Hatvan évvel ezelőtt e napon, február 10-én hunyt el Szabó Ernő színművész. 66 éves volt. Színészcsaládból származott, 17 éves korában állt először a rivaldafényben. A nagykárolyi színházban, amelyet mostohaapja alapított. Trianon után sokáig nem hagyta el Erdélyt, 1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház, majd ugyancsak két évig Debrecenben játszott és rendezett. 1939-ben Erdélyi Mihály csábította a társulatába, Budapestre, ahol színház Royal Revü Varietében is. 1940-ben az ekkor ismét Magyarországhoz tartozó Nagyváradra szerződött, a 2. világháború után Erdélyben maradt, 1946–1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és rendezője, a román kormánytól 1954-ben kapta meg az érdemes művész kitüntetést.
Budapestre filmezni hívták 1955-ben. A Tanár úr, kérem! filmváltozatában (rendezte: Mamcserov Frigyes) emlékezetes epizódszerepet játszik, Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjében viszont a főszereplő volt, és alakítása pedig magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb pillanatává vált. 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé, ez volt az ún. Budapesti Tizenkettő, de a film 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe is, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is. A filmet 2018-ban digitálisan felújították, ekkor mozikban is vetítették.
Szabó Ernő a film sikere után Budapesten maradt, s azok a nézők, akik csak filmen látták, hogy nagyszerű énekes, aki Operettszínházban is maximumot nyújtotta, miként az akkoriban Néphadsereg Színházának nevezett Vígszínházban és a József Attila Színházban. A legtöbben azonban a Magyar Rádió heti folytatásokban sugárzott hangjáték-folyamából ismerték. Az 1959-ben indult Szabó családban haláláig a családfő, Szabó bácsit alakította, még egy nappal a halála előtt, a kórházi ágyon is. "Pontos ember volt és megbízható művész, akár a színpadon, akár a filmgyár, vagy a televízió kamerái elé hívták, akár a rádió mikrofonja előtt dolgozott, s ezek a nemes emberi vonásai tisztelettel és megbecsüléssel övezték művészi egyéniségét. Számtalan szerepet játszott a Hannibál tanár úr tragikus alakjától Szabó bácsi észből, érzelemből, gyöngéd kedélyből gyúrt öreg munkájáig operettszínpadon és drámában, kifogyhatatlan leleménnyel s fáradtan, betegen is fáradhatatlanul. Azon a napon halt meg, amikor már gépelték a Szabó család 347 adásának szövegét. Szabó bácsi új kalandokra indult volna, de a magnó nem rögzíthette hangját. Oly halkan lépett ki az életből, amilyen halkan élt. Csak a csönd maradt utána és - a szerep" - emlékezett rá a B. G. szignójú szerző a Rádió- és Televízió Újságban.
Szabó bácsi azonban nem halt meg. Szabó Ernő helyére Rajz János lépett, aki 1981-ig alakította Szabó bácsit. Akit a Magyar Rádió is eltemetett.
Borítókép: Gobbi Hilda és Szabó Ernő a Szabó család felvételén; Kép: Szalay Zoltán/Fortepan
