett. Ám a közvetítés során váratlan kihívással kellett szembenézniük: a hagyományos fehér labdák nehezen látszottak füves pályákon. Ezért Attenborough olyan színes labdák bevezetését szorgalmazta, amit a tévékamerák és a nézők is könnyebben tudnak követni. Ez vezetett a ma is ismert rikító sárga színű labdák elterjedéséhez. Vicces csavar a történetben, hogy az ötletét a Nemzetközi Tenisz Szövetség elfogadta és viszonylag gyorsan reagálva, 1972-ben be is vezette a sárga labdákat, Angliában viszont, ahol a probléma először merült fel, a megoldás sokáig nem nyerte el a wimbledoni esemény szervezőinek tetszését, és csak 1986-ban bólintottak rá a minden körülmények között jól látható labdákra.